Teljesítménybér – ha javítani kell a hibákat

Kérdés: Cégünk teljesítménybéres rendszerben foglalkoztatja a dolgozóit, és problémát okoz nekünk a következő: a munkavállalók az általuk hibásan legyártott termékeket ki kell, hogy javítsák, erre külön teljesítménybért nem kapnak, igen ám, de ez így rontja a teljesítményüket! Hogyan kell ezt a feladatot figyelembe venni a teljesítménykövetelmény meghatározásánál?
Részlet a válaszából: […] ...csak akkor lehet figyelembe venni, ha minden munkavállalóugyanannyi ilyen jellegű feladatot kap, különben ez valóban torzítaná az egyesmunkavállalók teljesítményét (aki több javítási feladatot végez, kevesebbtermék-előállítási munkát tud elvégezni)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Munkaközi szünet – több részletben?

Kérdés: Rendelkezhet a munkáltató arról, hogy a húszperces munkaközi szünetet több – például két tízperces – részletben adja ki a munkavállalók részére?
Részlet a válaszából: […] ...egybefüggően kerül sor.Másrészt ehhez az értelmezéshez vezet – az Mt. 122. §-ánakhatályos szövegét megállapító – az egyes foglalkoztatási jogviszonyokatszabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinekmódosításáról szóló 2007...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Felmondás felfüggesztett nyugdíjasnak

Kérdés: Egyházi gimnázium vagyunk. Felmondással el kívánunk küldeni egy pedagógust, mert GYES-ről visszatér egy másik tanárnő, és kell az álláshely. Az elküldeni kívánt pedagógus előrehozott öregségi nyugdíjat kap. Kérdésünk, hogy ha felfüggeszti a nyugdíját, emiatt kerülhet-e felmondási tilalom alá, és indokolni kell-e a felmondását?
Részlet a válaszából: […] Az egyházi gimnázium az Mt. hatálya alá tartozik. Az Mt. 89.§ (6) bekezdése szerint a munkáltató a rendes felmondását nem kötelesindokolni, ha a munkavállaló a 87/A. § (1) bekezdésének a)-g) pontjaiértelmében nyugdíjasnak minősül. E § (1) bekezdés d) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Vezető állású munkavállalók munkaidejének egyes kérdései

Kérdés: Cégünknél több munkavállaló az Mt. 188/A. § alapján minősül vezető állású munkavállalónak. Kérdésünk: az Mt. 192. § (1) bekezdése alapján van-e lehetőség arra, hogy a munkavállaló akár 13 órát is dolgozhasson naponta? Hogyan kell nyilvántartanunk az ilyen munkavállalók munkaidejét és szabadságát?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 192. §-a szerint a vezető állású munkavállaló amunkaidő beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság) igénybevételét – amunkaszerződésben foglaltak szerint – maga állapítja meg. A vezetőt arendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért ellenérték nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Illetménycsökkentés GYES alatt?

Kérdés: GYES-en vagyok a kislányommal. A minap kaptam egy illetményváltozásról szóló értesítést az önkormányzattól, ahol dolgozom, melyben tájékoztatnak, hogy a megállapított havi illetményem mintegy 50 ezer forinttal csökken. A csökkenés az alapilletmény-eltérítés mértékének 113%-ról 100%-ra történő csökkentésének köszönhető. Tudomásom szerint a GYES-en lévők illetményének csökkentése ezen időszak alatt nem lehetséges, továbbá a bérfejlesztés Mt. alapján jár nekik. Az alapilletmény eltérítését azonban célkitűzés, illetve ezt követő teljesítményértékelés előzi meg. Esetemben sem célkitűzésre, sem teljesítményértékelésre két éve nem került sor. A munkáltató szerint az illetmény megállapítása, amennyiben eltérítést alkalmaznak, a Ktv. szerint csak a tárgyévre vonatkozik. Minden évben az előző évi szakmai munka alapján kell megállapítani az illetményeltérítés mértékét, így az új illetmény összegét is, és mivel nem dolgoztam, nincs alapja az eltérítésnek. Hogyan kell ezt megítélni?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 43. § (4) bekezdése szerint a hivatali szerv vezetőjea megelőző év szakmai munkája értékelése alapján a tárgyévre vonatkozóan aköztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményétdecember 31-ig (helyi önkormányzatnál tárgyév március...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Állásidő vagy négynapos munkahét?

