Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott nem vagyoni kártérítés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Bérgarancia Alapból történő kifizetés nem vagyoni kártérítés esetén

Kérdés: A bíróság jogerősen megítélt nem vagyoni kártérítést számomra, de az adós munkáltatónál vezetőségcsere történt, amely nem ismeri el a jogerőssé vált ítéletet, és közben felszámolás alá is került a cég. Honnét tudhatom meg a felszámolóbiztos elérhetőségét, hogy a Bérgarancia Alapból megtérüljön részemre a megítélt kártérítési összeg? Ezt kinél kell kezdeményeznem? A Bérgarancia Alap kamatot fizet? Mennyi jelenleg a Bérgarancia Alapból kifizethető összeg?
Részlet a válaszból: […]munkáltatót - terhelő, a Cstv. szerint felszámolási költségnek minősülő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést is, és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. szerint elszámolható végkielégítés-tartozást [Batv. 1. § (1) bek., (2) bek. d) pont].Figyelemmel arra, hogy a kérdés szerinti esetben nem vagyoni kártérítés a követelés jogcíme, így az a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nem finanszírozható. A követelést a felszámolást elrendelő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3293

2. találat: Hamis tanúzás munkaügyi perben

Kérdés: A folyamatban lévő munkaügyi peremben az egyik tanú hamis tanúzást követett el. Bűncselekmény elkövetésével vádolt meg (munkahelyi lopás), és ezért mondott fel nekem a munkáltató. Ez nem igaz, bizonyítékokkal tudtam alátámasztani. De a bíróság figyelembe sem vette az ügyben a beadványaimat, felelősségre sem vonta a tanút, viszont a tanú nyilatkozatát elfogadta és értékelte. A Fővárosi Törvényszéken személyiségi jogsértés miatt pert kezdeményeztem a tanú ellen, és 1 000 000 Ft nem vagyoni kártérítést követelek tőle. A bírónak nem kellett volna eljárnia a hamis tanúzás miatt? Az 1 000 000 Ft kártérítés helytálló-e?
Részlet a válaszból: […]folyamatban lévő ügyben a tanú az ügy lényeges körülményére vonatkozóan tett hamis vallomást. A kérdéses esetben ez több okból elmaradhatott. Például azért, mert az eljáró bíróság szerint a vallomás nem lényeges körülményre vonatkozott. Nem hamis tanúzás az sem, ha a tanú saját belátása szerint, de tévesen értékeli az általa előadott tényeket. Az alapügy befejezését követően viszont Ön is tehet feljelentést hamis tanúzás miatt (Btk. 274. §).A Ptk. a nem vagyoni kártérítés fogalmát már nem szabályozza, ehelyett, akit a személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A jelen esetben tehát azt kell bizonyítani, hogy a tanú állítása az Ön jó hírnévhez, becsülethez való jogát sértette. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2652

