876 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: Idősek otthonában, munkaviszonyban dolgoznak nővérek és segédápolók, többnyire 12 órás munkanapokban, éjszakás és nappalos is, vasárnap és ünnepnapon is, kéthavi munkaidőkeretben. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy bérminimum körüli alapbérüket és bérpótlékokat kaptak az Mt. 139-144. §-ok alapján. 2015-től a pótlékokat az Mt. 145. §-a alapján kapnák a munkavállalók. Esetükben az (1) bekezdés alapján egy fix alapbért kéne megállapítani a részükre, vagy a (2) bekezdés a) pontja alapján a bérpótlék helyett havi átalányt? Illetve mennyivel kellene megnövelni az alapbért, vagy hogyan kéne az átalányt meghatározni – például tételesen: éjszakai pótlék, vasárnapi pótlék?

Kérdés: Az Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz (2015. január elsejei hatállyal) alapértelmezésében az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján kerül kiszámításra. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokat és munkaszüneti napokat az azt megelőző munkanap létszámával véve figyelembe, el kell osztani a hónap naptári napjainak számával. A naponkénti állományilétszám-adatokat hogyan kell számolni? A létszámba beleszámít-e a 30 napot meghaladó távolléten levő munkavállaló (és a statisztikai állományi létszámba sorolandók a munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, kivéve bekezdés alatt fölsorolt dolgozók)? Például az a munkavállaló, aki a GYES megszakítása vagy letelte után anélkül, hogy egy napra is munkába állna, illetve fizetett szabadságát kezdené meg, betegség miatt tovább marad távol a munkájától, az átlagos állományi létszámba hogyan számít be? Ha azonban a GYES és a betegség időszaka között az érintett munkavállaló akár csak egy napra is visszatért a munkába, vagy fizetett szabadságot vett igénybe, akkor beletartozik-e az átlagos állományi létszámba?

Kérdés: Cégünk a munkavállalóinak havibért, illetve kiegészítő juttatásként havonta prémiumot fizet. Utóbbi feltételeit a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, és erről prémiumszabályzatában a helyben szokásos módon tájékoztatja a munkavállalókat. A prémium összegét évente kétszer, az előző féléves időszak értékelése alapján, a következő kritérium figyelembevételével határozza meg: a munka minősége, a munkavállaló által ellátott munkafolyamatok száma, a dolgozó teljesítménye és a munkaviszony hossza. Adott féléven belül a prémium mértéke két esetben módosulhat: emelkedik a prémium, ha a munkaviszonynak évfordulója van, illetve a munkáltató azonnali szankcióként – három hónapra – csökkenti a prémiumot, amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben súlyos hibát vét. Az értékelés során meghatározott, egyénenként differenciált prémiumösszeg képezi a bérszámfejtés alapját, amelyet időarányosan csökkentünk az alábbi, adott hónapon belül nyilvántartott, igazolt távollétek figyelembevételével: keresőképtelenség, állásidő, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő, CSED, GYED, GYES ideje. Megfelel-e teljesítményértékelési rendszerünk és prémiumfizetési gyakorlatunk az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének? Jogszerűen járunk-e el, amikor a fenti hiányzások időtartamára nem fizetünk prémiumot? Arányosnak és méltányosnak tekinthető-e a fent felsorolt távollétek miatti munkáltatói prémiumcsökkentés?

Kérdés: A behívásos munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók csak és kizárólag munkaidőkeretben foglalkoztathatók? A munkaszerződésben a napi óraszámot kell beírni, amire előre láthatólag szeretném behívni, vagy lehetséges azt írni, hogy napi maximum hat órára van behívási kötelezettsége, illetve munkaidőkeretben a havi óraszámot, amit le szeretnék dolgoztatni? Bejelentésnél a T1041-es nyomtatványon a heti óraszám rovatban mit kell szerepeltetni? Például napi négyórás munkaszerződés esetén az adott hónap első hetében két napot dolgozik, a második héten nem dolgozik, a hónap harmadik hetében nem dolgozik, a negyedik héten öt napot dolgozik. Mi lesz a munkavállalónál a bejelentésen a heti óraszáma? Ha módosul a keret, a T1041-es nyomtatványon módosítani kell?

Kérdés: A behívásos munkaviszonnyal kapcsolatban az alábbi elszámolási kérdésekre szeretnénk választ kapni. Ha a munkavállalónak többet kell dolgoznia a munkaszerződésben meghatározottnál, de a maximum hat órán belül, akkor ez túlórának minősül? Például, napi négyórás munkaszerződést írnak alá, de egyes esetekben öt órát is kell dolgozni a munkavállalóknak, akkor ezt túlórának kell elszámolni? Minden esetben a ténylegesen ledolgozott óraszám után kell a bért megfizetni? Ha a munkavállaló nem dolgozza le a munkaidőkeretben teljesítendő óraszámot, akkor a munkáltatónak állásidőt kell fizetnie? Abban a hónapban, amikor nincs behívás, nincs bérfizetési kötelezettség sem? Amennyiben a foglalkoztató a munkavállalót csak januárban és augusztusban hívja be, a köztes időben jogosult a munkavállaló betegszabadságra, táppénzre? Valamint ha szeptember hónapban beteg, a biztosításban töltött napjainak száma mennyi lesz, ha január 1-jével kezdődött a munkaviszonya? Hogyan történik a szabadság és betegszabadság kiadása?

Kérdés: Kolléganőnk 2012 május-júniusában az alábbi OKJ-számú végzettségeket szerezte meg: 543430501005202 – Társadalombiztosítási ügyintéző; 353430501005201 – Bérügyintéző; 543430500000000 – Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó. Kérdésünk, hogy fenti OKJ-számú végzettségek alapján a Kjt. szabályait alapul véve besorolhatjuk-e E kategóriába, mivel a bérügyi szakelőadói végzettség emelt szintű képesítés?

Kérdés: Bérrendezés miatt munkaszerződés-módosításra volt szükség több dolgozó esetében. Úgy döntöttünk, hogy nemcsak a béremelésre vonatkozó pont kerül a módosításba, hanem az egész szerződést kiadjuk újra úgy, hogy már az új bér szerepel benne. Ezt az eljárást néhány dolgozónk nehezményezte. Helyes-e így módosítani a szerződéseket? Probléma-e, ha egyes munkavállalóinknál az egész szerződést aláírattuk, másoknál viszont csak a bért foglaltuk egy munkaszerződés-módosításba (azoknál, akik ezt kérték)?

Kérdés: A múlt hónapban pert nyertem a munkáltatómmal szemben. A bíróság megállapította, hogy jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyomat, és ennek eredményeként – többek között – hathavi távolléti díj megfizetésére kötelezte a munkáltatót elmaradt jövedelem címén. Ennek összege, 1 200 000 Ft az ítéletben is szerepel, mely jogerős lett. A múlt héten meg is érkezett az utalás, de csak 786 000 Ft került a számlámra. Mit tehetek, hogy a fennmaradó összeget is megkapjam?

Kérdés: Köteles-e a kormánytisztviselő bejelenteni munkáltatójának, ha vesztegetéssel gyanúsítja az ügyészség?

Kérdés: A kft. ügyvezetőjének (aki egyben 90%-os tulajdonosa a cégnek) közvetlen hozzátartozói (felesége 10%-os tulajdonos és gyermekei), akik a kft. alkalmazottjai és jóval a szakmai minimálbér feletti munkabérrel rendelkeznek, foglalkoztathatók-e az Mt. 96. §-ának (2) bekezdése szerinti kötetlen munkarendben?