1428 talált cikk az időtartam kifejezésre

Kérdés: Több munkavállalónk is Budapesten bérel lakást, és hétvégenként vidékre utazik haza. Az utazási költségtérítésről szóló jogszabály úgy rendelkezik, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a hétvégi hazautazás költségeit. Hétvégi a hazautazás, ha a munkavállaló "ideiglenesen" munkavégzési célból költözik munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe, és onnan hetente utazik egyszer állandó lakóhelyére. Nem egyértelmű viszont, hogy meddig tekinthető "ideiglenesnek" ez a helyzet? Ha valaki évek óta munkavállalónk, akkor is kötelesek vagyunk részére megtéríteni a hétvégi hazautazás költségeit? Jogszerű-e, ha például csak a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezőknek fizetünk hétvégi hazautazásuk esetén költségtérítést?

Kérdés: Miként járjunk el, ha munkavállalónk munkaviszonya augusztus 31-én megszűnt, de több napot volt betegszabadságon idén, mint amennyi időarányosan járt volna? Betegszabadságra vagy táppénzre jogosult a részére járó időarányos betegszabadságnapok túllépése esetén? Ha táppénzre jogosult, hogyan igényelhetjük tőle vissza a jogosulatlanul igénybe vett, a betegszabadságra járó díjazást?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban állok, és jelenleg gyermekemmel GYED-en vagyok. A tavalyi évben két hónapot dolgoztam, aztán szülési szabadságon voltam, majd ezt követően kerültem GYED-re. A munkáltatóm csak a két hónapra eső 13. havi illetményemet fizette ki arra hivatkozással, hogy a jogviszonyom hat hónapot meghaladóan szünetelt. Kérdésem: tényleg nem jár-e abban az évben a 13. havi teljes illetmény, amelyben dolgoztam is, és csak az év egy részében voltam szülési szabadságon és GYED-en?

Kérdés: Munkavállalóink egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Figyelemmel arra, hogy munkaszüneti napokon is nyitva tartunk, értelmezésünk szerint a munkaidőkeretben ledolgozható munkaórák számához automatikusan hozzáadódik a munkaszüneti nap miatt plusz 8 óra napi munkavégzés, és ezért csak az így meghatározott óraszámon felüli munkavégzés fog rendkívüli munkának minősülni. Például, ha egy hónapban 22 nap esik hétköznapra, és ebből 1 munkaszüneti nap, akkor nem 21 a ledolgozható munkanapok száma, hanem 22. Helytálló az álláspontunk?

Kérdés: Határozott időre kötött munkaszerződésem szerint a munkáltató, ha a határozott idő lejárta előtt egyoldalúan megszünteti a munkaviszonyomat, a hátralévő időre járó, valamint ezenfelül 3 havi átlagjövedelmemet köteles megfizetni. Ebbe a szerződés szerint beszámít minden, bármely jogcímen a munkáltatótól kapott pénzbeli és természetbeni juttatás. A szerződésem szerint az abban nem rendezett kérdésekben az Mt. irányadó. A leírtak e héten váltak aktuálissá, ugyanis a munkáltatóm a határozott idő előtt egyoldalú döntésével megválik tőlem. A novemberig hátralévő időre járó mellett háromhavi átlagkeresetet kíván fizetni, de szerintem így rosszabbul járnék, és nem is ebben állapodtunk meg! Mi a véleményük?

Kérdés: Üzemünkben a hőmérséklet igen magas, ezért a munkavédelmi szabályokban előírt óránként 10 perc szünetet biztosítunk a munkavállalóink részére. Az Mt. szerint a munkaközi szünet nem része a napi munkaidőnek. Kérdésünk az lenne, hogy figyelemmel erre a rendelkezésre, tekinthetjük-e úgy, hogy ezek a munkavédelmi célú, óránkénti 10 perces szünetek sem minősülnek a munkaidő részének?

Kérdés: Megszüntethetjük-e jogszerűen annak a munkavállalónknak a munkaviszonyát, akinek egészsége olyan mértékben károsodott, hogy emiatt a korábbi munkakörét képtelen ellátni?

Kérdés: Cégünk alkalmi jelleggel, elsősorban a nyári szabadságolás során kieső munkavállalók helyettesítésére álláskeresőket foglalkoztatna. Van-e lehetőség az álláskeresők foglalkoztatására oly módon, hogy ne veszítsék el a részükre folyósított álláskeresési járadékot? Milyen jogviszony keretében történhet jogszerűen az álláskeresők foglalkoztatása?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében dolgoztam egy cégnél. A kölcsönvevőm nemrég visszaküldött a kölcsönbeadóhoz, mivel sokat betegeskedtem, aki ezt követően a táppénz alatt arra hivatkozva mondott fel, hogy a munkám elvégzésére alkalmatlan vagyok, betegségem miatt munkaköri feladataimat ellátni nem tudom. Ilyen esetben felmondási védelem nem vonatkozik rám, tényleg meg lehet szüntetni a munkaviszonyomat?

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát átszervezés következtében rendes felmondással szüntettük meg, melyet június 2-án közöltünk vele. A munkavállaló március 21. és május 25. között keresőképtelen beteg volt. Most perrel fenyeget minket, állítása szerint ugyanis nem mondhattunk volna fel neki, mivel az Mt. 90. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében csak a felmondási védelem időtartamának elteltét, vagyis a keresőképtelen betegség lejártát követő harminc nap elteltével lehetett volna közölni vele a felmondást. Önök szerint valóban jogellenes volt ez alapján a rendes felmondás?