3. találat: Kárigények a munkáltatóval szemben

Kérdés: A volt munkáltatóm 11 éve súlyos egészségkárosítást okozott a lejáratásaival, büntetőfeljelentéseivel (a büntetőeljárások bizonyítottság hiánya miatt megszűntek). Sajnos a jogszerűtlen eljárások miatt pszichés személyiségzavar, magas vérnyomás betegség alakult ki nálam, ami miatt 10 éve rokkantnyugdíjas lettem. Munkaviszonyt a fenti betegségeim miatt nem tudok létesíteni. A munkaügyi bíróság már két alkalommal kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót, jelenleg folyik egy nem vagyoni kártérítési per, amit ki kell egészítenem jövedelempótló kártérítésre is, viszont már folyamatban van a személyiségi jogsértés miatti per is, szintén nem vagyoni kártérítés miatt. Az egészségem károsítása személyiségi jogsértésnek vehető? Hogyan kell értelmezni, hogy a jövedelempótló kártérítés három évnél hosszabb időre visszamenőleg nem érvényesíthető? Ez a három év honnét kezdődik? A kereset benyújtásától? A munkáltató a súlyos egészségkárosodásomról tudomást szerzett a bíróság által elrendelt orvosszakértői véleményből, valamint két éve a jogerős ítéletből is. Ez esetben a munkáltató hivatkozhat arra, hogy nem jelentettem be neki az egészségem károsodását? Hiszen a perben erről tudomást szerzett, s mégsem szólított fel a kárigényem előterjesztésére, noha ez a per akkor egy nem vagyoni kárigény miatt folyt.
Részlet a válaszból: […]is. Így ha a munkavállaló egészségét éri kár a munkaviszonyával összefüggésben, a munkáltató nemcsak a vagyoni károk (pl. kezelési költségek, kiesett jövedelem, élelemfeljavítás stb.) megtérítésére köteles, hanem az egészséghez való jog mint személyiségi jog sérelme miatti nem vagyoni kárért is helyt kell állnia. Ilyen esetben a nem vagyoni kártérítés azt kompenzálja, hogy a munkavállaló a jövőben nem tudja teljes egészsége birtokában élni az életet, hanem esetleg csak maradandó fogyatékosság mellett. A törvény lehetővé teszi, hogy kártérítésként járadékot állapítson meg a bíróság. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni [Mt. 183. § (1) bek.]. Ilyen eset lehet, ha a munkavállaló egy üzemi baleset után nem tud eredeti munkakörébe visszatérni, esetleg teljesen munkaképtelen lesz, és a bíróság a kieső jövedelem pótlása végett a munkáltatót havi járadék fizetésére kötelezi. Járadékigény azonban hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a munkáltató a kárigény bejelentésével, elbírálásával kapcsolatos kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény pedig egyáltalán nem érvényesíthető [Mt. 186. § (3) bek.]. Ez a három év az igény érvényesítésétől számítandó. Jelen esetben az igény érvényesítése nemcsak a kereset benyújtásával[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1169

4. találat: Nem vagyoni kártérítés igénylése munkaügyi perben

Kérdés: Társaságunkkal szemben munkaügyi per van folyamatban, melyben a munkavállaló kereseti követelésként nem vagyoni kár iránt is igényt nyújtott be. Véleményük szerint a munkaügyi bíróság hogyan foglalna állást az ügyben, ha a nem vagyoni kárt járadékként igényelnék a több tízmilliós vagyoni kárigény mellett?
Részlet a válaszból: […]hiányában sajnos nem lehetséges állást foglalni. Ebből következően csupán általános megállapításokra szorítkozhatunk. A nem vagyoni kártérítési igény mind a munkaviszony jogellenes megszüntetésével, mind pedig egyéb munkáltatói kártérítési felelősség körébe tartozó tényállások tekintetében megalapozott lehet. Értelemszerűen a nem vagyoni kár mértékét és azt, hogy a kár­okozás a munkaviszonyával összefüggésben következett be, a munkavállalónak kell bizonyítania. A nem vagyoni kártérítés megállapításához arra is szükség van, hogy a munkavállaló a munkaügyi perben igazolja, hogy személyhez fűződő, illetve alkotmányos jogai­ban szenvedett sérelmet (LB Mfv. I. 10.297/1999.). A munkavállalónak e körben elsődlegesen azt kell igazolnia, hogy az általa elszenvedett kár valamely személyiségi jogának sérelmével függött össze, s ezzel kapcsolatban valamilyen konkrét jogsérelmet szenvedett (pl. sérült az emberi méltósága, testi épséghez vagy egészséghez, magántitokhoz, jó hírnévhez való joga, a személyes adatok védelméhez fűződő joga vagy az egyenlő bánásmód követelménye). Mivel a nem vagyoni kár nagysága becslésen alapul, annak valójában nincs objektív mércéje. A bíróság e körben a tényállás egyedi körülményeinek értékelésével határozza meg annak összegét (pl. az egészségsérelem előtti munkaképesség, a pszichikai károsodás, e hátrányok végleges vagy átmeneti jellege, az élet- és egyéb körülményekben bekövetkező változás, a társas és egyéb kapcsolatok,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1166