Igazolások kiadása a munkaviszony megszüntetésekor

Kérdés: A párom hetek óta keres másik munkát, mert a jelenlegi helyen nem érzi jól magát. Ez nem is maradt titok a munkahelyén, a főnöke is tudott róla. Nemrég volt is egy állásinterjún, és szóltak neki, hogy alkalmazzák október 15-től. Tudatta a jelenlegi munkahelyén, hogy szeretne felmondani, de amikor elment, hogy elhozza a papírjait, nem adták ki neki azokat, azt mondták, hogy nem írják alá. Ráadásul átjavították a dátumot is október 14-ére, és közölték, hogy ő addig dolgozzon ott. Jogszerűen jár el a munkáltató, hogy bent tartja a papírjait és nem adja ki? Mit lehet ilyen ügyben tenni?
Részlet a válaszából: […] A felmerült probléma konkrét megválaszolásához sajnos számos adat nem áll rendelkezésünkre, így a kérdést csak általánosságban áll módunkban megválaszolni. Nincs arra vonatkozó adat, hogy a munkavállaló felmondással vagy esetleg közös megegyezéssel szüntette-e meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Tanulmányi szabadság

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal 2014. szeptember 1-jén tanulmányi szerződést kötöttünk egy másfél éves felsőfokú képzésre. A tanulmányi szerződés arról rendelkezik, hogy a munkáltató a tandíj 100%-át kifizeti, cserébe a munkavállaló az oklevél megszerzését követően egy évig nem mond fel. Viszont nincs szó a szerződésben arról, hogy a tanulmányi napokra – ez most ősszel nyolc munkanapot jelent – jár-e igazolt távollét a munkavállalónak, illetve hogy kell-e ezen napokra valamilyen díjazást fizetni. Kötelező-e biztosítani a tanulmányi célú szabadságot, és milyen díjazás jár rá? Hasonló a probléma a közelgő vizsgaidőszak miatt, a kollégának öt vizsganapja lenne.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem írja elő, hogy a tanulmányi szerződés önmagában azt jelentené, hogy a vizsgákra, konzultációkra kötelezően el kell engedni a munkavállalót. Ebből következően, ha ez kifejezetten nincs kikötve a szerződésben, akkor még fizetetlen távollétet sem kell biztosítani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Határidő és időtartam számítása – eltérő szabályok

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal nem voltunk megelégedve. A szerződésében három hónap próbaidőt kötöttünk ki. A próbaidő 2014. szeptember 27-én, szombaton telt le. Mivel előző nap a munkavállaló nem jött be dolgozni, mi postán feladtuk neki a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást, melyet a következő hétfőn kézhez is vett. Most azonban azzal keresett meg a munkavállaló, hogy jogellenes volt a felmondásunk, mivel a próbaidő letelte után mondtunk fel neki, és ezért bírósághoz is fog fordulni. Megalapozott lehet a követelése, hiszen mi még a próbaidő alatt feladtuk neki a nyilatkozatunkat?
Részlet a válaszából: […] A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Szabadságról való lemondás

Kérdés: Hogyan lehet jogszerűen lemondania a munkavállalónak a szabadságról?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 116-121. §-ai határozzák meg a munkavállalót megillető szabadságnapok számát, az Mt. 135. §-a (2) bekezdésének f) pontja pedig e törvényi rendelkezésektől – akár kollektív szerződésben, akár a felek megállapodásában – csak a munkavállaló javára enged...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Vezetői végkielégítés – az Mt.-nél hátrányosabb feltételekkel

Kérdés: Egy kft. cégvezetője vagyok, a munkaviszonyom tizenegy éve áll fenn, és mint cégvezető vezető állású munkavállaló vagyok. Nemrég a cégnél vezetőváltás volt, és az új vezetés érzékelhetően nem akar velem tovább dolgozni, így félő, hogy hamarosan felmondanak nekem. A munkaszerződésemben abban állapodtam meg a munkáltatóval, hogy felmondás esetén kéthavi távolléti díjamnak megfelelő végkielégítésre vagyok jogosult. Ezt akkor úgy gondoltuk, hogy a törvény alapján járó végkielégítés felett, de szövegszerűen csak kéthavi végkielégítés szerepel a szerződésben. Felmondás esetén milyen összegű végkielégítésre tarthatok igényt, ha szerződésben csak a kéthavi összeg szerepel?
Részlet a válaszából: […] Az általános szabályok szerint, amennyiben a munkavállaló munkáltatóval létesített munkaviszonya legalább három éve fennáll a felmondás közlésének időpontjában, akkor jogosult végkielégítésre [Mt. 77. § (2) bek.]. Az általános szabály szerint a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Több munkáltatóval létesített munkaviszony sorsa munkáltatói jogutódlás esetén

