Találati lista:
211. cikk / 228 Munkaidőmérték – változó is kiköthető?
Kérdés: Olyan munkaszerződést szeretnénk kötni a munkavállalókkal, amelyben nem egy konkrét munkaidőmértéket (pl. heti 30 órát) határozunk meg, hanem tulajdonképpen keretmunkaidő-mértéket. A munkavállaló munkaidejének a mértéke heti 20 órától 40 óráig terjedne, a munka mennyiségétől függően. Van erre jogszerűen lehetőségünk?
212. cikk / 228 Vezetői minősítés lehetősége
Kérdés: Cégünk tulajdonosa nehezményezte, hogy meghatározott pozíciókban a munkavállalók felelőssége korlátozott. Ezt megváltoztatandó, ezeket a munkaköröket vezetőinek minősítette. Ilyen esetben hogyan tájékoztassuk a munkavállalókat, illetve mikortól lehet az új felelősségi rendszert velük szemben alkalmazni?
213. cikk / 228 Rendes szabadság kiadásának közlése munkaerő-kölcsönzés esetén
Kérdés: Figyelemmel arra, hogy tavaly október 31-én megsemmisítésre került az Mt. azon szabálya, amely a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók tekintetében szabályozta a rendes szabadság munkáltató által történő kiadásának közlésére vonatkozó háromnapos szabályt, jelenleg mennyi idővel korábban kell közölni a szabadság kiadását a munkavállalóval?
214. cikk / 228 Felügyelőbizottság – létre kell-e hozni az üzemi tanácsot?
Kérdés: Társaságunk az idei évben 250 fő munkavállalót foglalkoztatott teljes munkaidőben; várhatóan az év végi létszám is 200 fő felett lesz. Ilyen esetben kötelező-e felügyelőbizottságot létrehoznunk? Mi a helyzet akkor, ha nincs üzemi tanács a társaságnál; ebben az esetben üzemi tanács nélkül is kötelező a felügyelőbizottság működtetése? A társaságnak mint munkáltatónak kezdeményeznie kell az üzemi tanács létrehozását?
215. cikk / 228 Részmunkaidő – az időarányos bér kérdései
Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a bér munkaidő-arányos csökkentése jogszerű, de a felek közötti megállapodás ettől eltérhet?
216. cikk / 228 Vezetői munkakörré minősítés
Kérdés: Társaságunknál több olyan jelentős pozícióban lévő munkavállaló dolgozik, akik ugyan nem a cég élén állnak, de szeretnénk rájuk is alkalmazni a szigorúbb, az Mt. 188/A. §-a alapján vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályokat. Kérdésünk: elegendő ehhez az ügyvezető döntése?
217. cikk / 228 Határozott idejű munkaviszony határozatlanná válása
Kérdés: Egy gyermeke otthoni gondozási céljából fizetés nélküli szabadságon lévő kolléga helyére határozott idejű munkaszerződés keretében új munkavállalót vettünk fel. A határozott idő tévesen a szülési szabadság tartamára lett meghatározva. Ez utóbbi 24 hét már lejárt. Ennek értelmében a szerződés határozatlanra változott? Milyen módon szüntethető meg a munkaviszony? Csak közös megegyezéssel? A képességgel, magatartással kapcsolatos probléma nem áll fenn.
218. cikk / 228 Bérpótlék – a számítás alapja
Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződését úgy kívánjuk módosítani, hogy abban az Mt. alapján kötelezően adandó bérpótlékok számításának alapjául nem a személyi alapbért, hanem egy ennél alacsonyabb összeget akarunk meghatározni. A vállalatunknál dolgozó szakszervezeti tisztségviselők egy része szerint a munkaszerződés ilyen tartalmú módosítása jogellenes, az ilyen kikötés pedig semmis. Helyes-e ez a vélekedés?
219. cikk / 228 Szabadságkiadás – munkaerő- kölcsönzés esetén
Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönvevőként foglalkoztatunk több munkatársat is. Úgy tudom, hogy a szabadságkiadás rájuk vonatkozó rendelkezései megváltoztak október 31-vel. Kérdésem, jelenleg kinek kell, és hogyan lehet kiadni a szabadságot a kölcsönzött munkavállalóknak? A szabályok változása miatt egy ellenőrzés során mit vizsgálhatnak?
220. cikk / 228 Munkaidő-kedvezményre járó díj sztrájk alatt
Kérdés: A társaságunknál működő egyik szakszervezet sztrájkot kezdeményezett, és a munkavégzést is beszüntették. A sztrájkot szervező tisztviselő a sztrájk végeztével jelezte, hogy igényt tartana a munkaidő-kedvezmény miatt neki járó díjazásra. Ilyen esetben is kötelesek vagyunk fizetni?
