204 cikk rendezése:
1. cikk / 204 Helyettesítések – jegyző – aljegyző – köztisztviselő
Kérdés: Van-e jogi akadálya annak, hogy amennyiben a polgármesteri hivatalnál a jegyző tartósan akadályoztatva van (szülési vagy fizetés nélküli szabadság), a korábbi aljegyző legyen határozott időre jegyzőnek, valamint egy másik köztisztviselő aljegyzőnek kinevezve határozott időre szóló vezetői megbízással? Amennyiben nem, a helyettesítési díj esetében az egy naptári évben számított negyvennégy munkanapos megszorítás irányadó-e?
2. cikk / 204 Egy munkaviszony – több munkáltatóval
Kérdés: Az Mt. 195. §-a szabályozza azt az esetet, amikor egy munkaviszonyban több munkáltató van. Szabályos-e az, ha az egyik munkáltató külön kötött határozatlan idejű munkaszerződést a munkavállalóval, majd később belépett a másik munkáltató határozott idejű munkaszerződéssel a jogviszonyba? Mi a helyes eljárás akkor, ha a határozatlan munkaviszonyt biztosító munkáltató „ki kíván szállni” a jogviszonyból? Ilyenkor beszélhetünk jogfolytonosságról, ha a másik munkáltató felkínálja a továbbfoglalkoztatást? Vagy először le kellene zárni a munkaviszonyt, és kifizetni a végkielégítést a munkavállalóknak? Szabályos-e egyáltalán a külön kötött munkaszerződés? Jogfolytonosság esetén a határozott idejű munkaszerződéseket felkínáló munkáltatónak milyen kondíciókkal kellene átvenni a munkavállalókat?
3. cikk / 204 Munkaszerződés – ellentétben a munkaadói szabályzattal
Kérdés: A munkáltató és a munkavállaló között létrejött munkaszerződés értelmében a munkaszerződés az Mt. 196. §-a szerinti távmunkavégzésre jött létre, továbbá a felek megállapodtak abban, hogy a munkavállaló a munkaideje egészében távmunkavégzés keretében, a munkáltató székhelyétől eltérő helyen végez munkát. A fentiek mellett szintén kimondja a munkaszerződés, hogy a munkavállaló köteles betartani a munkáltató minden szabályzatát, tiltó rendelkezését és egyéb munkahelyi előírását, valamint, hogy a munkavállaló kijelenti, a munkaszerződés aláírását megelőzően megismerkedett a munkáltató vonatkozó szabályzataival és előírásaival. A munkaszerződés fenti rendelkezései mellett, a munkáltatónál hatályban lévő munkáltatói szabályzat a távmunkavégzésben foglalkoztatott munkavállalók időszakos, havi egy alkalommal történő munkavégzését írja elő a munkáltató székhelyén, mely tükrözi a munkáltatónál kialakult szokásokat, illetve a fenti tartalmú munkaszerződés felek általi aláírásának napján is hatályban volt. A fentiek alapján szíves tájékoztatásukat kérjük arra vonatkozóan, hogy a munkáltató a vonatkozó szabályzata alapján követelheti-e a munkavállalók fentiek szerinti rendszerességű, a munkáltató székhelyén történő munkavégzést?
4. cikk / 204 Távmunka – a munkavégzés helye
Kérdés: Amennyiben egy munkavállaló távmunkában dolgozik, a munkaszerződésben a távmunkavégzés konkrét helyét (pl. a munkavállaló lakcímét) meg kell jelölni, vagy elegendő a város, esetleg földrajzi tájegység? Ha a munkavállaló a távmunkaszerződésében foglalt két munkavégzési helytől (munkáltató székhelye, munkavállaló lakcíme) eltérő helyen kíván dolgozni, az munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak minősülne, a negyvennégy munkanapos évi korláttal? Vagy nem minősülne annak, mivel a munkavállaló kérte a „home office-t”, nem pedig a munkáltató utasította?
5. cikk / 204 Kötetlen munkarend köztisztviselőknek
Kérdés: Önkormányzatunknál a Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselők esetében a munkaidő-beosztás az általános munkarendnek megfelelően napi nyolc óra munkaidőben történik. A Kttv. 91. §-a alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a munkaidő-beosztás szabályait, és azt az általános munkarendtől eltérően is megállapíthatja. Ez alapján az Mt. 96. §-ában foglaltak – a kötetlen munkarend szabályai – alkalmazhatóak-e? A munkáltatói jogkör gyakorlója esetenként vagy általánosságban is megállapíthat-e ez alapján kötetlen munkarendet a köztisztviselőkre vagy egyes munkakörökre tekintettel?