Kérdés: Munkáltatónk több hasonló profilú munkáltatóval egybeolvadva régiós alapon szerveződik újjá. Van olyan munkavállalónk, akit többmunkáltatós atipikus munkaszerződéssel foglalkoztatunk úgy, hogy másik munkáltatója is a jogelődök között van. Kollektív szerződésünk munkavállalói garanciaként előírja, hogy ilyen esetben a jogutódnak tovább kell vinni a munkaviszonyt, azt folyamatosnak kell tekinteni. Az egybeolvadáskor megszűnik ez a munkaszerződés? Ha igen, járható-e ennek elkerülésére az az út, hogy az egybeolvadás előtt visszaalakítjuk hagyományos munkaszerződéssé az atipikus munkaviszonyt a munkavállaló beleegyezésével?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 195. §-ának (5) bekezdése szerint a többmunkáltatós munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének jogcímén szűnik meg, ha a munkáltatók száma egyre csökken. Munkáltatói jogutódlás (egybeolvadás) esetén éppen ez a helyzet. Az Mt. 213. §-ának b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Vezető állású munkavállalót megillető felmondási védelem

Kérdés: Ügyvezető vagyok egy cégnél, melyet a tulajdonos nemrég eladott egy konkurens cégcsoportnak. Az ügyvezetői tevékenységet munkaviszonyban látom el. Úgy gondolom, hogy az új tulajdonosok a saját emberüket szeretnék megbízni a cég ügyvezetésével, és nekem hamarosan fel akarnak mondani. Mivel vezető állású vagyok, úgy tudom, hogy a munkáltató indokolás nélkül fel is mondhat nekem. Férjemmel a múlt hónapban kezdtünk a lombikbébiprogramba. Ha teherbe esem, akkor rám vonatkozik-e bármilyen védelem, ha igen, akkor mit kell igazolnom a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. általános rendelkezései szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt – többek között a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, valamint a nő jogszabály szerinti, az emberi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Munkaszüneti napi munkavégzésért pihenőidő

Kérdés: Munkáltatónk bizonyos munkakörök esetében (pl. karbantartók) rendeltetése folytán az év minden napján, így a munkaszüneti napokat is beleértve folyik a munkavégzés. Eddigi gyakorlatként a munkaszüneti napon teljesített munka­órákkal egyenlő mértékű pihenőidőben részesülnek az ezeken a napokon dolgozó kollégák. A pihenőidőn felül az Mt. 140. § (2)–(3) bekezdése szerint 100% bérpótlék is elszámolásra kerül részükre, ha munkaszüneti napon munkát végeznek. Megfelelő-e az eddigi gyakorlat, helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napon történő munkavégzésért munkaszüneti napi pótlék jár (Mt. 140. §). Ha a munkavállaló munkaszüneti napon dolgozik, mindenképpen jár részére a munkaszüneti napi pótlék. A munkáltató rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működik, ezért e napra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Közúti szállítás – munkaidő- és bérelszámolás

Kérdés: A munkáltató fuvarozással foglalkozik. Kötelező-e a sofőröket munkaidőkeretben foglalkoztatni, vagy szabályos, ha a ténylegesen ledolgozott órájukat számolják el minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] A Kkt. szerint a közúti szállításban közreműködő személyek tekintetében az Mt. rendelkezéseit a Kkt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni [Kkt. 18/A. § (1) bek.]. E törvényhely határozza meg azt is, hogy pontosan mely személyek tartoznak a Kkt. hatálya alá, amit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Munkaközi szünet és fizetés nélküli távollét részmunkaidőben

Kérdés: Lehet-e a 4 órás dolgozónak 20 perc munkaközi szünetet elrendelni, ha ezt a helyzet megkívánja? A teljes munkaidős munkavállalóinknak van 20 perc szünetük, erre az időszakra a teljes gyártás leáll, ezért a részmunkaidősöknek is szünetet kellene adnunk. Helyesen járunk el, ha megállapodunk a munkavállalóval, hogy rá is vonatkozik a 20 perc munkaközi szünet? További kérdésem, ha a 4 órás részmunkaidős dolgozó egy munkanap csak 2 órát dolgozott, akkor kell egy megállapodás, hogy mentesítem a munkavégzés alól, és erre az időre díjazás jár/nem jár? Természetesen a munkavállaló kérésére történt, a vezetője engedélyezte a távollétet, a jelenléti íven fel is tüntették.
Részlet a válaszából: […] A felek megállapodása alapján akkor is kiköthető a húsz perc szünet, ha az a törvény alapján nem lenne kötelező. Sőt, ha a munkáltató ezt a munkaidő részének tekinti (azaz bért fizet rá), akkor a munkavállaló beleegyezése sem kell, a hosszabb szünet egyoldalúan is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.
1
22
23
24
41