Munkaszerződés hosszabbítása

Kérdés: Egy nyugdíjas munkavállalónkkal kapcsolatban már két alkalommal, összesen másfél évre kötöttünk határozott idejű munkaszerződést, először 2010. 06. 10. és 2010. 12. 31. között, másodszorra pedig 2011. 01. 01. és 2011. 12. 31. között. Időközben úgy alakult a cég helyzete, hogy a felszaporodott munka miatt nagyon jó lenne, ha még egy ideig igénybe vehetnénk a szóban forgó munkavállalónk munkáját, tudomásunk szerint azonban a határozott idejű szerződés többszöri, határozott időre történő hosszabbítása csak a munkáltató jogos gazdasági érdekével történhet. Ellenkező esetben határozatlan idejű szerződésnek minősíthetik a munkaszerződést. Az első kérdésünk az, hogy mi minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekének esetünkben? A második, hogy akár egy munkaügyi ellenőrzés során is átminősíthetik a szerződést határozatlan idejűvé, vagy csak a munkaügyi bíróság hozhat ilyen döntést?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában -határozatlan időtartamra jön létre. A határozott idejű munkaviszony időtartamátnaptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Ha a felek a munkaviszonyidőtartamát nem naptárilag határozták meg, a munkáltató...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. január 9.

Megalapozza a rendkívüli felmondást a zsebbe fizetett munkabér?

Kérdés: Szolgálhat-e a munkavállaló részéről rendkívüli felmondás alapjául, ha a munkaadó a fizetést két részben, egy bejelentett, adózott munkabérként, a másik felét azonban nem bejelentve, zsebbe adja?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótólmunkabér jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen (Mt. 141. §). Amunkavállalót – eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződésbenmegállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. december 12.
Kapcsolódó címkék:  

Rendkívüli munkavégzés ellenértéke kötetlen munkaidőben

Kérdés: Munkavállalóink kötetlen munkaidőben dolgoznak, maguk határozzák meg, hogy mikor és mennyit töltenek munkával. Egyetlen elvárás feléjük, hogy minden hónapban a munkanapoknak megfelelő 8 órás munkamennyiséget teljesítsék. Többen jelezték, hogy szeptemberben a 22 munkanapra eső rendes óraszámon felül kellett munkát végezniük, mivel sok volt a feladat. Ilyen esetben kell-e a havi munkabéren felül fizetnünk valamit? Hogyan állapítsuk meg, hogy mennyit, hiszen jelenléti ívet nem vezettek?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendesmunkabérén felül a törvény szerinti ellenérték illeti meg, ami – attól függően,hogy a rendkívüli munkavégzés munkanapon vagy pihenőnapon/pihenőidőben történt– pótlék és/vagy szabadidő [Mt. 147. §...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. december 12.

Szabadságkiadás – a részletek száma és hossza

Kérdés: Megilleti a munkavállalót naptári évenként egyszer, legalább 14 összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság [Mt. 134. §. (4) bek.]? Kötelező-e kiadni egybefüggően a 14 nap szabadságot, vagy a munkavállaló kérésére lehet több részletben is?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A szóban forgó "14 napos szabály" nem általában alkalmazandóa munkavállalóra, hanem csak akkor, ha a szabadságát a munkáltató érdekkörébenfelmerült okból kapja meg kettőnél több részletben. A törvény rendelkezéseszerint a szabadságot kettőnél több részletben csak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. november 2.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadság – jogszerző idő, kiadás és megváltás

Kérdés: A Módtv.-nyel több helyen is változott az Mt. A fenti törvény 9. §-a kimondja, hogy a gyermek gondozása, ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jár csak szabadság. Milyen hatállyal kell ezt a rendelkezést alkalmazni? Véleményem szerint a törvény rendelkezése nem egyértelmű, mert a záró rendelkezések alapján a 9. § 2011. 08. 01-jétől hatályos, viszont a 22. § (5) bekezdése, mely a 9. §-t szabályozza, 2011. 12. 01-jétől. A módosító törvény 10. § (2) bekezdése szabályozza a szabadságok kiadásának rendjét. Amennyiben szabadságengedéllyel kéri a munkavállaló a szabadság kettőnél több részletben való kivételét, és ez alapján adjuk ki a szabadságot, szabályos-e a gyakorlatunk? Valamint a törvény előírja, hogy ekkor is – eltérő megállapodás hiányában – legalább 14 összefüggő naptári napot egyben kell kiadni a munkavállalónak. Megállapodásnak számít-e a szabadságengedély alkalmazása, ha mi nem adunk ki 14 nap egybefüggő szabadságot? A módosító törvény 11. §-ában rendelkeznek a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságra járó szabadság pénzben történő megváltásáról. Ebben az esetben csak az első 6 hónapra járó szabadságot lehet megváltani, vagy akinek a korábbi szabályok alapján még 12 havi szabadság járt, és a fizetés nélküli szabadsága 2011. 08. 01-je után jár le, mind a 12 hónapra járót?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Az Mt. módosított szabálya szerint a gyermek gondozása vagyápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jár rendesszabadság [Mt. 130. § (2) bek. c) pont]. Ezt az új rendelkezést a Módtv.9. §-a tartalmazza, amely 2011. augusztus 1-jén...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. november 2.