Kérdés: Társaságunk beszállító lévén kénytelen igazodni a nagyvállalatok igényéhez. Kérdésem: cégünk, hogy ne kelljen elküldenie a dolgozókat, péntekenként állásidőre küldené az embereket, viszont nem tudja kifizetni erre az időre járó teljes alapmunkabért. Milyen lehetőségek lennének a bér csökkentésére, hogy a munkaszerződést ne kelljen módosítani, mert ez csak az utolsó lépés lenne?
Részlet a válaszából: […] ...Amunkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás időtartama naptári évenként nemhaladhatja meg a száztíz munkanapot, azzal, hogy egyes típusonként legfeljebbévi negyvennégy munkanapnyi munkavégzést lehet elrendelni. Lényeges, hogykollektív szerződés mindkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Betegszabadság – év közbeni áthelyezés esetén

Kérdés: Ha a közalkalmazottat év közben, július 1-jével áthelyezik szintén a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóhoz, akkor a tárgyévre járó betegszabadság napjainak száma hogyan alakul az új munkáltatójánál?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. általános háttérjogszabálya az Mt., amelynek arendelkezéseit a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazni kell, ha azt aKjt. egyes esetekben nem zárja ki. Így alkalmazandó az Mt. 137. §-a is, amely abetegszabadságról szóló szabályokat határozza meg. Év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

GYES-en lévő munkavállaló – szerződés másik munkáltatóval

Kérdés: Egy dolgozónk jelenleg GYES-en van. Tudomásunkra jutott, hogy közben elhelyezkedett egy másik cégnél 8 órás munkaviszonyban, bár erről minket nem tájékoztatott. Jogszerű-e ez? Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] ...kívánja megtenni, kétszempontból is kihat kötelezettségeinek teljesítésére. Egyrészt annak amunkáltatónak van "elsőbbségi joga" a GYES-ét – jogi vonatkozásban pontosabbanfogalmazva a fizetés nélküli szabadságát – megszakító munkavállalómunkaerejére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Kollektív szerződés részleges felmondása

Kérdés: A társaságunk 2006 őszén kötött kollektív szerződést, amelyben szabályoztuk a fegyelmi eljárást, és a munkavállalók gondatlan károkozása esetére kikötöttük – bizonyos feltételek fennállása esetére – a hathavi átlagkeresetig terjedő megtérítési kötelezettséget. A szakszervezet még szeptemberben jelezte, hogy a kártérítési felelősség mértékét sokallja, és javasolta, hogy módosítsuk azt négyhavi átlagkeresetre; amennyiben pedig ezt nem fogadnánk el, a kollektív szerződés ezen részét 2008. december 31-re felmondja. Mi nem fogadtuk el a módosító javaslatot, ezt jeleztük is. Jelenleg folyamatban van egy eljárás, és fennállnak a feltételek a hathavi átlagkereset mértékéig történő kárfelelősség megállapítására, de a szakszervezet tiltakozik ellene, mondván, ők felmondták a kollektív szerződésnek ezt a részét. Milyen mértékig állapíthatjuk meg a felelősséget?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 39. §(1) bekezdés]. A kollektív szerződés felmondására vonatkozóan a törvény nemszabályozza a kollektív szerződés egyes rendelkezéseinek felmondhatóságát. ALegfelsőbb Bíróság egy elvi döntésében megfogalmazott álláspontja szerint eznem jelenti azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Csapatépítő tréning a hétvégén

Kérdés: Csapatépítő tréninget szerveznék a munkahelyi kollektívának. Tavaly a hasonló rendezvényünkre meglehetősen kevesen jöttek el, ezért az idén szeretném kötelezővé tenni a jelenlétet. Okozhat-e problémát, ha két egymást követő hétvégén kerülne sor a programok megrendezésére?
Részlet a válaszából: […] ...nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeiretekintettel aránytalan terhet, melyek révén akár jogszerűen kimenthetik magukategyes munkatársak. Nem rendelhető el a hétvégi tréning a fiatal munkavállalók,illetve azon nők számára, akik terhesek, vagy egy éven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
1
71
72
73
76