Találati lista:
1. cikk / 467 Gyakornoki idő és minősítés
Kérdés: Önkormányzati fenntartású bölcsődében felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőket foglalkoztatunk. Kisgyermeknevelőnk határozott idejű jogviszonyban dolgozik, Gyakornok besorolással. Gyakornoki ideje a határozott idejű szerződés végéig szólt, azaz 2025. 06. 30-ig, ezzel azonban még nem szerezte meg a 2 év szakmai gyakorlatát, ez csak 2025. 08. 13-án teljesült. 2025. 07. 01-jei hatállyal jogviszonyát 2025. 11. 30-ig meghosszabbították, így gyakornoki ideje 2025. 08. 13-ra módosult. A 401/2023. Korm. rendelet 37. §-a (6) bekezdésének b) pontja szerint, ha a gyakornoki idő május 1. és augusztus 31. között jár le, május hónapban tesz minősítő vizsgát a pedagógus. Ennek a törvényi előírásnak az említett pedagógus nem tett eleget, mivel szerződését később hosszabbították meg, amivel biztossá vált, hogy a szakmai gyakorlathoz szükséges 2 év teljesül. Azóta jelentkezett az őszi minősítési eljárásba, minősítése folyamatban van. Hogyan kellene eljárnunk helyesen a fenti esetben? Meg kell hosszabbítanunk a gyakornoki időt? Amennyiben igen, meddig?
2. cikk / 467 Bérutalás a munkavállaló házastársának számlájára
Kérdés: A munkavállaló munkabérét lehet-e utalni a házastársa nevén lévő bankszámlára, ha ezt a munkavállaló így kéri, és írásban nyilatkozott is erről?
3. cikk / 467 Ami a „Pedagógus I” fokozatba soroláshoz kell
Kérdés: Bölcsődében foglalkoztatott kisgyermeknevelő, aki 2025-ben szerez diplomát, de előtte a bolti eladó középfokú végzettségével dolgozott legalább 6 évet, Pedagógus I. fokozatba sorolandó-e?
4. cikk / 467 Határozott időre szóló munkaszerződés – munkakör és leírása
Kérdés: A munkavállalót határozott idejű munkaviszonyba vesszük fel három hónap időtartamra egy konkrét feladat ellátására. Ebben az esetben kell-e munkakört és munkaköri leírást adni a munkavállalónak?
5. cikk / 467 Alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés – az illetmény összege
Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottját esetfelelős munkakörbe neveztük ki, melyhez figyelembe tudtuk venni a főiskolai végzettségét, tehát „F” fizetési osztályba soroltuk be. Ebben a munkakörben nem felelt meg, így a beleegyezésével másik munkakörbe lett helyezve. Az új munkakörhöz elegendő az érettségi, ezt a 257/2000. Korm. rendelet nem is engedi, csak az „E” fizetési osztályig a besorolást. Helyesen járunk-e el, ha a közalkalmazott beleegyezése nélkül egyoldalúan módosítjuk „D” fizetési osztályba a besorolást? Ebben az esetben az illetménye is csökkenni fog. Csökkenhet az illetménye vagy várakoztatni kellene? Szabályos-e, ha a kinevezés módosítása előtt nyilatkoztatjuk a közalkalmazottat, hogy a munkáltatói döntést tudomásul veszi?
6. cikk / 467 Egészségügyi intézményvezető besorolása
Kérdés: Településünkön a kistérségi társulás alá rendelték (társulási döntéssel) a járóbeteg-szakellátást, ami addig kft.-ként működött, de megszűnt. A társulás népjóléti, szociális és gyermekvédelmi feladatokat lát el a környék több településén költségvetési intézmény formájában, melynek a székhelye a mi településünk. Az addigi intézményvezető közalkalmazotti jogviszonyban magasabb vezetőként látta el a feladatát, majd a NEAK értesítése alapján egészségügyi szolgálati jogviszonyra kellett módosítani a kinevezését a finanszírozás miatt, ami meg is történt. Figyelembe véve az Eszjtv. 8. §-ának (3) bekezdésében, a Vhr. 5. §-ában, valamint a 256/2013. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakat, az intézményvezetőt az Eszjtv. 1. melléklete szerinti – intézményvezetőt megillető – legmagasabb fizetési fokozatba soroltuk. A NEAK szerint nem jó a besorolás, mert az intézményvezetőt az 1/A. melléklet szerint kellett volna besorolni, ami az egészségügyi szakdolgozók bértáblája. (Az intézményvezetőnek mentálhigiénés főiskolai és egyéb egyetemi végzettsége van.) Melyik besorolás tekinthető jogszerűnek, figyelembe véve azt, hogy a szociális és egyéb feladatok ellátását az intézményvezető-helyettes végzi, az intézményvezető pedig a járóbeteg-szakellátással járó összes intézményi feladatot?
