Pótlékátalány és a pótlék "alapbéresítése"

Kérdés: A munkaszerződésben a pótlékátalány összegét kötelező számszerűsíteni, vagy elegendő annak feltüntetése, hogy a felek megállapodnak bruttó 150 000 Ft alapbérben, ami tartalmazza a beosztás szerint délután 6 és 9 közötti munkavégzésre jutó pótlékátalányt is?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben keverednek a pótlékátalány fizetésének és a pótlék alapbéresítésének szabályai. Az Mt. egyrészt lehetővé teszi, hogy a felek a munkaszerződésben bármely törvényi bérpótlék helyett, illetve készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Bontó feltétel vezetői munkaszerződésben

Kérdés: Eddig az ügyvezetőket megbízási szerződéssel alkalmaztuk a cégünknél, de az új ügyvezetővel munkaviszonyt szeretnénk létesíteni. A munkaszerződésben ki szeretnénk kötni, hogy a munkaviszony automatikusan megszűnik, ha a cég árbevétele az adott évben nem éri el tárgyév márciusáig a taggyűlés által meghatározott mértéket. Úgy tudjuk, hogy vezető esetén szabadon megállapodhatunk ilyen kérdésekben is. Jogszerű ez a kikötés az ügyvezető munkaszerződésében?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvezetőre, mint a munkáltató vezetőjére az Mt. vezetőkre vonatkozó rendelkezései irányadók. Valóban helytálló az a megállapítás, hogy vezető állású munkavállaló esetén az Mt. széles teret ad a felek megállapodásának és a törvénytől való eltérés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Közalkalmazottak pihenőnapi munkavégzésének ellentételezése

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó készenléti jellegű munkakörben, kéthavi munkaidőkeretben (de nem folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben) foglalkoztatott közalkalmazottak, akik 9 és 10 órás megállapodást írtak alá a napi munkavégzést tekintve, jogosultak-e rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként pótlékra (vagy szabadnapra)? Ha igen, pihenőnapon történő munkavégzés esetén 100%-os pótlékra, vagy a kéthavi keret végén 50%-os pótlékra lesznek-e jogosultak? Ha például 2015. január 1-jén, 2-án, 3-án vagy 4-én beosztásuk szerint felvették a munkát, megilleti-e őket valamilyen jogcímen külön díjazás, pótlék?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. közalkalmazotti jogviszonyra is irányadó 92. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a teljes napi munkaidő a felek megállapodása alapján 8 óráról legfeljebb napi 12 órára emelhető, ha a közalkalmazott készenléti jellegű munkakört lát el. Ha a felek erről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Megállapodás fizetés nélküli szabadságban

Kérdés: Az Mt. szabályai szerint, ha a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre olyan díjazásra jogosult, amilyenben a felek megállapodtak. Ez azt jelenti, hogy akár olyan megállapodást is lehet kötni, amely alapján a munkavállalónak ilyen esetben nem jár díjazás?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás [Mt. 146. § (2) bek.]. E szabály értelmében lehetséges olyan megállapodást is kötni, amely szerint a munkavállalónak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Polgármesteri szabadság – pótszabadságoktól "megfosztottan"

Kérdés: A Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése nem rendeli alkalmazni a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester esetén a Kttv. 102. §-át, ezért felmerül a kérdés, hogy esetükben gyermekek utáni és az apát gyermeke születése esetén megillető pótszabadságot nem lehet megállapítani?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. szerint a főállású polgármester évi huszonöt munkanap alapszabadságra és tizennégy munkanap pótszabadságra jogosult [Kttv. 225/C. § (1) bek.]. Ez a polgármester teljes éves szabadságát magában foglalja, ezenfelül további pótszabadságokra nem jogosult. A Kttv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Felmondási idő díjazása – ha lerövidítik

Kérdés: Mit lehet tenni abban az esetben, ha a munkaszerződésben 16 hét felmondási idő van kikötve (bármelyik fél is kezdeményezi a felmondást), de a jövendőbeli munkáltató legfeljebb 15 napot vár a munkakezdésig, ezért a munkavállaló szeretne hamarabb elmenni? Mit tehet a jelenlegi munkáltató, ha a 16. napon nem jelenik meg a munkavállaló, és nem veszi fel a munkát? Hogyan kell kezelni ilyenkor a felmondási időre járó díjazást? Hivatkozhat-e arra a munkavállaló, hogy az Mt.-ben általános szabály szerint 30 nap a felmondási idő, ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondást, és ettől eltérni csak a munkavállaló javára lehet?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a felek a törvényben megállapítottnál hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak [Mt. 69. § (3) bek.]. Kifejezetten megengedett tehát a hosszabb felmondási idő, ha az a felek megállapodásán alapul, és nem kell vizsgálni, hogy ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Tulajdonosi kapcsolat minősítése hosszabb teljes munkaidőnél