Munkavégzés alóli mentesítés a munkavállaló felmondása esetén

Kérdés: Egy alkalmazottunk 2011. szeptember 4-i keltezéssel 35 napos felmondási idővel (mely szeptember hó 5-től október hó 9-ig tart) "október 9-ére" rendes felmondással felmondott. Kérte, hogy a felmondási idő egészére vagy egy részére mérlegelésünk szerint mentsük fel a munkavégzés alól. Cégünk szeptember 30-ig foglalkoztatná, ez lenne a kilépés dátuma. Munkavállalónk ezt nem fogadja el. Szeretne felmentést a munkavégzés alól, de a bérét szeretné megkapni október 9-ig. Törvény szerint megszüntethetem-e a munkaviszonyát szeptember 30-án, ha már nincs szükségem a munkájára? A munkavállaló szerint neki jár a felmentési bér, a felmondási idő alatt, arra tekintettel, hogy október 9-ére mondott fel. Tudomásom szerint viszont a munkavállalói felmondásnál nincs munkavégzés alóli felmentési idő, vagy végigdolgozza a felmondási időt, vagy ha kérésére felmentem a munkavégzés alól, akkor a munkaviszonya is megszűnik.
Részlet az állásfoglalásából: […]  El kell választani egymástól a felmondási idő, valamint amunkavégzés alóli mentesítés kérdését. Ha a munkavállaló mondja fel amunkaviszonyát rendes felmondással, felmondási ideje ugyanannyi, mintha amunkáltató mondana fel, ugyanis az Mt. 92. §-a nem tesz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. november 2.

Rendkívüli munkavégzés ellenértéke

Kérdés: A rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban az a szabály, hogy a munkáltató eldöntheti, kifizeti a túlmunkát, vagy szabadidőt biztosít. Jól értjük-e az alábbiakat? Ha szombaton (szabadnapján) túlmunkára kötelezem, akkor például a következő hét szerdát kiadom helyette pihenőnapnak, és nem kap pótlékot a munkavállaló? Ha szerdán (munkanapján) 12 órát foglalkoztatom a munkavállalót, akkor csütörtökön később kezd, és csak 4 órát dolgozik pótlék fizetése nélkül? A pihenőnapon (pl. vasárnap) végzett munka ellenértékeként jár 1 nap és 50% pótlék? Cégünknél a munkaidő napi 8 óra, 5+2 munkarendben; a munkavállalók kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak.
Részlet az állásfoglalásából: […]  Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendesmunkabérén felül az alábbiak szerinti ellenérték illeti meg. Amunkaidő-beosztás szerinti napi munka­időt meghaladóan, illetve amunkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. november 2.

Szabadság kiadása 2011. augusztus 1-jét követően

Kérdés: A 2011. augusztus 1-jétől hatályos szabályozás tárgyévenként előírja a 14 napos egybefüggő szabadság kiadását. Kérdésem, ha a munkavállaló ezt nem akarja igénybe venni, akkor is kötelező-e ennek ilyen módon való kiadása? Ha a 2011. évre vonatkozóan a munkavállalónak már nincs időarányosan ennyi szabadsága, és emiatt már ki sem lehet számára adni, akkor ilyen esetben hogyan kell eljárni?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A 2011. augusztus 1-jétől hatályos szabályok szerint aszabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körétközvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. október 10.
Kapcsolódó címkék:  

Végkielégítés – nem jár az Mt. alapján a kölcsönzött munkavállalónak

Kérdés: Három év és egy hónap után egyik kölcsönzött munkavállalónk foglalkoztatását megszüntettük. A kölcsönzést megelőzően közvetlenül alkalmazott, belsős kollégánk volt 4 évig. A munkaerő-kölcsönző cég elkezdte intézni a munkavállaló kiléptetését, mert másutt sem tudják foglalkoztatni. A munkavállaló hozzánk fordult, mert a felmondólevélben tájékoztatást kapott arról, hogy végkielégítés nem jár neki. Gyakorlatilag megszakítás nélkül dolgozott nálunk valamivel több mint 7 évig. Kérem, erősítsék meg, hogy ennek ellenére nem jár részére végkielégítés, és a kölcsönbe adó partnerünk szabályosan járt el!
Részlet az állásfoglalásából: […]  A végkielégítés szabályait az Mt. 95. §-a tartalmazza. Eszerint három évet meghaladó időtartamú munkaviszony után valóban jár egyhaviátlagkereset végkielégítésként. De a munkaerő-kölcsönzés esetén a törvény193/P. § (1) bekezdése – többek között – a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. szeptember 19.

Kölcsönzött munkavállalók külföldi kiküldetése

Kérdés: Társaságunk meglehetősen sok kölcsönzött munkavállalót foglalkoztat. A németországi munkaerőpiac megnyitását követően felmerült, hogy az anyacég tudna munkát biztosítani a magyar leányvállalat munkavállalóinak, mivel ott felfutott a megrendelés, míg nálunk épp kevesebb munka van. Ezért szeretnénk a munkavállalókat külföldre kiküldeni hosszabb időre. Hogyan lehet ezt megtenni, és milyen szabályokra kell figyelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kölcsönzött munkavállalók esetében általános szabály, hogykizárólag a kölcsönvevőnél foglalkoztathatók, más munkáltatónál történőmunkavégzésre nem vehetők igénybe [Mt. 193/D. § (5) bek.]. A kölcsönzöttmunkavállalók tehát eleve csak akkor foglalkoztathatók...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. július 18.
1
…
18
19
20
…
23