130 talált állásfoglalás a gondozó kifejezésre

Kérdés: A munkavállaló (közalkalmazott, segédgondozó) nagyon jól végezte a munkáját, de hat hete betegállományban van, és olyan orvosi papírral jelent meg a foglalkozás-egészségügyi orvosnál, mely alapján 7 kg-nál többet nem emelhet. A foglalkozás-egészségügyi orvos úgy ítélte, meg, hogy a szakorvos által tett kitétellel (hogyan és mennyit emelhet) a segédgondozói feladata nem ellátható. Ezt szükséges-e írásban közölnie? Fellebbezési lehetősége van-e a dolgozónak? A jogviszonya ebben az esetben hogyan alakul? Munkakörében nem foglalkoztatható, de a háziorvos szerint betegállományban nem kell maradnia. A dolgozó mindenképpen szeretne dolgozni. Milyen tájékoztatást adhatunk a dolgozónak (nincs olyan munkakör, ahol 7 kg-nál kevesebbet kell emelni, végzettsége csak 8 általános)? Mi történik a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményével szembeni fellebbezés elbírálási ideje alatt a munkaviszonnyal? Mire legyen különös figyelemmel a munkáltató?

Kérdés: Szociális szolgáltató központunkban 2026. december végéig kiírtunk egy határozott idejű álláspályázatot házi segítségnyújtó munkakörben. A jelentkezők között van egy segédápoló végzettségű személy. Ezt a személyt felvehetjük a fent említett munkakörbe?

Kérdés: Gépjárművek üzemeltetéséhez kapcsolódó költségelszámolással kapcsolatban az alábbiakban kérem a segítségüket. Gondozói munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkaköri leírásában a munkavégzés helyeként meg van határozva a telephely címe, valamit az, hogy a munkavállaló a munkaviszony időtartama alatt változó helyszínen végzi a munkáját. A 39/2010. Korm. rendelet a munkavégzés helyének fogalmát nem határozza meg, így ebben az esetben megfelelő-e, hogy munkába járás jogcímen történik az elszámolás, vagy pedig a kiküldetés szabályait kell ilyen esetekben alkalmazni?

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalónk férje nevelőszülő. Ő maga nem nevelőszülő. Egy háztartásban együtt élnek. Járhat-e neki gyermek utáni pótszabadság úgy, hogy ő maga nem nevelőszülő?

Kérdés: Családok átmeneti otthonában dolgozó munkavállalók besorolásával, munkaköri előírásával kapcsolatban érdeklődöm. A 15/1998. NM rendelet a gondozó munkakör képesítési előírásaként a gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ) végzettséget is nevesíti. Dolgozónk 2004-ben szerzett ilyen képesítést (33 1499 01). A 257/2000. Korm. rendelet értelmében a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi területen, gondozó munkakörben dolgozó munkavállaló besorolása „C”–„D” fizetési osztályba történhet. A munkavállalók besorolását felülvizsgálva az előzőek értelmében megfelelően járunk-e el, ha őt az eddigi „B” fizetési osztály helyett „C” fizetési osztályba soroljuk?
Két másik gondozóval kapcsolatban ugyanez a kérdés, egyikük dajka (0119 3003) végzettséget szerzett 2024-ben, másikuk szociális gondozó és ápoló (33 762 01 0010 33 02) végzettséget 2010-ben. Szintén egy másik munkavállalónk 2012 és 2022 között, majd néhány hónap elteltével 2022-től újra családgondozó munkakörben dolgozik intézményünknél gyógypedagógus végzettséggel. A 15/1998. NM rendelet alapján felmerül, hogy ehhez a végzettséghez bizonyos oklevélnek kellene társulnia (az említett képesítési előírások felsorolása itt kissé nehezen követhető). Ha a rendelet valóban így értelmezhető, szükség van-e arra, hogy az utóbbi végzettség megszerzését előírjuk a jelenleg 51 éves munkavállaló számára, vagy a felsorolt előzetes munkaköri tapasztalat elegendő a munkakör jogszabályoknak megfelelő betöltéséhez?