Kérdés: Napi 8 órás teljes munkaidő esetén emelhető-e a teljes napi munkaidő pótlék fizetése nélkül 10 órára abban az esetben, ha egy adott "A" Kft. által alapított másik "B" Kft.-ben az alapító "A" Kft. tagja, akinek az "A" Kft.-ben 100%-os tulajdoni hányada van, az alapított "B" Kft.-ben munkavállalóként tevékenykedik?
Részlet a válaszából: […] A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő), ami – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órás, hosszabb teljes napi munkaidőre is emelhető, ha a munkavállaló– készenléti jellegű munkakört lát el, illetve– a munkáltató vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Szabadság kiadásának szabályai gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Az elmúlt hat évben három gyermekemmel otthon voltam, de most, hogy a legkisebb is kétéves lett, szeretnék munkába állni. Ezt jeleztem is a munkáltatómnak. Mivel azonban a legkisebbet még most szoktatjuk a bölcsődébe, ezért az első hónapokban csak heti 2-3 napot szeretnék dolgozni. A munkáltatóm azt javasolta, hogy ebben az esetben egyezzünk meg úgy, hogy a felgyűlt több mint 60 nap szabadságomat nem egyben veszem ki, hanem minden héten 2-3 napot, amíg el nem fogy. Azt olvastam, hogy a ki nem vett szabadságomat vagy egyben ki kell adnia, vagy megváltania a munkáltatónak, és nincs lehetőség ilyen részletekben történő kiadásra, pedig tetszett a javaslata. A kérdésem, hogy elfogadhatom-e a munkáltató javaslatát, nem lesz belőle később problémám, hogy nem egyben vettem ki az egészet, vagy nem fizette ki nekem?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a munkáltató nem tudta kiadni az esedékesség évében a munkavállalónak a szabadságát, mert éppen gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságát töltötte, a munkáltató köteles a munkavállalónak a fizetés nélküli szabadságról történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Munkaközi szünet kiadása közalkalmazottaknál

Kérdés: A Kjt. 59. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint jogszabály vagy kollektív szerződés eltérhet a közalkalmazott javára az Mt. 86. §-ának (3) bekezdése általános szabályától, miszerint nem minősül munkaidőnek a munkaközi szünet. Ahol nincs kollektív szerződés, van-e mód a felek megállapodásával történő eltérésre, s ha igen, ezt valamennyi közalkalmazott kinevezésében rögzíteni kell? A Kjt. ugyanis nem zárja ki az Mt. 135. §-a (1)–(2) bekezdéseinek alkalmazását.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 86. §-ának (3) bekezdése szerint nem munkaidő – a készenléti jellegű munkakör esetét kivéve – a munkaközi szünet. Az Mt. 86. §-ában foglaltaktól az Mt. 135. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a kollektív szerződés, illetve az Mt. 43. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Tanulmányi szerződés – a munkáltató által biztosított támogatás jellege

Kérdés: Több munkavállalónk jelezte, hogy képezni szeretné magát, és érdeklődött, hogy ebben munkáltatóként tudnánk-e segítséget nyújtani nekik. Cégünk jelenleg nem engedheti meg, hogy anyagilag támogassa a munkavállalókat, de arra gondoltunk, hogy a képzések idejére fizetett szabadságot biztosítanánk, ahogy a vizsgára és a felkészülésre is, hiszen az nekünk is jó lenne, ha a következő években sokkal képzettebb munkaerő állna rendelkezésünkre. Ilyen feltételekkel köthetünk tanulmányi szerződést a munkavállalókkal?
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi szerződésben a munkáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a munkavállaló által folytatott tanulmányok ideje alatt támogatást nyújt a munkavállalónak [Mt. 229. § (1) bek.]. Az Mt. a támogatás formáját nem határozza meg és nem is korlátozza. A felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.
1
21
22
23
41