228 talált cikk az eltérő megállapodás kifejezésre

Kérdés: Szolgálhat-e a munkavállaló részéről rendkívüli felmondás alapjául, ha a munkaadó a fizetést két részben, egy bejelentett, adózott munkabérként, a másik felét azonban nem bejelentve, zsebbe adja?

Kérdés: Munkavállalóink kötetlen munkaidőben dolgoznak, maguk határozzák meg, hogy mikor és mennyit töltenek munkával. Egyetlen elvárás feléjük, hogy minden hónapban a munkanapoknak megfelelő 8 órás munkamennyiséget teljesítsék. Többen jelezték, hogy szeptemberben a 22 munkanapra eső rendes óraszámon felül kellett munkát végezniük, mivel sok volt a feladat. Ilyen esetben kell-e a havi munkabéren felül fizetnünk valamit? Hogyan állapítsuk meg, hogy mennyit, hiszen jelenléti ívet nem vezettek?

Kérdés: Megilleti a munkavállalót naptári évenként egyszer, legalább 14 összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság [Mt. 134. §. (4) bek.]? Kötelező-e kiadni egybefüggően a 14 nap szabadságot, vagy a munkavállaló kérésére lehet több részletben is?

Kérdés: A Módtv.-nyel több helyen is változott az Mt. A fenti törvény 9. §-a kimondja, hogy a gyermek gondozása, ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jár csak szabadság. Milyen hatállyal kell ezt a rendelkezést alkalmazni? Véleményem szerint a törvény rendelkezése nem egyértelmű, mert a záró rendelkezések alapján a 9. § 2011. 08. 01-jétől hatályos, viszont a 22. § (5) bekezdése, mely a 9. §-t szabályozza, 2011. 12. 01-jétől. A módosító törvény 10. § (2) bekezdése szabályozza a szabadságok kiadásának rendjét. Amennyiben szabadságengedéllyel kéri a munkavállaló a szabadság kettőnél több részletben való kivételét, és ez alapján adjuk ki a szabadságot, szabályos-e a gyakorlatunk? Valamint a törvény előírja, hogy ekkor is – eltérő megállapodás hiányában – legalább 14 összefüggő naptári napot egyben kell kiadni a munkavállalónak. Megállapodásnak számít-e a szabadságengedély alkalmazása, ha mi nem adunk ki 14 nap egybefüggő szabadságot? A módosító törvény 11. §-ában rendelkeznek a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságra járó szabadság pénzben történő megváltásáról. Ebben az esetben csak az első 6 hónapra járó szabadságot lehet megváltani, vagy akinek a korábbi szabályok alapján még 12 havi szabadság járt, és a fizetés nélküli szabadsága 2011. 08. 01-je után jár le, mind a 12 hónapra járót?

Kérdés: Egy alkalmazottunk 2011. szeptember 4-i keltezéssel 35 napos felmondási idővel (mely szeptember hó 5-től október hó 9-ig tart) "október 9-ére" rendes felmondással felmondott. Kérte, hogy a felmondási idő egészére vagy egy részére mérlegelésünk szerint mentsük fel a munkavégzés alól. Cégünk szeptember 30-ig foglalkoztatná, ez lenne a kilépés dátuma. Munkavállalónk ezt nem fogadja el. Szeretne felmentést a munkavégzés alól, de a bérét szeretné megkapni október 9-ig. Törvény szerint megszüntethetem-e a munkaviszonyát szeptember 30-án, ha már nincs szükségem a munkájára? A munkavállaló szerint neki jár a felmentési bér, a felmondási idő alatt, arra tekintettel, hogy október 9-ére mondott fel. Tudomásom szerint viszont a munkavállalói felmondásnál nincs munkavégzés alóli felmentési idő, vagy végigdolgozza a felmondási időt, vagy ha kérésére felmentem a munkavégzés alól, akkor a munkaviszonya is megszűnik.

Kérdés: A rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban az a szabály, hogy a munkáltató eldöntheti, kifizeti a túlmunkát, vagy szabadidőt biztosít. Jól értjük-e az alábbiakat? Ha szombaton (szabadnapján) túlmunkára kötelezem, akkor például a következő hét szerdát kiadom helyette pihenőnapnak, és nem kap pótlékot a munkavállaló? Ha szerdán (munkanapján) 12 órát foglalkoztatom a munkavállalót, akkor csütörtökön később kezd, és csak 4 órát dolgozik pótlék fizetése nélkül? A pihenőnapon (pl. vasárnap) végzett munka ellenértékeként jár 1 nap és 50% pótlék? Cégünknél a munkaidő napi 8 óra, 5+2 munkarendben; a munkavállalók kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak.

Kérdés: A 2011. augusztus 1-jétől hatályos szabályozás tárgyévenként előírja a 14 napos egybefüggő szabadság kiadását. Kérdésem, ha a munkavállaló ezt nem akarja igénybe venni, akkor is kötelező-e ennek ilyen módon való kiadása? Ha a 2011. évre vonatkozóan a munkavállalónak már nincs időarányosan ennyi szabadsága, és emiatt már ki sem lehet számára adni, akkor ilyen esetben hogyan kell eljárni?

Kérdés: Három év és egy hónap után egyik kölcsönzött munkavállalónk foglalkoztatását megszüntettük. A kölcsönzést megelőzően közvetlenül alkalmazott, belsős kollégánk volt 4 évig. A munkaerő-kölcsönző cég elkezdte intézni a munkavállaló kiléptetését, mert másutt sem tudják foglalkoztatni. A munkavállaló hozzánk fordult, mert a felmondólevélben tájékoztatást kapott arról, hogy végkielégítés nem jár neki. Gyakorlatilag megszakítás nélkül dolgozott nálunk valamivel több mint 7 évig. Kérem, erősítsék meg, hogy ennek ellenére nem jár részére végkielégítés, és a kölcsönbe adó partnerünk szabályosan járt el!

Kérdés: Társaságunk meglehetősen sok kölcsönzött munkavállalót foglalkoztat. A németországi munkaerőpiac megnyitását követően felmerült, hogy az anyacég tudna munkát biztosítani a magyar leányvállalat munkavállalóinak, mivel ott felfutott a megrendelés, míg nálunk épp kevesebb munka van. Ezért szeretnénk a munkavállalókat külföldre kiküldeni hosszabb időre. Hogyan lehet ezt megtenni, és milyen szabályokra kell figyelni?

Kérdés: A munkáltatómmal szóban állapodtunk meg, írásban munkaszerződést sajnos nem kötöttünk. Azt mondta, hogy be is jelent a hatóságoknál. Az eddig ledolgozott idő azonban a mai napig nem lett kifizetve. Mit tehetek ilyen esetben, hova fordulhatok?