Kérdés: Jubileumi jutalommal kapcsolatban pontosan mely jogviszonyok tekintendők jogszerző időnek? A dolgozó 2012. 08. 01. napjával került felvételre közalkalmazottként, szociális gondozó munkakörbe, napi 8 órás munkaidővel az intézménybe. A felvételkor az alábbiak szerint rögzítették a korábbi jogviszonyait;
1. Miskolc MJV. Önk. Miskolci EÜ. KP. és Egyetemi Okt. Kórház (közalkalmazotti igazolás alapján) 1994. 08. 01. – 2009. 03. 01-ig. Megszűnés módja: Kjt. 25/A. § (1) bekezdése alapján. Besoroláshoz beszámítva 14 év 7 hó 1 nap. Jubileumi jutalomhoz beszámítva 14 év 7 hó 1 nap.
2. Misek Semmelweis I. Eü. Kp. és Eo. Kórház Nonprof. Kft. [Munkáltatói igazolás az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 98. § alapján] 2009. 03. 01. – 2012. 05. 31-ig (Jogelőd 2007. 10. 01. – 2009. 02. 28. Miskolci Eü. KP.). Megszűnés módja: Közös megegyezéssel. Besoroláshoz beszámítva: 3 év 3 hó 0 nap. Jubileumi jutalomhoz beszámítva 0 év 0 hó 0 nap. Összesen: Besoroláshoz beszámítva 17 év 10 hó. Jubileumi jutalomhoz beszámítva 14 év 7 hó 1 nap.
A kinevezésén szereplő eszmei jogviszonykezdetek: besoroláshoz: 1994. 10. 01.; jubileumi jutalomhoz/felmentéshez: 1997. 12. 31.; végkielégítés megállapításához: 2012. 08. 01.
Ez alapján, a KIRA-rendszer szerint a közalkalmazott 2022. 12. 31. napján volt jogosult a 25 éves jubileumi jutalomra, a 30 éves jubileumi jutalomra való jogosultságot 2027. 12. 31. napján szerzi meg. A közalkalmazott részére 2023. 02. hónapban fizették ki a 25 éves jubileumi jutalmat, azaz 2 havi alapilletményt, pótlékok nélkül. A közalkalmazott jogviszonya 2012. 08. 01-től folyamatosan fennáll az intézménynél, 2025. 10. 01. napjától, saját kérésére, 4 órás munkaidőben kerül alkalmazásra. A Misek Semmelweis I. Eü. Kp. és Eo. Kórház Nonprof. Kft.-nél töltött 3 év 3 hó időtartamot figyelembe kellett volna venni a jubileumi jutalomra való jogosultság időtartamának meghatározásakor, mivel önkormányzati fenntartású volt a munkáltató? Ha igen, akkor a közalkalmazott már 2024. 09. 30. napján jogosulttá vált a 30 éves jubileumi jutalomra? Ebben az esetben kifizethető-e számára a 30 éves jutalom, ha igen, milyen összegben? A jogosultság napján fennálló 8 órás jogviszonya és az akkori bruttó bére alapján kell-e kifizetnünk, illetve meddig kérhető a kifizetés? Van-e valamilyen jogvesztő határidő? Ha beszámítható a 3 év 3 hónap, akkor jelent-e valamilyen problémát, akár az intézmény, akár a közalkalmazott számára a 25 éves jubileumi jutalom későbbi kifizetése? A kifizetés összege így más, mintha 3 évvel korábban fizették volna.

Kérdés: Gyermekvédelmi intézményünknél felmerült a gyanú az egyik munkavállaló kapcsán, hogy az otthonban lévő kiskorút bántalmazta (a kiskorú elmondása alapján). Rendőrségi idézés még nem történt, jelenleg a gyám intézkedése van folyamatban. Korábban volt rá precedens, hogy felmentettük a munkavállalót a munkavégzés alól, mert gyanúsítottként hallgatták ki egy ilyen ügyben, és távolléti díjat fizettünk részére (ami hosszú idő), míg az ügyben nem született határozat. Jelen esetben a határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező kolléga kapcsán mi lenne munkajogilag a helyes intézkedés? Másik munkakörben sem tudjuk kiküszöbölni sajnos azt, hogy ne találkozzon gondozottakkal.

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményben, idősek otthonában közalkalmazott ápolók, gondozók 12 órás, folytonos munkarendben dolgoznak, nem munkaidőkeretben. Adott hónapban általános munkarend szerint például 152 óra a ledolgozandó, a közalkalmazott beosztás szerint 12 napot dolgozott (12×12 óra = 144 óra), és szabadságon volt 3 napot (8 órával számolva 3×8 = 24 óra), így összesen 168 óra a ledolgozott idő. Ebben az esetben a 168 óra és a 152 óra különbözetét hogyan kell kezelni? Rendkívüli munkavégzésként (túlóra) ki kell esetleg fizetni, vagy mivel ténylegesen nem történt túlmunka, így nem kell? Illetve fordított esetben, hogyan kell kezelni, ha például 176 óra a ledolgozandó, de beosztása alapján 11 napot dolgozott (132 órát), és 4 nap szabadságon volt (32 óra), így összesen 164 óra a ledolgozott idő?

Kérdés: Demenseket is ellátó idősek otthonának közalkalmazottjai demensszakgondozó végzettséget szereztek meglévő ápolói vagy szociális gondozó végzettségük mellé. A munkáltató milyen mértékben adhat vagy köteles béremelést adni az új végzettséget figyelembe véve? A megszerzett tudás napi alkalmazása szükséges a munkavégzés során.

Kérdés: Szociális gondozó (önkormányzati intézmény) közalkalmazottja másfél év közalkalmazotti jogviszony után nem a soron következő alkalmassági vizsgálaton, hanem informálisan jelezte a felettesének, hogy külső szakorvos véleménye alapján nem emelhet 2 kg-nál többet, illetve nem sétálhat. Jogosult-e ez alapján a munkáltató munkaalkalmassági vizsgálatra küldeni? Mit tehet, ha nem együttműködő, és nem ismeri el az informális közlést a közalkalmazott? A felmentésében mire kell hivatkozni, ha mégis elmegy a munkaalkalmassági vizsgálatra, de „nem alkalmas” minősítést kap? Mennyi felmentési idő jár a részére?