1458 talált cikk az időtartam kifejezésre

Kérdés: Egy polgármesteri hivatalnál jelenleg közalkalmazottként vagyunk foglalkoztatva mint konyhások. Kiszivárgott, hogy az önkormányzat vezetősége azon gondolkodik, valahogy átraknának bennünket az Mt. hatálya alá. Hogyan tehetik ezt meg, kinek kell erről döntést hozni, hogy egyik törvény alól a másikba csak úgy átrakjanak bennünket?

Kérdés: Munkáltatóm a havi 36 órás túlórakereten fölül dolgoztat engem. Persze a munkalapon ezt nem könyvelik, csak a munkaidő-kiírásban. Erre jön még rá az ügyeletem, emiatt sok esetben még plusz 20-30 órát dolgozom. Közöltem a munkáltatómmal, hogy lemondom az ügyeletet, mert a havi 40-80 óra túlórát nem bírom. Erre ők kötelezőnek mondták az ügyelést, és elbocsátással fenyegetnek. Pedig már négy éve kivettek a karbantartók létszámából, azóta a termeléshez tartozom mint üzemi műszerész. De az ügyeletet továbbra is vinnem kell, éppúgy, mint a karbantartóknak. Mit tehetek, hogy megszabaduljak az ügyeléstől, de ne rúgjanak ki?

Kérdés: Felfüggesztheti-e egy betegellátást végző osztály működését a kórház igazgatója előzetes dolgozói tájékoztatás, egyeztetés nélkül?

Kérdés: Az 1992. július 1-je előtti jogviszonyokkal kapcsolatos a kérdésem. Mi számít be a köztisztviselő jubileumi jutalma kiszámításánál a korábbi jogviszonyban töltött időkből? A köztisztviselő megelőzőleg a Posta Központi Távíró Hivatal, illetve a Távíró és Adatátviteli Igazgatóságnál dolgozott 1983-tól.

Kérdés: A CSED folyósítása alatt lehet módosítani a munkaszerződésemet határozatlan időből határozottra? Ha igen, engem ez azonkívül, hogy a 3 év letelte után (CSED, GYED, GYES után) már nem lesz munkahelyem, a munkaviszony fennállása alatt érinthet hátrányosan (pl. az ellátások szempontjából)?

Kérdés: Lemondással megszüntettem a közalkalmazotti jogviszonyomat. A munkáltatóm 27 naptári napot követően adta ki az igazolásokat, ezért nem tudtam elhelyezkedni, holott másnap már lett volna gyógypedagógusi álláshelyem. A kieső időből fakadó káromat milyen jogcímen tudnám érvényesíteni?

