338 talált állásfoglalás a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként került kinevezésre. A munkakör betöltéséhez szükséges végzettségi szint szerint történt a besorolása „E” fizetési osztályba. A közalkalmazott legmagasabb iskolai végzettsége főiskolán szerzett ápoló szakképzettség. A 257/2000. Korm. rendelet 2. számú melléklet I. számú táblázat 1. és 2. pontja szerint a terápiás munkatárs munkakör középfokú és felsőfokú végzettséghez egyaránt köthető feladatellátás alapján. Az irányadó jogszabállyal (Kjt.) ellentétben a 257/2000. Korm. rendelet 2. számú melléklet V. pontja alatt található megjegyzés rovatának tartalma szerint a terápiás munkatárs munkakörben foglalkoztatottakat a szakképzettségi szintjüknek megfelelően kell besorolni, ugyanis a hivatkozott előírás szerint azon munkakörök esetén, amelyek főiskolai, egyetemi, illetve középfokú végzettséggel egyaránt betölthetők, a szakképzettségi szintnek megfelelő közalkalmazotti besorolást kell alkalmazni. A közalkalmazott 2026. január 1. napjától „F” fizetési osztályba került átsorolásra a fenti jogszabály alapján. A helytelenül történt besorolása miatt 2024. október 15. napjától 2025. december 31. napjáig terjedő időszakra szociális ágazati összevont pótlékkülönbözet illeti meg jogszabály-értelmezésünk alapján. A közalkalmazott munkakörében ellátott feladatok nem igényelnek felsőfokú szakképesítést. Jól jártunk el, amikor átsoroltuk a közalkalmazottat „E” fizetési osztályból „F” fizetési osztályba? Ha igen, milyen jogcímen jogosult a közalkalmazott az elmaradt pótlék összegére?

Kérdés: Ha a munkáltató szeretne plusz szabadnapot adni a munkavállalóknak a születésnapjuk hetében, ezt milyen formátumban érdemes rögzíteni? Ha munkaszerződésben rögzítenék, a juttatás esetleges visszavonása esetén a munkavállaló hozzájárulása is kellene a munkaszerződés módosításához. Ha munkáltatói szabályzatban rögzítenék, akkor viszont nem kellene a munkavállaló hozzájárulása, kizárólag a munkáltató döntésétől függne a juttatás sorsa (legalábbis ahogyan az általános gyakorlatot olvasom). Ugyanakkor az Mt. 15. §-ának (4) bekezdése alapján az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá, és – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – csak a címzett hozzájárulásával módosítható vagy vonható vissza. Ezek alapján a szabályzat módosításához is kellene a munkavállaló? Mi lehet ilyen helyzetben a megoldás?

Kérdés: A 2026. évi köztisztviselői illetményemelés elszámolásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. A 2025. évben is állományban lévő kollégák esetében, úgy gondolom, egyszerű a felhasznált támogatás mértékének kiszámítása, a régi és a 2026. januári emelt bérük különbségéből kijön az egy hónapra felhasznált bértámogatás összege (+ szocho). 2026-ban viszont több új jogviszony jött létre a hivatalunknál, van, amelyik megszűnt köztisztviselő álláshelyét tölti be, vannak viszont olyanok is, akik régóta (évek óta) betöltetlen álláshelyre lettek felvéve. Az ő esetükben elszámolható-e a bérük egy része, vagy esetleg a teljes illetmény a bértámogatás részévé válhat?

Kérdés: A munkáltató a pedagógus illetményét a jogszabályok által előírt sávokon belül állapíthatja meg. Amennyiben a pedagógus részére az adott sávon belül, a kötelezően előírt minimumnál magasabb alapilletmény került megállapításra, ez a későbbiekben csökkenthető-e az akkor aktuális sáv határainak figyelembevételével, vagy az alapilletmény összege ezt követően csak pozitívan változhat?

Kérdés: Művelődési házunk és könyvtárunk alakuláson megy át, eddig önkormányzati fenntartás alatt állt, de 2026. 07. 01-jétől önálló költségvetéssel rendelkező, törzskönyvi nyilvántartásban szereplő törzskönyvi jogi személlyé, új intézménnyé vált. A könyvtár dolgozói eddig a Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban voltak, de 2026. 07. 01-től Mt. szerinti munkavállalók. Ehhez meg kell előbb szüntetnem a kinevezésüket 2026. 06. 30-ával, közös megegyezéssel, és utána új munkaszerződést kapnak július 1-től? Ilyen esetben is ki kellene fizetni a fennmaradó szabadságot, vagy átvihetik magukkal a teljesen új jogviszonyba? Kell-e nekik fizetni végkielégítést, vagy van-e egyéb teendőnk az új intézménnyel kapcsolatban? Továbbá az egyik könyvtári dolgozónk szeptember végén 40 évvel el szeretne menni nyugdíjba, ezt követően maradhat-e az Mt. szerint nyugdíj mellett foglalkoztatva az új intézményben?

