Szabadságra való jogosultság és a pénzbeli megválthatóság

Kérdés: 1979. 03. 24-én született kismama a GYED letelte után szeretne visszajönni dolgozni. A szülési szabadsága, illetve fizetés nélküli szabadsága idejére járó szabadságnapjai kiszámolásához kérnék Önöktől segítséget. Kismamánk 2011. 08. 11-én szülte 3. gyermekét.
2011. -07. 13.-2011. 08. 10. táppénz (veszélyeztetett terhesség miatt);
2011. -08. 11.-2012. 01. 25. szülési szabadság (TGYÁS);
2012. -01. 26.-2013. 08. 11. fizetés nélküli szabadság (GYED).
A 2011. évre járó 23 nap alapszabadságot, illetve első és második (16 évnél fiatalabb) gyermekei után járó 4 nap pótszabadságot 2011-ben kivette. 2012-re nem nyilatkozott arról, hogy kéri a gyermekek után járó pótszabadságot. Kiadható-e – korábbi nyilatkozat hiányában – ez a 2012-re járó 6 nap pótszabadság, amennyiben a GYED lejárta után visszatér dolgozni? Mikortól kell alkalmaznunk azt a szabályt, miszerint a szülési szabadság első éve helyett már csak az első 6 hónapjára jár szabadság? Helyesen járunk-e el, ha a 2011. november 30. után megkezdett fizetés nélküli szabadságról visszatérő kismamáknál az első 6 hónapra számolunk szabadságot? Erre vonatkozóan tudomásom szerint két jogszabály is módosította a régi Mt.-t. Egyrészt a 2011. 07. 04-én elfogadott 2011. évi CV. törvény (Módtv.) 9. §-a, amelynek hatálybalépése értelmezésünk szerint 2011. 08. 01. Másrészt a 2011. évi CLXVI. törvény 31. §-a, amely a hatálybalépés dátumát tovább módosította. Mióta nem lehet már pénzben megváltani a szülési szabadságról visszatérő kismamák esetében a felgyülemlett szabadságot?
Részlet az állásfoglalásából: […] A gyermekek után járó pótszabadságra való jogosultságot a munkavállalónak kell igazolnia [Mt. 118. §, 294. § (1) bek. c) pont]. A munkáltatónak ugyanis "hivatalból" nem kell tudnia, hogy a munkavállalónak van-e olyan gyermeke, aki után pótszabadság jár. A jelen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. június 10.

Pótlék megállapítása közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Intézményünk fő tevékenysége a szociális ellátás, dolgozóink a Kjt., illetve a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet hatálya alá tartoznak. Egyéb feltételtől függő pótlékokkal kapcsolatban az alábbi kérdésünk lenne: adható-e annak a gépkocsivezetőnek rakodási pótlék, aki a munkaidejének meghatározott részében rakodást végez? Számít-e, hogy az adott feladatot egyedül vagy segítséggel látja el? Adható-e annak a dolgozónak pénzkezelési pótlék (mankópénz), aki munkája során pénzzel bánik (térítési díj, intézményi pénztár kezelése), melynek összege jelentős? Ezek az egyéb feltételtől függő pótlékok mikor adhatók, és a pótlék összegét mi alapján kell meghatározni? A pótlék megítélése esetén a feltételeket a munkáltató állapíthatja meg, vagy ennek vannak külön szabályai?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kjt. 75. §-ának (1) bekezdése szerint végrehajtási rendelet állapíthat meg a Kjt. 69-74. §-ainak rendelkezéseiben foglaltakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot. A szociális ágazatban a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 15....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. június 10.
Kapcsolódó címkék:  

Megváltozott egészségi állapot – mint a munkáltató felmondásának indoka

Kérdés: Az egyik munkavállalónk a munkahelyi balesetét követően olyan orvosi javaslatot nyújtott be, miszerint a kialakult nagyfokú csontritkulása miatt az orvosa könnyített munkára javasolja. Cégünk tevékenységéből fakadóan azonban könnyített munkakört nem tudunk számára felajánlani. Élhetünk-e munkáltatói felmondással a megváltozott egészségi állapotára hivatkozva? Ekkor a munkáltatói felmondás milyen kötelezettségekkel jár?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...járadékban, akkor a munkáltatónak munkakör-felajánlási kötelezettsége sincs. Ugyanezen szabály vonatkozik az anyára vagy a gyermekét egyedül nevelő apára munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén a gyermek hároméves koráig, ha a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. április 29.

Bérpótlék számítási alapja

Kérdés: Kiköthetem-e a munkaszerződésben, hogy a munkavállalónak a törvényesnél alacsonyabb mértékű éjszakai pótlékot fizetek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a pótlék mértékét, az Mt. 277. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján.Mód van ugyanakkor a pótlék csökkentésére egyedi munkaszerződés alapján is, mégpedig úgy, hogyha a pótlék számítási alapját határozzák meg a munkavállaló alapbérétől...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. április 29.

