179 kérdés-válasz az esedekesseg kifejezésre

179 cikk rendezése:

1. cikk / 179 Munkába járás költségtérítése – ha a határon túlról ingáznak

Kérdés: A munkáltató nem hajlandó hozzájárulni a határon túlról munkába járó (ingázó) munkavállaló utazási költségéhez. Jogosan tagadja-e meg ezt az igényt külföldi lakhellyel rendelkező munkavállaló esetében?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

2. cikk / 179 Távollétidíj-számítás – az esedékesség időpontja

Kérdés:

A munkavállaló szabadságát töltötte 2024. XII. 30. napjától 2025. I. 6. napjáig. A decemberi és januári órabére ugyanaz, de a távollétidíj-növelő tétel miatt változik az egy órára eső bér. Ebben az esetben a december havi órabérrel és távollétidíj-növelővel kell kifizetni a munkavállaló szabadságát a 2024. XII. 30. – 2025. I. 6. közötti munkanapokra, mivel már megkezdte decemberben, tehát folytatólagos, vagy meg kell bontani, és a decemberi időszakra a decemberi órabérrel és távollétidíj-növelővel kell kifizetni, és a januári időszakra pedig a januári órabérrel és távollétidíj-növelő tétellel kell fizetni? Az Mt. 125. §-a csak arról rendelkezik, hogy meg kell fizetni, de a számítás alapjáról nem látok rendelkezést. A munkavállaló szabadságmegváltása és a távolléti díj összegének számítása a kilépés hónapja szerint kell, hogy történjen, vagy a számfejtés hónapja szerint? Tekintve, hogy az utolsó munkában töltött nap után 5 munkanapon belül ki kell fizetni a kilépő bérét a munkavállalónak. Amennyiben a munkavállaló jogviszonya munkáltatói felmondással kerül megszűnésre, a felmentési időre járó díjazást milyen órabérrel kell kifizetni, ha a 15 nap felmentési idő két hónapot ölel fel? Ilyenkor a felmentési idő teljes időtartamára a megkezdett hónap alapbérével és távollétidíj-növelő tételével szükséges számolni, vagy meg kell bontani, és az átnyúló időszakot már a következő havi alapbérrel és távollétidíj-növelő tétellel kell kifizetni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

3. cikk / 179 Szabadság pénzbeli megváltása – elévülés egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnése esetén hány évre visszamenőleg tarthat igényt a munkavállaló a ki nem vett szabadság pénzbeli megváltására?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

4. cikk / 179 Munkába járási költségtérítés – a kifizetés határideje

Kérdés: Amennyiben egy munkáltató engedélyezi egy munkavállaló részére a munkába járási költségtérítést, van-e olyan lehetősége, hogy belső szabályzatban előírja azt, hogy a munkavállalónak meddig kell leadnia az elszámolás alapját képező bizonylatokat, illetve azt is előírhatja-e, hogy ha a határidőig nem kerül leadásra, akkor nem kerül kifizetésre a költségtérítés? Ha nem írhatja elő, meddig lehet visszamenőleg kifizetnie a költségtérítést? Tárgyéven belül?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

5. cikk / 179 Munkába járás költségtérítése – a visszamenőleges kifizetés

Kérdés: Amennyiben a munkavállaló visszamenőleg 3 évre jogosult lehetett munkába járási költségtérítésre, és tudja igazolni a bérletek megvételét, visszamenőlegesen a munkáltatónak kötelessége-e kifizetni a költségtérítést? A visszamenőleges időszakra – 3 évre – kifizetett költségtérítés kifizethető adómentesen a munkavállaló részére, vagy csak a tárgyévi fizethető adómentesen az Szja-tv. 25–26. §-ai alapján?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

6. cikk / 179 Gyógypedagógiai pótlék és a távolléti díj

Kérdés: A köznevelési jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalónak járó gyógypedagógiai pótlék a távolléti díj összegét emelő pótléknak számít-e?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

7. cikk / 179 Magasabb vezető „távozása” közös megegyezéssel – ami fizethető

Kérdés: Magasabb vezetői beosztásban lévő közalkalmazott jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén fizethető-e végkielégítés, illetve bármilyen más jogcímen jutalom, rendkívüli juttatás? Amennyiben igen, vonatkozik-e annak mértékére valamilyen korlát, például a Kjt. 77. §-ának (3) bekezdése szerint?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

8. cikk / 179 Felmentési idő – visszamenőlegesen kiadhatatlan

Kérdés: 2023. április 13-án töltöttem be a 65. évet. 2023. februárban kértem a munkáltatótól a közalkalmazotti jogviszonyom megszüntetését felmentéssel. A megszüntető határozatot 2023. március 29-én kaptam meg. A felmentési időt visszamenőleg 2023. január 13-tól határozták meg. Megtehette-e a munkáltató, hogy visszamenőleg és a 65. év betöltése előtt adta ki a felmentési időt?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

9. cikk / 179 Köznevelési jubileumi jutalom összege

Kérdés:

2024-ben jogosult lesz 40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalomra az óvónőnk. E jutalom meghatározásakor (illetmény) az esélyteremtési illetményrészt is figyelembe kell-e venni? Illetve a 2023. október hónapban kifizetésre került jubileumi jutalom esetében is figyelembe kellett volna venni az esélyteremtési illetményrészt?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

10. cikk / 179 Köznevelési jubileumi jutalom jogszerző ideje

Kérdés: Állásfoglalásukat szeretnénk kérni a Púétv. 105. §-ának (7) bekezdésében megjelölt szakmai gyakorlat munkavégzési kötelezettséggel nem járó szüneteltetésének időszakáról. Jól értelmezzük-e a bekezdést, azaz a fizetés nélküli szabadság időtartama minden esetben beleszámít a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító időszakba? Minden esetben, függetlenül a fizetés nélküli szabadság időtartamától, illetve attól a körülménytől, hogy a munkáltató törvényben nevesített kötelezettségéből adódóan engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot (pl. aktív GYES időtartama, külszolgálat), vagy nem volt számára kötelezően előírva, de "elengedte" a munkavállalót fizetés nélküli szabadságra? Kizárólag azt a körülményt kell vizsgálni, hogy a közalkalmazotti/köznevelési foglalkoztatotti jogviszony fennmarad-e a fizetés nélküli szabadság ideje alatt? Ehhez kapcsolódóan, amennyiben a pedagógus a 30 éves köznevelési foglalkoztatotti jubileumra jogosító időt a fizetés nélküli szabadság ideje alatt éri el, a kifizetés melyik munkáltató törvényi kötelezettsége? Aki "elengedte" fizetés nélkülire (pl. tankerületi központ), vagy akinél jelenleg biztosítási jogviszonyban van (egy felsőoktatási intézmény)? Egy másik konkrét esetben a pedagógus a fizetés nélküli szabadsága alatt külföldön tartózkodik. Számít-e, hogy pedagógusként dolgozik-e vagy a vendéglátásban? Mindkét esetben "pörögnek"-e az évei, illetve a munkáltató a Púétv. szerinti jutalomra jogosító idő elérésekor köteles-e kifizetni a jutalmat attól függetlenül, hogy az a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt lenne esedékes? Ugyanezt kell figyelembe venni akkor is, ha a tankerület pedagógusa fizetés nélküli szabadsága alatt a polgármesteri hivatalban helyezkedik el? Ki lesz a jutalom kifizetője: a tankerület vagy a hivatal?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.