Szakszervezeti munkaidő-kedvezmény igénybevétele

Kérdés: Az Mt. 274. §-ának (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti igénybe. A szakszervezet a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét – előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve – legalább öt nappal korábban biztosítja. Mit tehet a munkáltató, ha a szakszervezet rendszeresen rendkívüli okokra hivatkozik az alábbi standard mondattal: "A szakszervezetünk működése érdekében előre nem látható halaszthatatlan tevékenységet kell folytatnom." A munkavállaló mindig ugyanolyan típusú beosztásból kéreti ki magát, ezzel a munkáltató munkaszervezésében komoly gondot okoz. Részletes indoklást kérhet-e a munkáltató? Megakadályozhatja-e a munkáltató a munkaidő-kedvezmény igénybevételét, ha rendeltetésellenes joggyakorlást vélelmez? Vagy egyébként milyen jogi eszközökkel léphet fel a munkáltató a szakszervezet intézkedése ellen?
Részlet a válaszából: […] ...indok álláspontunk szerint nem megfelelő, mivel semmitmondó, közhelyes, és nem dönthető el belőle, hogy valóban indokolt-e a törvényi időtartam mellőzése a szakszervezet részéről.Abban az esetben, ha a munkáltató a szakszervezet által kért munkaidő-kedvezményt –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Munkakör módosítása

Kérdés: Ha egy munkavállaló GYES mellett szeretne visszajönni dolgozni, akkor köteles-e a munkáltató az eredeti helyére visszavenni? Ha erre nem köteles, és másik munkahelyet ajánl fel részére, az eredeti munkabérénél lehet-e kevesebb a felajánlott bér?
Részlet a válaszából: […] ...miszerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben is foglalkoztatni, amelynek időtartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg (ettől a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézményben, a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához a korábbi hivatásos szolgálati jogviszony időtartamát – a Hjt. 92. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a különböző szorzókkal növelt időtartamban kell-e figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A Hjt. 92. §-ának (2) bekezdése a szolgálati viszonyban töltött idő számítására vonatkozik, mégpedig a Hjt. szerinti felmentési idő, a végkielégítés, a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom meghatározása érdekében. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Pedagógus díjazása május 1-jén

Kérdés: Iskolánk kórusa fellépett május 1-jén a városi majálison. Milyenfajta munkaidőnek minősül ez az Nkt. szerint? Milyen díjazás illeti meg erre az időre a karvezetőt és a kísérő tanárokat?
Részlet a válaszából: […] ...napi rendkívüli munkavégzésért [Mt. 143. § (4)–(5) bek.]. Ez utóbbi mértéke 50%, ha a pedagógus a rendkívüli munkavégzés időtartamával megegyező szabadidőt kap a rendes munkaideje terhére.Az iskolai kórus vezénylése a fellépésekor a karvezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Közalkalmazott felmentése az öregségi nyugdíjkorhatár elérése esetén

Kérdés: 1976. október 7. napjától vagyok élelmezésvezető egy óvodában. Március 16-án voltam 62 éves, és még 183 nap szükséges a teljes nyugdíjazásomig. Ebben az esetben jár-e nekem a négy hónap felmentési idő, amit nem kell ledolgoznom?
Részlet a válaszából: […] ...köteles megtenni. Kiemeljük továbbá, hogy a munkavégzés alól a közalkalmazottat – a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban – a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni [Kjt. 33. § (3) bek.].A fentieken túlmenően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Felmondási idő és végkielégítésre való jogosultság időtartamának meghatározása

Kérdés: Munkavállalónk a jogelődünknél 2004. április 1-jén létesített munkaviszonyt, mi 2012. január 1. napjától jogutódlással foglalkoztattuk tovább. 2014. március 31-én vette át a munkavállaló a munkáltatói felmondását, munkaviszonyát a telephely megszűnése miatt kellett megszüntetni. 2012. január 1-jét követően 30 napot meghaladó távolléte nem volt. A jogelőd munkáltatótól azonban erre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésünkre. A jogviszony hossza és a közlés dátumának figyelembevételével hány nap felmondási időre és hány havi végkielégítésre jogosult a munkavállalónk?
Részlet a válaszából: […] ...és jogutód munkáltatónál töltött időt is össze kell számítani. Ugyanakkor a felmondási idő számítása szempontjából az alábbi időtartamokat nem kell figyelembe venni [Mt. 69. § (4) bek.]: a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Szakmai gyakorlat – francia diák magyar munkáltatónál

Kérdés: Egy francia diák, aki a magyar rendszer szerint felsőfokú oktatási intézményben tanul Franciaországban, jelenleg három hónapos szakmai gyakorlaton tartózkodik egy magyarországi gazdasági társaságnál. Milyen szerződéses és adózási szabályok vonatkoznak rá, mennyi díjazást kell neki fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során a hallgatót díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén a törvény alapján díjazás illeti meg, melynek mértéke legalább hetente a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Idényjellegű tevékenység – zöldhulladék-szállítás

Kérdés: Hulladékszállítással és hulladéklerakó kezelésével foglalkozó cég besorolható-e idényjellegű tevékenységűnek, mivel tavasztól őszig jelentősen több munkát végez (zöldhulladék-szállítás is van)? A munkaidőkeret tartamát szeretnénk a leghosszabb időtartamra (6 hó) felemelni. A munkavállalók munkaideje heti 40 óra, egy műszakos, és nincs kollektív szerződésünk. Tavasztól őszig 10-11 órát is dolgoznak, viszont télen nincs meg a 8 óra sem. Így a 6 havi munkaidőkeret kiegészítené a keretben letöltendő munkaidőt. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkáltató tevékenysége akkor idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik [Mt. 90. § c) pont]. A tevékenység idényjellege tehát objektív körülményeken nyugszik, például időjárási okokból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.
Kapcsolódó címkék:    

Több műszakban dolgozót megillető bérpótlékok

Kérdés: Munkahelyemen 6+2-es (6 munkanap 2 pihenőnap) rendszerben folyamatos, három műszakos munkarendben dolgozunk. Milyen bérpótlékok járnak a munkavégzésemre? Műszakpótlék, vasárnapi pótlék megillet-e? Ha a munkavégzés hétvégére és ezenfelül még munkaszüneti (ünnepnap) napra is esik, jár-e további pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár [Mt. 141. § (1) bek.]. E körben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Szabadságra való jogosultság – harminc napot meghaladó keresőképtelenség esetén

Kérdés: Kérem, hogy a 98. szám 1908-as kérdésére adott választ szíveskedjék megerősíteni, amely szerint 55 napos keresőképtelenség esetén a teljes időtartamra "nem jár szabadság", nem csak a 30 napot meghaladó időtartamra. Ugyanis az eddig megjelent valamennyi szakvélemény szerint – akár a keresőképtelenség napjait egybeszámítva – jár a 30 napra a szabadság, és csak az azt meghaladó időre nem.
Részlet a válaszából: […] ...jogosító idő tartamából. Az Mt. ugyanis kifejezetten rögzíti, hogy naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség időtartamát tekint jogszerzőnek. A törvény nem úgy fogalmaz, hogy a keresőképtelenség első harminc napja jogszerző a szabadságra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.
1
77
78
79
137