Szabadságra jogosító idők gyermek születése esetén

Kérdés: 1978. 07. 10-én született kismama 2007. 11. 03-án szülte első gyermekét, 2007. 10. 08.-2008. 03. 23. között TGYÁS-t vett igénybe. Ezt követően 2008. 03. 24.-2009. 11. 03. között GYED-en, 2009. 11. 04.-2010. 03. 27. között GYES-en volt. 2010. 03. 28-án született a második gyermek, 2010. 03. 28.-2010. 09. 11. között TGYÁS-t, 2010. 09. 12.-2012. 03. 28. között GYED-et, majd 2012. 03. 29.-2013. 03. 28. között GYES-t vett igénybe. A korábbi szabályozás alapján a gyermekek utáni pótszabadság nem került megosztásra, azt mindig az apa vette igénybe. 2007. 10. 08-ig az időarányos szabadságot vette ki. Milyen mértékű szabadságra jogosult a fentiek szerinti időszakra vonatkozóan a 2013. 03. 29-i munkába lépésnél?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tárgyidőszakban hatályos törvényi szabályok alapján a munkavállalónak a 2007. 10. 08. és a 2013. 03. 28. közötti időből az alábbi időszakokra jár szabadság:– az első gyermeke születése okán a szülési szabadság időtartamára [régi Mt. 130. § (2) bek. b) pont],...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. április 9.
Kapcsolódó címkék:        

Több munkáltató által létesített munkaviszony

Kérdés: Cégcsoportunknál élve az új Mt. adta lehetőséggel, két cég mint munkáltató létesítene munkaviszonyt a munkavállalóval egy munkaszerződésben. Azt azonban meg szeretnénk oldani, hogy ne szűnjön meg a munkaviszony, ha esetleg valamely cégcsoporti tag megszűnik, a munkavállaló pedig a megmaradó tagnál tovább tudja folytatni a munkát. Van erre lehetőség?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...b) pont]. Így az olyan kikötés érvénytelen, mely azt mondja ki, hogy valamelyik munkáltató megszűnésével a másik munkáltatóval mint egyedüli munkáltatóval folytatódik a munkaviszony.Álláspontunk szerint a fenti problémára az jelenthet megoldást, ha a felek már...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. április 9.

Többletszabadság visszafizetése

Kérdés: A régi Mt. szabálya szerint, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Ilyen szabályt nem találok az Mt.-ben, ez azt jelentené, hogy a munkavállalónak nem áll fenn ilyen visszatérítési kötelezettsége? Visszakövetelhető-e munkavállalói tartozás vagy munkabérelőleg jogcímén?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...összegre vonatkozik. Mivel a fentiek alapján sem az Mt. szabálya, sem munka­viszonyra vonatkozó szabály (kollektív szerződés), sem a felek egyedi megállapodása nem írja, illetve írhatja elő a többletszabadságra járó távolléti díj munkavállaló általi visszatérítését...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. március 18.

GYED-en lévő közalkalmazott vezetői megbízása

Kérdés: Közalkalmazottunk 2004. június 16-tól dolgozik intézményünknél. 2008. június 1-jétől meghatározott munkaköre mellett határozatlan idejű vezetői megbízással rendelkezett. Közben 2010 márciusa óta TGYÁS-on, illetve GYED-en van most már második gyermekével. 2011. január elsejével változott a Kjt.-ben a vezetői megbízás szabályozása, vagyis 2011. január 1-jétől a határozatlan idejű vezetői megbízások 5 évre szóló határozott idejűvé alakultak át. Ez érvényes munkavállalónkra is, attól függetlenül, hogy az említett időpontban GYED-en volt (feladatait más vette át, aki vezetői megbízást is kapott), vagyis neki is határozott idejűvé kell alakítani a vezetői megbízását? Ha a GYED lejárta után visszatér, akkor kötelesek vagyunk megbízott vezetőként alkalmazni, vagy a kinevezése szerinti nem vezetői munkakörbe kinevezni, illetve lehetőségünk van a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő munkakörbe kinevezni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...külön munkáltatói intézkedés, ez a törvény erejénél fogva megtörtént. Az említett 5 év 2015. december 31-én jár le.Így ha a GYED-en lévő vezető munkahelyére való visszatérésekor nincs szükség arra, hogy továbbra is vezetői feladatokat lásson el,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. február 25.

Munkakör megszűnése GYES alatt

Kérdés: Az elmúlt évben a cégünknél megszűnt a PR-menedzseri munkakör. A munkavállalónk, aki korábban ezt a munkakört betöltötte, szülési szabadságon, illetve GYES-en volt. A gyermeke most kétéves, és szeretne visszajönni dolgozni. Kötelesek vagyunk-e visszavenni, ha már nincs meg a munkakör, amit korábban betöltött, vagy felmondhatunk neki? Ha kötelesek vagyunk visszavenni, akkor milyen munkakörben alkalmazhatjuk? Ha alacsonyabb munkakörbe vesszük fel, akkor csökkenthető-e a fizetése a korábbihoz képest, mivel az alacsonyabb munkakörben dolgozók sem kapnak olyan magas fizetést, mint a korábbi PR-menedzser?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tilalom alatt. Felmondási védelem azonban a gyermek hároméves koráig az új Mt. szerint is megilleti. Ha ugyanis az anya vagy gyermekét egyedül nevelő apa, a gyermek gondozása céljából, a gyermek harmadik életévének betöltéséig járó fizetés nélküli szabadságot...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. február 4.

Mobiltelefon költségeinek megtérítése

Kérdés: Középiskolában közalkalmazottként dolgozom éjszakai portásként. A munkáltató kiadott a 6 fős szolgálatnak egyetlen mobiltelefont, amit – kimutathatóan – csak a délelőttös kollégák használnak, ezt a munkáltató is elismeri, ugyanakkor egyedül engem kötelezett a telefon költségeinek kifizetésére, nem hajlandó a számlát műszakra, főre lebontani. Szeretném megtudni, hogy valóban fizetnem kell-e a "semmiért"?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...függetlenül áll fenn a munkáltatóval. Vagyis a törvény alapján a munkáltató és minden egyes közalkalmazott közötti elszámolásnak egyedinek kell lennie.Kérdés, hogy a munkáltató és az érintett közalkalmazottak köthetnek-e egymással – a törvény szabályaitól...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. február 4.
1
…
29
30
31
…
45