Munkaközi szünet – nem lehet a munkaidő része közvállalatnál

Kérdés: Köztulajdonban álló cégünket nemrég alapították, így most kerül sor munkavállalóink felvételére. Az egyértelműség kedvéért szeretnénk rögzíteni írásban a munkavállalóink részére, hogy a napi munkaidő nálunk nyolc óra, és ebbe az ebédszünet is beleszámít majd, így a munkaidő reggel 8 órától délután 16 óráig tart. A kérdésünk, hogy ezt a munkaszerződésben vagyunk kötelesek rögzíteni, vagy elég, ha tájékoztatóban szerepeltetjük?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében munkaidőnek számít a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama is [Mt. 86. § (1) bek.]. Ugyanakkor nem munkaidő – a készenléti jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Áthelyezett pihenőnap elszámolása

Kérdés: A kéthavi munkaidőkeretet alkalmazó munkáltató december 13-ára és 24-ére pihenőnapot osztott be, de ettől eltérően 13-án 8 óra, 24-én 9,5 óra munkavégzést rendelt el. Ezzel együtt ezeket a pihenőnapokat "beosztott, de ledolgozott" címmel januárban pihenőnapként kiadta. A decemberben egyes munkanapokra beosztott munkaidőn felül ledolgoztatott munkaórákat januárban "csúsztatásként" kiadta a munkavállalónak. Kérdésünk, hogy az ilyen, beosztástól eltérő munkavégzés nem túlóra-e?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (4) bek.]. Amennyiben a munkavállaló a közölt munkaidő-beosztástól eltérően végez munkát, az ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Költségtérítés tartalmának rögzítése

Kérdés: Nemzetközi fuvarozócégünknél a tehergépkocsi-vezetőknek 40 EUR/nap külföldi napidíjat fizetünk, melyet munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítésként számolunk el. A munkaszerződéshez kapcsolódó tájékoztatóban azonban nincs részletezve, hogy milyen költségek térítésére jár ez a juttatás. Egyik munkavállalónk azonnali hatályú felmondással felmondott, arra hivatkozva, hogy nem lett részére útiköltség-térítés fizetve. Per is lett belőle. A fentiekből okulva azt szeretném megtudni, hogy a jövőre nézve lehetne-e nevesíteni, hogy milyen költségek fedezetére szolgál a napi 40 eurós összeg (pl. útiköltség, szállás, étkezés)?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint az alapbér mellett a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (2) bek.]. Az indokolt költségeket azonban a törvény nem nevesíti, azok függenek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Egy cégnél 6 havi munkaidőkeretet alkalmaznak. A munkaidőkeret zárása után, ha többet dolgoznak a munkavállalók, mint a 6 hónap kötelező munkanapjainak száma, 150 vagy 200%-kal kell kifizetni a túlmunkát? Hogy kell eljárni a ki nem adott pihenőidő kapcsán? El lehet-e térni a kollektív szerződésben a törvénytől a túlmunka kifizetésére vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 107. §-ának a) és b) pontja szerint rendkívüli munkaidőnek minősül – többek között – a munkaidő-beosztástól eltérő időpontban teljesített, illetve a munkaidőkereten felüli munkaidő. A munkaidő-beosztástól eltérő időpontban teljesített rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Munkaidőkeret készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Vagyonvédelmi vállalkozás 24/48 órás rendszerben, írásban foglalt megállapodás alapján foglalkoztat készenléti jellegűvé minősített munkakörben, 3 havi munkaidőkeretben dolgozókat. A dolgozók bére órabéralapú elszámoláson alapul. A háromhavi munkaidőkeretet mi alapján kell megállapítani? A 3 hónapra eső munkanapok számának 8-cal történő szorzata adja? Avagy az ilyen jellegű munkakörnél a készenléti jelleg miatt emelkedik a normál munkaidő mértéke? Konkrétan pl. egy 20 munkanapos hónapban a ledolgozott 240-264 órás intervallum alapdíjazású, avagy a 160 órán felüli rész már túlórának minősül?
Részlet a válaszából: […] A teljes munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el [Mt. 92. § (1)–(2) bek.]. Önmagában azonban az,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Bérpótlékra való jogosultság a közvállalatoknál

