Alkalmi munkavállaló munkaidő-beosztása

Kérdés: Alkalmi munkavállaló egyedül dolgozhat-e klubban a teljes nyitva tartás idejében (17.00-06.00)? Ez a munkaidő a hét három napjára vonatkozik.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Efotv. 2. §-ának 3. pontjában előírtak szerint alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. október 7.

Felmondási védelem ikergyermekek esetén

Kérdés: A cégünknél dolgozó egyik kismama 2010. szeptember 25-én szülte meg ikergyermekeit. 2011. március 11-ig szülési szabadságon volt, majd 2011. 03. 12-től fizetés nélküli szabadságon; előbb GYED-ben, majd GYES-ben részesült. Nemrég jelezte, hogy vissza szeretne térni dolgozni. 2013. szeptember 25. után kötelesek vagyunk-e őt visszavenni? Ikrek esetében meddig tart a felmondási védelem? Amennyiben visszavesszük, kötelesek vagyunk-e teljes munkaidőben foglalkoztatni, vagy jogszerűen felkínálhatunk-e számára részmunka­idős munkakört? Jelenleg az ő munkakörét egy korábban ugyanebben a munkakörben dolgozó, szintén GYES-ről visszatért dolgozónk tölti be részmunkaidőben.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli tartamára biztosít [Mt. 65. § (3) bek. a)-c) pontok]. Az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa esetében ugyanakkor – ha a munkavállaló szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. október 7.

Munkaköri határok és munkakörbe nem tartozó feladatok ellátása

Kérdés: A munkáltató költségtakarékosság miatt úgy döntött, hogy az üzem területén elhullott madártetemek, illetve a guanó összegyűjtésével és eltakarításával kapcsolatos feladatokat a jövőben nem külső vállalkozóval végezteti el, hanem a munkavállalók igénybevételével oldja meg. Ezt a lehetőséget a biológiai kockázatok értékelésével, illetve az egészségvédelemmel foglalkozó munkáltatói szabályzat is rögzíti. A szabályzatban az is olvasható, hogy H5N1 madárinfluenza elleni védőoltás minden érintett munkavállalónak a soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat során fel lett kínálva, amelyet a munkavállalók aláírásukkal igazoltak. A munkavállalók munkaköri leírásában található záradék értelmében a munkavállaló a felettese utasítása alapján köteles további olyan feladatokat is teljesíteni, mely ismeretei és felkészültsége alapján tőle elvárható. Álláspontunk szerint e rendelkezés több ponton kifogásolható, ugyanis abból nem derül ki, hogy milyen beosztású vezetők, milyen jogalapon rendelhetik el a fenti feladatot, illetve a munkavállalók mely munkakörökből "csoportosíthatók át" ilyen munkavégzésre. A munkáltató szerint, mivel a záradék korlátlan felhatalmazást ad a munkahelyi vezetőnek, a fent idézett munkavégzés jogszerűen nem kifogásolható. Jogszerű-e a munkáltató eljárása, különös tekintettel a munkaköri leírásra? Elvileg bármely munkavállaló kötelezhető-e ezen feladatokra, ha a szükséges védőfelszerelést megkapja? Köteles-e a munkavállaló az ilyen munkáltatói utasítást a munkaköri leírás záradékára történő hivatkozás alapján korlátlanul teljesíteni? A munkavállalók nagy többsége egy vagy több szakmával rendelkező kvalifikált szakmunkás. Fizikai munkakörökben nem ritka a középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló. A hatályos Mt. már nem tartalmaz olyan korlátozó intézkedéseket, mint a hatályon kívül helyezett korábbi Mt. 83/A. §-ának (2) bekezdése, ennek ellenére azonban meggyőződésünk, hogy a munkáltató eljárása aggályos.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(pl. kvalifikált szakmunkás, középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező), illetve egészségi állapotú munkavállalók esetén egyedileg lehet állást foglalni arról, hogy az adott esetben aránytalan sérelmet okoz-e a madártetemek, illetve a guanó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. szeptember 16.

Gyermek utáni pótszabadságra való jogosultság

Kérdés: Ha egy munkavállaló év közben lép be a céghez, illetve év közben szűnik meg a munkaviszonya, akkor a gyermek után járó pótszabadság időarányosan jár? GYES-ről visszatérő dolgozónak mely időszakra jár a gyermek utáni pótszabadság? Csak a TGYÁS és a GYED első 6 hónapjára?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Ezeket az Mt. 115. §-ának (2) bekezdése sorolja fel. Nincs jelentősége, milyen ellátást kap a távollétre a munkavállaló (pl. TGYÁS, GYED), hanem hogy milyen munkajogi jogcímen volt távol. A szabadság szempontjából munkában töltött időnek a szülési szabadság...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. augusztus 26.

Rendkívüli munkaidő pótlékátalánya

Kérdés: A rendkívüli munkavégzés esetében a pótlékátalány milyen díjazást fed le? Csak a pótlékot, vagy a rendkívüli munkavégzés esetén a pótlék mellett járó rendes munkabért (alapbért) is?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...illeti meg a munkavállalót, a munkavégzésre járó rendes munkabér (jellemzően az alapbér) a havi átalánnyal nem váltható ki. Ez alól egyedüli kivételt a készenlét/ügyelet pótléka képez, ahol a havi átalány a tényleges munkavégzésre (ami minden esetben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. augusztus 26.