Kérdés: A munkáltató egyik gyáregységének három üzemében a technológiához tartozó daruzási munkákat részben kölcsönzött, részben saját állományú munkavállalók végzik. A kölcsönzött állományban dolgozó munkavállalók egy része mind a három üzemben 2016. november 30-án elérte az ötéves egybefüggő kölcsönzési időt. Ebben az esetben számukra két lehetőség nyílt: a kölcsönbevevő átveszi őket saját állományába, vagy a kölcsönző vállalkozás az ötéves időtartamra tekintettel megszünteti a munkaviszonyukat. Jelen esetben egy nagyon érdekes – eddig a mi gyakorlatunkban példa nélküli – megoldás született. A hivatkozott gyáregységben már két év óta tevékenykedik egy másik vállalkozás, amely a munkáltató véleménye szerint munkáját kifogástalanul végzi. A munkáltató úgy döntött, hogy mind a három üzem területéről a kölcsönzött munkavállalókat nem veszi át saját állományába, a kölcsönzést a kölcsönbeadóval felmondja, és azt a tevékenységet, amelyet a kölcsönzött munkavállalók végeztek, mintegy "kiszervezi", eladja a külső vállalkozásnak. A kölcsönzött munkavállalók munkaviszonyát a törvényben előírtak szerint 2016. november 30-án, felmondási idő és végkielégítés kifizetésével együtt megszüntették, egyben felajánlották nekik, hogy az előbb említett külső vállalkozással – amelyhez a "kiszervezés" történt – köthetnek munkaszerződést. Ebben az esetben a korábban kölcsönzött munkavállalók gyakorlatilag ugyanott dolgoznak, mint eddig, ugyanazt a munkát végzik, mint korábban. Mi lesz azokkal a munkakörökkel, amelyekben eddig mint kölcsönzött munkavállalók dolgoztak? A munkáltató hivatalos közlése szerint ezek a munkakörök betöltetlenül maradnak, amely elméletileg azt jelenti, hogy a későbbiekben bármikor felvehetnek ezekbe a munkakörökbe munkavállalókat. Az új helyzetben az következik be, hogy egymás mellett fognak dolgozni a munkáltató saját és egy külső cég munkavállalói. Olyan álláspont is felmerült, hogy a munkáltató fenti eljárása színlelt szerződést is takarhat. A kölcsönzött munkavállalóknak munkaviszonyuk megszüntetése után szabad választásuk van abban, hogy hajlandók-e a korábban említett külső vállalkozásnál dolgozni vagy máshol elhelyezkedni. A munkavállalókat nem kényszerítették. Az kétségtelen tény, hogy a kölcsönzöttek állományában a munkavállalók ugyanazon juttatásokat kapták meg, mint a munkáltató belsős munkavállalói, most viszont a külső vállalkozónál információink szerint már csak csökkentett mértékű béren kívüli juttatásban fognak részesülni. Abban az esetben, ha a munkáltató úgy döntött volna, hogy az öt év eltelte után átveszi őket, akkor a társaságcsoport kollektív szerződése – annak összes juttatásával – vonatkozna rájuk. Vélelmezhető-e a tudatosan alkalmazott színlelt szerződés esete? Követett-e el jogvitára alkalmat adó intézkedést a munkáltató, és érdemes-e a munkavállalónak jogvitát indítani?

Kérdés: Intézményünknél közfoglalkoztatási jogviszonyra jelentkezett egy GYES-en lévő álláskereső. Közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatható-e az ellátás mellett?

Kérdés: Szórakoztatóegységeket működtető, heti 80 óra üzemelési időt elérő, rendeltetése szerint vasárnap és munkaszüneti nap is működő foglalkoztató vagyunk. Dolgozóink munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, teljesen változó munkakezdéssel és munkabefejezéssel dolgoznak (pl. 8-16, 10-18, 10-20, 18-06, 20-04, 22-06, 22-04 stb.). A napi munkaidő kezdete és befejezése nem mindig esik azonos naptári napra.
1. Beosztható-e a dolgozó a hónapban minden szombat éjszakára? Ebben az esetben a szombaton kezdődő és vasárnapra legkésőbb reggel 6-ig átnyúló műszak szombati munkavégzésnek számít-e, a vasárnapot tekinthetem-e vasárnapi pihenőnapnak? Tehát megvalósul-e esetükben a havi egy vasárnapra eső pihenőidő?
2. Ha munkaszüneti napot is érint az áthúzódó műszak (pl. október 22-én 22-04, illetve október 23-án 22-04-ig dolgozik a munkavállaló), akkor hány órára kell fizetni neki bérpótlékot a munkaszüneti napon történt munkavégzésért az egyik, illetve a másik esetben?
3. Részmunkaidős lemezlovasunkat az esetenként hétköznapra eső 00-04 beosztás mellett beoszthatjuk-e minden vasárnap 00-04-ig? Szerintem nem, mert esetében nem húzódik át szombatról vasárnapra a munkaideje, tehát nála adott, hogy melyik napon végez munkát (vasárnap). Ugyanakkor beoszthatjuk-e minden szombaton 23-04-ig? Ebben az esetben ő is az 1. pontban említettek szerint dolgozna. Kérdésem ugyanaz, hogy megvalósulna-e esetében a havi egy vasárnapra eső pihenőidő ilyen beosztás mellett?

Kérdés: Egyéni védőeszköz viselése esetére a pihenőidőt melyik törvény határozza meg?