Kérdés: Az Mt. 204. §-ának (3) bekezdése szerint a köztulajdonban álló munkáltatónál fennálló munkaviszonyban a munkavállaló munkabére nem haladhatja meg a törvényben meghatározott összeget. Ez a rendelkezés a munkavállalóknak fizetendő műszakpótlékok mértékére is vonatkozik-e, illetve fizethető-e a pénztárosnak kollektív szerződés alapján 10% pénzkezelési pótlék?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 204. §-ának (3) bekezdése értelmében a köztulajdonban álló munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló munkabére nem haladhatja meg a törvényben meghatározott összeget. Ezt a törvényi felső határt – nemcsak a munkabérre, de más jogcímen fizetett díjazásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Szabadságkiadására vonatkozó megállapodás

Kérdés: Munkáltatóm 2014. január 2-án egy nyilatkozatot szeretett volna aláíratni velem, amit azonban megtagadtam. A nyilatkozat arról szólt, hogy az összes szabadságot, amit 2014-ben nem ad ki nekem, jogosult 2015. december 31-ig pótlólag kiadni. Mivel félek attól, hogy így nem tudok majd elég időt a családommal tölteni, nem írtam alá. Azt viszont mindenképpen szeretném tudni, hogy egy ilyen nyilatkozattal egyáltalán jogszerűen járt-e el a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. lehetőséget ad rá, hogy a munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – az életkor szerinti (117. §) pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki [123. § (6) bek.]. Ehhez azonban a felek megállapodása szükséges,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Kötetlen munkarend 2014-től

Kérdés: Az Mt. 2014. január 1-jétől életbe lépő változásai érintik azon munkavállalóinkat, akiket kötetlen (rugalmas) munkarendben foglalkoztatunk, mivel esetükben eddig törzsidőt kötött ki a cég. E szerint hétköznap 9-13 óra között kötelező volt a székhelyen dolgozniuk. Január 1-jétől ez már nem megengedett, ugyanakkor továbbra is szeretnénk, hogy a munkaidő egy része felett a munkáltató rendelkezzen. Kiköthetjük-e a munkavállalóval kötött megállapodásban, hogy a kötetlen munkarend mellett, munkaköri feladatainak egy részét, azok sajátos jellegénél fogva továbbra is meghatározott időpontban (9-13 óra között) köteles teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 2013. december 31-ig hatályos szabálya szerint kötetlen a munkarend, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát – a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Szabadságátvitel a következő évre

Kérdés: Amikor a munkavállaló a tárgyévi szabadságaiból öt munkanapot átvisz a következő évre úgy, hogy még a tárgyévben megkezdődik a szabadság kiadása, erről szükséges írásos megállapodást kötni a munkaadó és a munkavállaló között?
Részlet a válaszából: […] A szóban forgó szabály szerint az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik, és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot [Mt. 123. § (4) bek.]. Mint az Mt. szövegéből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Munkavégzési helyre utazás – munkaidő

Kérdés: Társaságunk országos lefedettséggel szervizszolgáltatást végez. A szerviztechnikusok napi munkaideje 8.00-17.00, egy óra munkaközi szünettel. Általában egy órán belül elérik a kijelölt címet, de előfordul, hogy a napi menetidejük akár 3-4 óra is egy nap (ha helyettesítenek vagy rendkívüli eset történik). A kijelölt helyen (bárhonnan is induljanak) reggel 8 órára ott kell lenni. Kell-e ezekre az esetekre túlórát fizetni, ha igen, milyen időtartamra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.Nem munkaidőa) – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet, továbbáb) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.
1
23
24
25
40