421 talált cikk a felek megállapodása kifejezésre

Kérdés: Az egyik rendészeti jellegű területen a munkakört készenléti jellegűnek nyilvánította a munkáltató, és ebből adódóan megszakítás nélküli 24/48-as váltási rendű műszakban foglalkoztatják a munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy a 24 órás szolgálatot 48 óra pihenőidő követi. A munkavállalókat a szabadság kiadásáról úgy tájékoztatták, hogy a szabadság mértéke órákban van meghatározva (egy munkanap szabadság 12 órának felel meg, így egy 24 órás műszakhoz 2 munkanap szabadság kell). A munkavállalók között részben elégedetlenség, részben bizonytalanság tapasztalható, és szakszervezetük sem tartja ezt az eljárást törvényesnek. Jogszerű ez az elszámolás? Ha a szabadság mértéke munkaórákban határozható meg, akkor van-e a munkavállalóknak is joguk arra, hogy kisebb-nagyobb ügyeik intézése érdekében ne teljes munkanapot vegyenek ki szabadságként, hanem csak az ügyintézéshez szükséges 2-3 órát? Ezt az egyenjogúság elvére hivatkozva kérdezem.

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 122. számában a 2395. sorszámú kérdéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy módosul-e a kérdésre adott válasz abban az esetben, ha a munkaviszony köztulajdonban álló munkáltatóval áll fenn? Megállapodhat-e a munkavállalóval rövidebb felmondási időben a dolgozó által beadott felmondás alapján, amellett, hogy a felmondási jogcímen nem szeretne változtatni a munkáltató?

Kérdés: Fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló szabadságát a munkáltatónak van-e lehetősége későbbi időpontban kiadni, mint a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követő naptól kezdődő időszak? Munkavállalónk jelenleg szeretne részmunkaidőben ismét dolgozni a GYED mellett, viszont szabadságát nem szeretné kivenni. Kérése a munkáltató irányába az, hogy a fizetés nélküli szabadság első fél éve alatt összegyűlt szabadságát majd csak gyermeke harmadik életévének betöltését követően vehesse ki, mert ekkor volna szüksége rá gyermeke óvodába történő beszoktatása miatt, és ezt követően szeretne ismét teljes munkaidőben dolgozni. Kiadható kérésének megfelelően az általa megjelölt időpontban a szabadság?

Kérdés: Egyik munkavállalónk 2011 őszén kezdte meg 5 éves egyetemi tanulmányait másoddiplomájához, de velünk csak 2015. július 1-jétől létesített munkaviszonyt. Nemrég kérdezte, hogy a szeptemberben kezdődő félévével kapcsolatban kinek kell leadnia az órarendjét, hogy a távolléteit be lehessen illeszteni a beosztásba. Valóban elmehet a munkából? Az Mt. szerint csak akkor jár távollét a munkavállalónak tanulmányi célokból, ha a tanulmányokról megállapodott a munkáltatóval; mi pedig nem kívánjuk engedélyezni a tanulmányok folytatását akkor, ha az a munkaidőt is érinti.

Kérdés: Egyik munkavállalónk kezdeményezte munkaviszonyának felmondással történő megszüntetését azzal, hogy meghatározott egy időpontot is a munkaviszony megszűnésének napjaként. Ez a munkavállaló által megjelölt nap azonban a munkavállalóra irányadó felmondási idő végét megelőző időpontra esik. A munkáltató "elengedné" munkavállalóját az általa kért időpontban, vagy­is eltekintene a felmondási idő (teljes) letöltésétől, azonban ragaszkodna a munkaviszony "felmondással" történő megszüntetéséhez. Megteheti-e ezt a munkáltató, vagy ez már – mivel a felmondás törvényi szabályaitól eltérünk – csak közös megegyezéssel lehetséges?

Kérdés: A munkáltatóm e-mailben felmondott nekem. Mivel hat éve dolgozom a cégnél, a felmondási időm 45 nap lenne. A munkáltatóm azonban megkeresett, hogy módosítani szeretné a felmondási időt 50 napra. Mivel azonban időközben találtam új munkát, ahol a 45 nap leteltével kezdenem kellene, ez nekem nem érdekem. Megteheti ezt a módosítást utólag egyoldalúan az én beleegyezésem nélkül egy "felmondáskiegészítéssel"?

Kérdés: Munkavállalóinkkal szeretnénk megállapodni abban, hogy a jövőben a készenlét és az ügyelet, valamint a rendkívüli munkavégzés díjazását átalány formájában kapják meg. Nem találtunk arra vonatkozó szabályt, hogy az átalányt hogyan kell meghatározni, illetve milyen időközönként kötelező felülvizsgálni. Milyen szabályokat kell-e vonatkozásban figyelembe vennünk?

Kérdés: A társaságnál a fegyveres biztonsági őrség létszámát növelni szeretnénk. Ennek eredményeként minden műszakban többen lesznek bent, mint azt az intézkedések alapesetben megkövetelik. Ezzel összefüggésben a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott fegyveres biztonsági őröket a jövőben készenléti munkakörben kívánjuk foglalkoztatni. Ennek egyik követelménye, hogy a munkavállaló korábban napi 8 órában meghatározott munkaideje napi 12 óra legyen, amihez a munkavállalóval erről külön meg kell állapodni. Milyen formában kell ezt a megállapodást megkötni a munkaszerződés módosításaként? Ha a munkavállaló a törvény által számára biztosított határidővel később felmondja ezt a megállapodást, azt s munkaszerződés felmondásának kell tekinteni részéről? Ha a már állományban lévő munkavállaló nem fogadja el a munkakörére vonatkozó változtatást, mit tehet a munkaadó: két különböző munkarendet alkalmaz egy munkaterületen, vagy felmond a munkavállalónak, aki nem fogadja el a munkakörének készenléti jellegűre való változtatását?

Kérdés: Az Mt. szerint a munkavállalónak, eltérő megállapodás hiányában, naptári évenként 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a munkavégzés alól. Ez a szabály érvényes az év közben kezdődött munkaviszonyokra is? Ha 2014. december 20-tól január 4-ig nem dolgozott a munkavállaló, akkor ez megfelel a 14 egybefüggő napnak?

Kérdés: A fiatal munkavállaló számára biztosítandó munkaközi szünet kiadásának mértékétől, a munkavállaló kérésére, írásban történő megállapodás alapján el lehet-e térni? Véleményünk szerint a fiatal munkavállalót hátrányosan is érintheti a munkaközi szünet mértéke, amennyiben azt nem fizeti a munkáltató, mivel adott műszakbeosztáson belül a napi ledolgozott munkaideje kevesebb (kevesebbet dolgozik a hosszabb szünet miatt). Például, 10-18 óráig van beosztva, amelyből 45 perc a munkaközi szünet, így csak 7 óra 15 perc lesz a fizetett munkaideje. Vagy a munkahelyen töltött idő a munkaközi szünet miatt hosszabb lesz, ha a munkában töltött időnek el kell érnie egy meghatározott mértéket. Például, 10.00-18.45-ig van beosztva azért, hogy teljesülhessen a 45 perc munkaközi szünet.