1428 talált cikk az időtartam kifejezésre

Kérdés: A cégünknél dolgozó munkavállalók heti pihenőnapja minden héten vasárnapra és hétfőre esik. Sokszor előfordul, hogy egyes munkaszüneti napok hétfőre esnek, húsvéthétfő és pünkösdhétfő pedig szükségszerűen mindig. Kérdésünk az lenne, hogy jár-e a hétfői munkaszüneti napokra díjazás a munkavállalóink részére?

Kérdés: Munkaidőben rendszeres orvosi ellenőrzésre jár cukorbeteg munkavállalóm. A diabetológiai ambulancián kéthetente/havonta sokszor egy egész délelőttöt eltölt. Valóban mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól, és jogosan tart igényt a kieső időre járó távolléti díjra?

Kérdés: Munkavállalóink egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, a munkaidőkeret átlagában napi 8 órát. Kérdésünk az lenne, hogy ha a munkavállalók szabadságra mennek vagy betegek, a távollétük hogyan befolyásolja a munkaidőkeretből még ledolgozható órák számát, vagyis hogyan kell pontosan értelmezni az Mt. 118/A. §-ának (5) bekezdését?

Kérdés: A határidők betartására tekintettel az elmúlt pár hónapban kénytelenek voltunk néhányszor rendkívüli munkavégzést elrendelni, melyet – a kialakult gyakorlatnak megfelelően – szóbeli tájékoztatás útján közöltünk az alkalmazottainkkal. Legutóbb – a korábban tudomásul vett közlés ellenére – a berendelés napján hamarabb távozott néhány munkavállalónk, és a műszaki tervek kinyomtatását csak a legközelebbi munkanapon teljesítették, így késedelembe estünk, és kötbérfizetési kötelezettségünk keletkezett. Utólag arra hivatkoztak, hogy elígérkeztek egy közös barátjukhoz. Nem éltünk rendkívüli felmondással, holott véleményem szerint megtehettük volna. A jövőben előforduló hasonló esetek elkerülése végett kérem szíves állásfoglalásukat.

Kérdés: Munkavállalóink egy részét egy-két éves határozott idejű munkaviszony keretében foglalkoztatjuk. A határozott idő lejártát követően munkaviszonyukat ismételten határozott időre kívánjuk meghosszabbítani. Önök szerint – tekintettel a határozott idejű munkaviszony megszűnésére és az új munkaviszony létesítésére – lehetséges-e jogszerűen próbaidőt kikötni az új munkaszerződésekben? Egyébként melyek a korlátai a határozott idejű alkalmazásnak?

Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszabb ideje beteg. Keresőképtelen állományban van 2007 decembere óta. Az egyik orvosi igazolása szerint keresőképtelen volt tavaly december 17-től idén március 20-ig, a következő igazolás szerint pedig március 21-től beteg. Felszólítást kaptunk a Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztártól, hogy – bírság terhe mellett – március 21-től 15 munkanap betegszabadságot számoljunk el a munkavállalónak, mivel az új orvosi igazolás miatt ez "új betegségnek számít". Szerintünk viszont nem e betegség, hanem a keresőképtelenség, nem az orvosi igazolás dátuma, hanem a tényhelyzet számít, ezért betegszabadság helyett a táppénzt kell folyamatosnak tekinteni.

Kérdés: Sajnos későn vettük észre, hogy az egy hete munkába állt munkavállalónk munkaszerződéséből kifelejtettük a próbaidőre vonatkozó kikötést. Lehetőség van-e arra, hogy a munkaszerződés módosításával azt utólag pótoljuk? Ha ez lehetséges, mi a jogi következménye annak, ha csak kifejezetten a próbaidőről rendelkeznénk közösen, de annak mértékéről nem szólna a kiegészítő megállapodásunk?

Kérdés: Idén végző, 29 éves főiskolai hallgatót szeretnénk felvenni Start kártyával ügyfélszolgálati munkakörbe. Az állásinterjún kiderült, hogy már rendelkezik munkatapasztalattal, mert főiskola alatt is dolgozott ilyen területen. Kaphat-e Start kártyát ebben az esetben a pályakezdő? A munkáltatót megilletheti-e a Start kártyához kapcsolódó járulékkedvezmény, ha a pályakezdő 30. életévét betölti a foglalkoztatás első évében? Korlátozott-e a Start kártyás foglalkoztatott részére kifizetendő jövedelem mértéke?

Kérdés: A heti munkaidőm 40 óra úgy, hogy napi 10 órát dolgozom hetente négy alkalommal. Nemrég a késő esti órákra beosztott munkavállaló rosszul lett, és engem rendelt vissza a főnököm az aznapi 10 órás munka után, este 10 óra és éjfél között. A munkáltató ugyan kifizette a túlórát, de másnap reggel 9 órakor újra munkába kellett állnom. Tudomásom szerint legalább napi 11 óra egybefüggő pihenőidőre vagyok jogosult, így a munkáltató jogellenesen rendelte el a másnap reggel 9 órás munkakezdést. Helyes-e az álláspontom, ha igen, mit követelhetek a munkáltatótól?

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal a munkaszerződése megkötésével egyidejűleg – a munkaviszony létesítésének feltételeként – tanulmányi szerződést is kötöttünk, figyelemmel arra, hogy nem rendelkezett olyan számítógépes ismeretekkel, amelyek szükségesek lettek volna a munkakörébe tartozó feladatok elvégzéséhez. A szerződésben rögzítettük, hogy a féléves tanfolyam költségeit a munkáltató viseli, a munkavállaló pedig vállalta, hogy a tanulmányok befejezését követően egy évig fenntartja cégünknél a munkaviszonyát. Ehhez képest a tanfolyam befejezését követő hónapban benyújtotta a rendes felmondását, ezért fizetési felszólítással követeltük tőle a támogatás visszafizetését. Ő arra hivatkozva tagadja meg a támogatás visszafizetését, hogy valójában a munkáltató kényszerítette a képzésben való részvételre, ezért a tanulmányi szerződés érvénytelen. Helytálló a munkavállaló álláspontja?