Kérdés: Van-e lehetősége a munkaadónak levonni a munkavállaló béréből azt az összeget, ami abból a kárból következett, hogy a dolgozó nem viselte a részére a munkavégzéshez előírt munkavédelmi ruházatot? A cégnek milyen szabályzatban kell rögzítenie, hogy a munkavállalónak milyen munkavédelmi ruházatot kell viselnie (munkavédelmi cipő)? A munkaadó cégre terhelik azokat a költségeket a partner cégek, amelyek abban az esetben keletkeznek, ha a munkavállaló nem viseli az előírt lábbelit (pl. bakancsot) a partner cégnél történt munkavégzés esetén. Amennyiben a helyszínen ellenőrzi a munkaadó képviselője, hogy nem viselte a dolgozó a munkaruházatot, akkor ebben az esetben levonhatja a havi nettó bérből a kár összegét?

Kérdés: Gyermekvédelmi intézményünknél felmerült a gyanú az egyik munkavállaló kapcsán, hogy az otthonban lévő kiskorút bántalmazta (a kiskorú elmondása alapján). Rendőrségi idézés még nem történt, jelenleg a gyám intézkedése van folyamatban. Korábban volt rá precedens, hogy felmentettük a munkavállalót a munkavégzés alól, mert gyanúsítottként hallgatták ki egy ilyen ügyben, és távolléti díjat fizettünk részére (ami hosszú idő), míg az ügyben nem született határozat. Jelen esetben a határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező kolléga kapcsán mi lenne munkajogilag a helyes intézkedés? Másik munkakörben sem tudjuk kiküszöbölni sajnos azt, hogy ne találkozzon gondozottakkal.

Kérdés: Központi költségvetési szerv jelenleg képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éles látást biztosító szemüveghez ad hozzájárulást, melynek jogalapja az 50/1999. EüM rendelet. Adhat a központi költségvetési szerv munkáltató olyan dolgozónak (kormánytisztviselő és munkavállaló) is szemüveghez hozzájárulást, akik nem képernyős munkavégzést végeznek? Konkrétan azon sofőröknek, akiknek a vezetéshez szükséges a szemüveg viselése, szeretnénk ilyen juttatást biztosítani. Azonban ennek jogalapját bizonytalannak látjuk. Van esetleg – az EüM rendeleten kívül – más jogalap, ami alapján a költségvetési szerv biztosíthat ilyen juttatást?

Kérdés: Szociális gondozó (önkormányzati intézmény) közalkalmazottja másfél év közalkalmazotti jogviszony után nem a soron következő alkalmassági vizsgálaton, hanem informálisan jelezte a felettesének, hogy külső szakorvos véleménye alapján nem emelhet 2 kg-nál többet, illetve nem sétálhat. Jogosult-e ez alapján a munkáltató munkaalkalmassági vizsgálatra küldeni? Mit tehet, ha nem együttműködő, és nem ismeri el az informális közlést a közalkalmazott? A felmentésében mire kell hivatkozni, ha mégis elmegy a munkaalkalmassági vizsgálatra, de „nem alkalmas” minősítést kap? Mennyi felmentési idő jár a részére?

Kérdés: A munkáltató a cafeteria teljes, éves összegét kifizeti a munkavállalónak a tárgyév legelején. A felek közös megegyezéssel – a cafeteria teljes összegének kifizetését követően – megszüntetik a munkaviszonyukat. A közös megegyezésben a felek megállapodhatnak úgy, hogy a munkavállalónak a cafeteria időarányos összegét meghaladó mértékét „vissza kell fizetnie” a munkáltatónak? Ha igen, akkor ez jogintézményt tekintve levonásnak, illetve polgári jogi beszámításnak minősül, és alkalmazni kell a beszámításra vonatkozó polgári jogi szabályokat, annak ellenére, hogy ebben az esetben nem egyoldalú jognyilatkozat az alapja a levonásnak/beszámításnak, hanem a felek megállapodása?