6. cikk / 204 Munkáltató által előírt végzettség megszerzése
Kérdés: A munkáltató a munkavállalóval munkaviszonyt létesített, és a munkakörre előírt egy meghatározott végzettséget. Egy év elteltével a munkáltató jogosult-e erre a munkakörre további végzettség megszerzését előírni? Ha jogosult, akkor a munkavállaló ilyen esetben megtagadhatja-e ezen új végzettség megszerzését?
7. cikk / 204 Tanulmányi szerződés – kötelező képzés esetén
Kérdés: Ha a munkavállalót nem a munkáltató, hanem jogszabály kötelezi valamilyen képzés, továbbképzés elvégzésére, ebben az esetben kell-e tanulmányi szerződést kötni?
8. cikk / 204 Munkavégzési hely távmunka esetén
Kérdés: A munkaszerződés tartalmazza a munkavégzés helyét. A felek később munkaszerződés-módosításban megállapodnak a távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásban, és rögzítik, hogy a távmunkavégzés mely helyről történhet, és az Mt. 196. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján azt is kikötik, hogy a munkáltatót az általános szabályok szerinti utasítási jog illeti meg. Ebben az esetben kvázi két munkavégzési helye van a munkavállalónak? Ekkor a munkáltató egyoldalúan dönthet arról, hogy mikor végezhet távmunkát a munkavállaló, tehát egyoldalúan határozhatja meg, hogy a munkaszerződésben rögzített munkavégzési helyen vagy pedig a távmunkavégzési helyen teljesíti a munkavégzési kötelezettségét?
9. cikk / 204 Harmadik országbeli állampolgárok – az előzetes megállapodás és a munkaszerződés viszonya
Kérdés: Cégünk Fülöp-szigeteki és indonéz munkavállalókat alkalmaz. A tartózkodási engedély iránti kérelem elindításához az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság által előírt szempontok szerinti előzetes megállapodást kötünk a munkavállalókkal. Az „elő-munkaszerződés” a foglalkoztatás bevándorlási szempontból is fontos alapszabályait tartalmazza. A beutazást követően, munkába állás előtt a „végleges munkaszerződésben” állapodunk meg további feltételekről, amelyeket az előzetes megállapodás nem tartalmazott. Ilyen például a próbaidő, mit tekint a munkáltató súlyos szerződésszegésnek, ügyféltáron keresztül történő kommunikáció, tizennégy egybefüggő naptári napnál rövidebb szabadság kiadása. A jogszabály szerint, ha az engedély kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, valamint a kért engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozni. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen [Flt. 7. § (7) bek.]. Több, harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásáról szóló online oktatáson elmondták, hogy az előzetes megállapodásnak és a munkaszerződésnek pontról pontra meg kell egyeznie (kizárólag az alapbér tekintetében lehet eltérni a munkavállaló javára). Ebből az álláspontból kiindulva, ha az előzetes megállapodásban nem kötöttük ki a próbaidőt, akkor a munkaszerződésben már nem tehetjük meg, ha be is kerül a próbaidőre vonatkozó pont, az érvénytelen. A vállalatunkon belül a folyamatokat szeretnénk felülvizsgálni és javítani. Az előzetes megállapodásban elegendő az előírt követelményeket megadni? Vagy kötelező már az előzetes megállapodást is a munkaszerződéssel egyező tartalommal elkészíteni és aláíratni (azzal a kivétellel, hogy az alapbér tekintetében a munkavállaló javára eltérhet a munkavállaló, illetve a munkaviszony kezdetének pontos napja a tartózkodási engedély alapján kerül be a munkaszerződésbe)?
10. cikk / 204 Eltérési lehetőség az Mt.-től – a felmondási idő esete
Kérdés: Az Mt. egyes fejezeteinek végén találhatóak az Eltérő megállapodás alcím alatt eltérési lehetőségek. Ezek meghatározzák, hogy az adott fejezet mely szakaszától milyen módon és formában lehet eltérni. Azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek nem szerepelnek az Eltérő rendelkezésekben, kógensek vagy diszpozitívak? Például az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkaviszonyban töltött idő alapján meghosszabbodik. Ez a rendelkezés nem szerepel az adott fejezetre vonatkozó eltérő rendelkezésekben [Mt. 85. §]. Ez azt jelenti, hogy ettől a rendelkezéstől a felek akár megállapodásban, akár kollektív szerződésben a munkavállaló javára és hátrányára is eltérhetnek, vagy az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése kógens, és tilos bármiféle eltérés? A fenti példához kapcsolódva, nem állapodhatnak meg a felek abban, hogy nem növekszik a felmondási ideje a munkavállalónak munkáltatói felmondás esetén?