Napi 15 óra munkavégzés

Kérdés: Miként lehet megoldani a trafikokban, hogy az alkalmazottak az üzletekben napi 14-15 órát dolgozzanak? Van erre valami mód, ha nincs kollektív szerződésünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár (Mt. 91. §).Azt, hogy egy adott munkakör készenléti jellegű-e, minden esetben egyedileg vizsgálni kell; általánosságban azonban nem igaz, hogy egy bolti eladó készenléti jellegű munkakörben dolgozna.Mindkét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. augusztus 26.

Kötetlen munkarend

Kérdés: Társaságunk minden vezető munkatársat kötetlen munkarendben foglalkoztat. Eltekintve heti néhány értekezlettől, konferenciahívástól és évente 2-3 rendezvénytől, a vezetők valóban teljesen szabad belátásuk alapján osztják be a munkaidejüket. Fenntartható-e a kötetlen munkarendjük a most változó szabályok alapján is, vagy a jövőben nekik is kötelező lesz jelenléti ívet vezetniük? A kötetlen munkarendet kötelező a munkaszerződésben kikötni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kötetlen munkarend előnye többek között, hogy a munkáltató mentesül a munkaidő-nyilvántartás vezetésének kötelezettsége alól is, egyedül a szabadságra vonatkozó adatokat kell nyilvántartania [Mt. 96. § (3) bek.]. Ez a szabály 2014. január 1-je után is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:    

Szakmai gyakorlatos diák díjazása

Kérdés: Szakmai gyakorlatra fogadunk fiatalokat. Hogyan tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy egy adott szakmai gyakorlatra a nemzeti felsőoktatási törvény vagy a szakképzési törvény rendelkezéseit kell-e alkalmazni, valamint hogy az adott szakmai gyakorlat képzési programhoz kapcsolódik, vagy sem? A két törvény szakmai gyakorlat díjazására vonatkozó szabályozása eltérő. Jól gondoljuk, hogy a szakképzési törvény hatálya alá tartozó képzéseknél a 6 hetet meg nem haladó gyakorlatnál is kell fizetni díjazást a jelentkezőnek? Kérdésünk továbbá, hogy a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó szakmai gyakorlat esetén elegendő-e csak együttműködési megállapodást kötni a felsőoktatási intézménnyel, vagy ezentúl szükséges a hallgatókkal is hallgatói munkaszerződést létesíteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ezeket a szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy esetében csak a szakmai gyakorlat megkezdett heteire kell a fenti összeg egynegyedét kifizetni. Jól gondolják tehát, hogy az Szkt. hatálya alá tartozó szakmai gyakorlatok esetén a 6 hetes szabályt nem lehet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. július 29.

Munkavédelmi képviselők munkajogi védettsége

Kérdés: A 2012. évi CCXVI. törvény 18. §-ának (2) bekezdése 2013. január 1-jétől hatálytalanította a 2012. évi LXXXVI. törvény 13. §-ának (1) és 14. §-ának (1) bekezdéseit. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmével kapcsolatosan csak a 2012. évi I. törvény 273. §-ában foglaltak az irányadóak. Ezt szövetségünk tudja értelmezni, azonban a munkavédelmi képviselők munkajogi védettségére vonatkozó 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 76. §-a (3) bekezdésének értelmezése tárgyában bizonytalanságok mutatkoznak, tekintettel arra, hogy különböző állami szervek, hatóságok szakmai értekezleteken egymásnak ellentmondó álláspontokat közölnek. Kérem, szíveskedjenek egyértelműen, jogszabályi háttérrel alátámasztva tájékoztatni, hogy a munkavédelmi képviselők tekintetében minden korábban megválasztott munkavédelmi képviselő munkajogi védettsége fennáll-e, vagy csak a szakszervezetekre érvényes új Mt. 273. §-ának létszámkorlátos előírásai az irányadóak!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...legfelsőbb szerve" szerinti kijelölés intézménye nem alkalmazható. A törvény a szakszervezetekre vonatkozó szabályok alkalmazása során egyedül a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv fogalmára ad értelmező rendelkezést [Mvt. 76. § (3) bekezdés], a szakszervezetre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. július 29.

Bálozó pedagógus munkavégzése

Kérdés: Kötelezhető-e egy pedagógus szombat éjszaka olyan munkára, amely nem pedagógiai jellegű, gyermekek nincsenek jelen, tulajdonképpen egy olyan szórakoztatórendezvényen való részvételről van szó, ahol az iskolai alapítvány részére támogatást gyűjtünk? Cserébe valamelyik tanítási szünet egy nappal hosszabb lenne a pedagógus számára.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...113. §-ának (3) bekezdése alapján ez várandós munkavállalót (közalkalmazottat), 3 évesnél fiatalabb gyermekét nevelő nőt, illetve egyedül nevelő férfit nem érinthet. Az éjszakai időszakra eső munkáért, ha annak időtartama legalább az egy órát eléri, az Mt. 145...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. július 8.
1
…
28
29
30
…
45