7. cikk / 467 Nappali tagozatos egyetemista és köztisztviselő
Kérdés: A Kttv. szerint közszolgálati jogviszonyba köztisztviselőnek kinevezhető-e nappali tagozatos egyetemi hallgató?
8. cikk / 467 Egyéni vállalkozó és a munkaviszony-létesítés
Kérdés: Ügyfelem egyéni vállalkozó. A könyvelője azt javasolta, hogy legyen bejelentve az egyéni vállalkozásába munkaviszonyba, mivel az kedvezőbb neki társadalombiztosítási szempontból. Mivel – álláspontom szerint – a munkaviszony alapvetése, hogy az egy alá-fölé rendeltségi jogviszony, amely feltételez egy elkülönült munkáltatót és munkavállalót, így, ha egyedül van, kizárt, hogy munkajogviszonyban álljon a saját egyéni vállalkozásában munkavállalóként bármely munkakörben. Jól gondolom? Ha igen, úgy megoldható-e a probléma akként, hogy ő maga kijelöli a munkáltatói jogkör gyakorlójának a férjét, azaz egy külső személyt, és a férjével kötné meg a munkaszerződést, és ő gyakorolná felette a munkáltatói jogkört? Gyakran merül fel ez a kérdés egyébként az egyszemélyes kft.-nél is. Ennek egyetlen tagja, aki egyben a kft. ügyvezetője is, és a kft.-nek nincsen bejelentett egyéb munkavállalója, állhat-e munkajogviszonyban a kft.-vel? Ha igen, úgy ki lehet az esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója? Kijelölhető-e külső, harmadik személy munkáltatóijogkör-gyakorlónak?
9. cikk / 467 Több munkáltatóval létesített munkaviszony
Kérdés: Egy cég több munkáltató által létesített munkaviszonyra módosítaná a munkavállalók munkaszerződését, azon okból, hogy a munkakör egy részfeladatát a másik munkáltató irányítása alatt végezzék el. A gyakorlatban reggel 6 órakor elkezdik a munkát a jelenlegi munkáltató irányítása alatt, majd a délelőtt folyamán két órában a másik munkáltató irányítása, utasítása, ellenőrzése alapján végeznék el az adott részfeladatot, ezután ismét a jelenlegi munkáltató utasítása, ellenőrzése alatt járnának el (a munkavégzés helye egyébként az utóbb bevont munkáltató telephelye, ahol a munkát a másik cég vállalkozási szerződés keretében végzi az oda kihelyezett munkavállalókkal). Ezen cél érdekében alkalmazható-e a több munkáltató által létesített munkaviszony, valamint a részfeladat tekintetében megjelölhető-e csak az utólag bevont cég munkáltatónak, vagy mindkét céget szükségszerű megjelölni? Ha több munkáltató által létesített munkaviszony jön létre, úgy kit kell bejelenteni a hatóságoknál munkáltatónak?
10. cikk / 467 Két jogviszony – egy munkáltatóval
Kérdés: Szabályos-e közalkalmazottként alkalmazni ugyanazon munkáltatónál a szociális szférában egy személyt – nem vezetői beosztásban – úgy, hogy négy órában határozatlan időben, négy órában pedig más munkakörben határozott időben? Ha lehetséges, akkor az egyik kinevezése „másodállásnak” számít?
