182 cikk rendezése:
1. cikk / 182 Hazautazás költségtérítése EGT-n kívüli államból
Kérdés: Kötelesek vagyunk kifizetni a repülőjegy árát hazautazási költségtérítésként, ha a munkavállalónak Brazíliában van a lakóhelye? Vagy csak egy részét az utazásnak, ami Európán belül van, mert Budapestről elmegy Madridba repülővel, és utána száll át a brazil járatra. Belső szabályzatunk szerint csak EGT-államban lévő lakóhelyre fizetünk hazautazást.
2. cikk / 182 Munkaidőkeret rövidítése – a „vég” új dátuma
Kérdés: Társaságnál alkalmazott többhavi munkaidőkeret időtartamát kívánják rövidíteni kevesebb havi időtartamra. Le kell-e zárni a munkaidőkeretet azzal a nappal, és el kell-e számolni a dolgozókkal, amikortól a rövidebb munkaidőkeretet alkalmazza a munkáltató, azaz amikor tájékoztatja a dolgozókat, hogy a munkaidőkeret végének mi lesz az új dátuma? Vagy elég tájékoztatni a munkaidőkeret végének új dátumáról, és megadni a rövidített munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mértékét, és majd a rövidített munkaidőkeret végén kell elszámolni a feleknek?
3. cikk / 182 „Részleges” kötetlen munkarend és a teljesítménybér
Kérdés: Tizenkét havi munkaidőkeretben dolgozó munkatársaink egy csoportjának a következő munkaidő-beosztást készítenénk. Egy naptári hónapon belül egy naptári héten kötetlen munkarendben foglalkoztatnánk a munkavállalókat. Fogyasztásmérő berendezéseket cserélnek le, amelyhez a fogyasztókkal történő egyeztetést követően az érintettekkel közösen meghatározott időpontban kerül sor. A hónap további három hetében a munkáltató beosztása szerint végzik hálózat-karbantartási munkájukat ugyanezen munkavállalók. A munkaköri leírásuk alapján mindkét tevékenységük a munkakörük része. Lehetséges ez a megoldás? A kötetlen munkarend esetén a munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályokért a munkáltató nem felel, de a munkaidő mértékére vonatkozó szabályok kötetlen munkarend esetén is érvényesülnek, hiszen a munkaidő beosztásának jogát engedi át a munkáltató a munkavállalónak. Kötetlen munkarend esetén is a munkáltató megállapíthatja a heti munkaidő mértékét (heti 40 óra), a munkaidő nyilvántartása az, amely csak eltér attól az esettől, amikor a munkáltató osztja be a munkavállaló munkaidejét. A munkavállalók az egyhetes kötetlen munkavégzéses időszak alatt az alapbérükön felül – amennyiben elérnek egy adott lecserélt darabszámot, a további lecserélt mérők darabszáma alapján – teljesítménybérre is jogosultak lesznek. Jól látjuk, hogy mivel a munkavállaló alapbére nem változik, így az Mt. 137. §-ában foglaltak nem érintik ezt a tevékenységünket, így nem szükséges a munkaszerződés módosítása?
4. cikk / 182 Munkába járás költségtérítése – ha a határon túlról ingáznak
Kérdés: A munkáltató nem hajlandó hozzájárulni a határon túlról munkába járó (ingázó) munkavállaló utazási költségéhez. Jogosan tagadja-e meg ezt az igényt külföldi lakhellyel rendelkező munkavállaló esetében?
5. cikk / 182 Távollétidíj-számítás – az esedékesség időpontja
Kérdés: A munkavállaló szabadságát töltötte 2024. XII. 30. napjától 2025. I. 6. napjáig. A decemberi és januári órabére ugyanaz, de a távollétidíj-növelő tétel miatt változik az egy órára eső bér. Ebben az esetben a december havi órabérrel és távollétidíj-növelővel kell kifizetni a munkavállaló szabadságát a 2024. XII. 30. – 2025. I. 6. közötti munkanapokra, mivel már megkezdte decemberben, tehát folytatólagos, vagy meg kell bontani, és a decemberi időszakra a decemberi órabérrel és távollétidíj-növelővel kell kifizetni, és a januári időszakra pedig a januári órabérrel és távollétidíj-növelő tétellel kell fizetni? Az Mt. 125. §-a csak arról rendelkezik, hogy meg kell fizetni, de a számítás alapjáról nem látok rendelkezést. A munkavállaló szabadságmegváltása és a távolléti díj összegének számítása a kilépés hónapja szerint kell, hogy történjen, vagy a számfejtés hónapja szerint? Tekintve, hogy az utolsó munkában töltött nap után 5 munkanapon belül ki kell fizetni a kilépő bérét a munkavállalónak. Amennyiben a munkavállaló jogviszonya munkáltatói felmondással kerül megszűnésre, a felmentési időre járó díjazást milyen órabérrel kell kifizetni, ha a 15 nap felmentési idő két hónapot ölel fel? Ilyenkor a felmentési idő teljes időtartamára a megkezdett hónap alapbérével és távollétidíj-növelő tételével szükséges számolni, vagy meg kell bontani, és az átnyúló időszakot már a következő havi alapbérrel és távollétidíj-növelő tétellel kell kifizetni?
6. cikk / 182 Szabadság pénzbeli megváltása – elévülés egészségügyi szolgálati jogviszonyban
Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnése esetén hány évre visszamenőleg tarthat igényt a munkavállaló a ki nem vett szabadság pénzbeli megváltására?
7. cikk / 182 Munkába járási költségtérítés – a kifizetés határideje
Kérdés: Amennyiben egy munkáltató engedélyezi egy munkavállaló részére a munkába járási költségtérítést, van-e olyan lehetősége, hogy belső szabályzatban előírja azt, hogy a munkavállalónak meddig kell leadnia az elszámolás alapját képező bizonylatokat, illetve azt is előírhatja-e, hogy ha a határidőig nem kerül leadásra, akkor nem kerül kifizetésre a költségtérítés? Ha nem írhatja elő, meddig lehet visszamenőleg kifizetnie a költségtérítést? Tárgyéven belül?
8. cikk / 182 Munkába járás költségtérítése – a visszamenőleges kifizetés
Kérdés: Amennyiben a munkavállaló visszamenőleg 3 évre jogosult lehetett munkába járási költségtérítésre, és tudja igazolni a bérletek megvételét, visszamenőlegesen a munkáltatónak kötelessége-e kifizetni a költségtérítést? A visszamenőleges időszakra – 3 évre – kifizetett költségtérítés kifizethető adómentesen a munkavállaló részére, vagy csak a tárgyévi fizethető adómentesen az Szja-tv. 25–26. §-ai alapján?
9. cikk / 182 Gyógypedagógiai pótlék és a távolléti díj
Kérdés: A köznevelési jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalónak járó gyógypedagógiai pótlék a távolléti díj összegét emelő pótléknak számít-e?
10. cikk / 182 Magasabb vezető „távozása” közös megegyezéssel – ami fizethető
Kérdés: Magasabb vezetői beosztásban lévő közalkalmazott jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén fizethető-e végkielégítés, illetve bármilyen más jogcímen jutalom, rendkívüli juttatás? Amennyiben igen, vonatkozik-e annak mértékére valamilyen korlát, például a Kjt. 77. §-ának (3) bekezdése szerint?
