665 cikk rendezése:
1. cikk / 665 Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség keresőképtelenség alatt
Kérdés: Egyik dolgozónk 2024. december 3-án otthon balesetet szenvedett, aminek következtében eltört a lába. Azóta is betegállományban van, de nagyon problémás, mert az orvosi igazolásért könyörögni kell, nem veszi fel a telefont, semmiben nem együttműködő. Április vége óta nem is adott le igazolást, és nem jelentkezik. Tudjuk, hogy ha felmondunk, a felmondási idő a betegállományból visszatérés után indul, de ilyen esetben, amikor nem elérhető a dolgozó, és a hívásokra nem reagál, orvosi igazolása nincs több mint egy hónapja, mit lehet tenni?
2. cikk / 665 Keresőképtelenség szabadság alatt
Kérdés: Megtagadhatja a munkáltató a táppénzes papír elszámolását, ha a munkavállaló szabadság alatt lesz beteg, vagy a gyermeke lesz beteg, és gyermekápolási táppénzt vett igénybe? A munkáltató arra hivatkozik, hogy keresőképtelen az, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni [Ebtv. 44. § a) pont]. A munkáltató meglátása szerint szabadság alatt nincs munkavégzés, ezért nem beszélhetünk arról, hogy a munkavállaló a munkáját nem tudja ellátni.
3. cikk / 665 Munkaidő elszámolása hosszabb teljes munkaidő esetén
Kérdés: A Munkaügyi Levelek 279. számában megjelenő, 5390. sorszámú kérdésemet szeretném pontosítani. A portásaink munkanapja egybefüggő 24 óra, reggel 7-től másnap reggel 7-ig tart. Portás I. beosztása: 07. 01. 24 órás munkavégzés; 07. 02. 12 órás szabadság (19:00–07:00 óra között); 07. 03. pihenőnap. Ezzel egy időben Portás II.: 07. 01. pihenőnap; 07. 02. 12 órás szabadság (07:00–19:00 óra között); 07. 03. 24 órás munkavégzés. Vagyis 07. 02-re 12 órás munkaidőt is beosztunk egyszerre 2 főnek, egymást váltva (míg a 3. ténylegesen dolgozik), a szolgálat lejárta után biztosított napi pihenőidőt követően, de egyúttal arra rögtön szabadságot adunk ki. Azt írják, tilos, hogy ugyanazon a munkanapon dolgozzon és szabadságon is legyen a dolgozó. De a munkanap reggel 7-től este 7 óráig értendő, és 07. 02-án reggel 7-kor új munkanap indul, csupán megosztjuk azt 12-12 órára a két portásunk között.
4. cikk / 665 Munkaidőkeret alkalmazása hó végén létesülő munkaviszony esetén
Kérdés: A fizikai munkaerő foglalkoztatásánál havi munkaidőkeret alkalmazására kerül sor. Előfordul, hogy a munkáltató foglalkoztatási igénye miatt a munkaidőkeretben történő foglalkoztatáskor a munkavállaló munkaviszonyának létesítésére a hónap utolsó napján kerül sor. Előállhat-e az a helyzet, hogy a havi munkaidőkeretben történő foglalkoztatás miatt a munkavállaló munkába állása és a munkaidőkeret utolsó napja azonos napra esik?
5. cikk / 665 Munkanap-áthelyezés munkaszüneti nap miatt – és a keresőképtelenség
Kérdés: A munkavállaló kórházban volt április 27. és május 12. között, erre az időszakra betegszabadság került elszámolásra. Keresőképes lett május 13-án. Ebben az esetben a május 17. szombatra áthelyezett május 2-i munkanap ledolgozott lesz, vagy munkanap?
6. cikk / 665 Munkaidő-elszámolás hosszabb teljes munkaidő esetén
Kérdés: Portás-telepőr készenléti jellegű munkakörben, háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóink vezénylésében kérnénk segítséget. Négy főből tartós táppénz miatt kiesett egy fő, hárman maradtak egy időre. Szerződés szerinti munkaidejük napi 11 óra, 24 órás szolgálatokat látnak el.
1. A júliustól induló keretben ahhoz, hogy az időarányos szabadságukat ki tudjuk adni, a vezénylésben párosával jelölünk nekik 12 órás beosztást, de szabadságra kiadva. Így egyiküknek a 24 órás szolgálat előtti napon lesz 12 órás szabadsága (07:00–19:00 óra között értendően), a másik dolgozónak pedig a 24 órás szolgálat utáni napon (19:00–07:00 óra között értendően). Mivel a legalább 11 órás pihenőidő megvan a munkaidő kezdete/vége és a szabadságra jelölt munkanapok között, úgy gondoljuk, szabályos ez a beosztás.
2. A beosztás szerinti – a munkaidőkeret átlagában – heti 72 órás munkaidő-maximumba bele kell-e számítani a szabadság, betegszabadság és egyéb távollétek tartamát is, tehát nem csak a tényleges munkavégzés óráit?
3. Az egyik dolgozó hozzátartozója halála miatt 24 órás szolgálatra vezényelt munkanapjára felmentést kapott, de a bérprogram nem engedte 24 órával elszámolni ezt a távollétet, csak a szerződés szerinti 11 órával. Helyes ez így?
1. A júliustól induló keretben ahhoz, hogy az időarányos szabadságukat ki tudjuk adni, a vezénylésben párosával jelölünk nekik 12 órás beosztást, de szabadságra kiadva. Így egyiküknek a 24 órás szolgálat előtti napon lesz 12 órás szabadsága (07:00–19:00 óra között értendően), a másik dolgozónak pedig a 24 órás szolgálat utáni napon (19:00–07:00 óra között értendően). Mivel a legalább 11 órás pihenőidő megvan a munkaidő kezdete/vége és a szabadságra jelölt munkanapok között, úgy gondoljuk, szabályos ez a beosztás.
2. A beosztás szerinti – a munkaidőkeret átlagában – heti 72 órás munkaidő-maximumba bele kell-e számítani a szabadság, betegszabadság és egyéb távollétek tartamát is, tehát nem csak a tényleges munkavégzés óráit?
3. Az egyik dolgozó hozzátartozója halála miatt 24 órás szolgálatra vezényelt munkanapjára felmentést kapott, de a bérprogram nem engedte 24 órával elszámolni ezt a távollétet, csak a szerződés szerinti 11 órával. Helyes ez így?
7. cikk / 665 Munkába járás költségtérítése harmadik országbeli munkavállalónak
Kérdés: Egy budapesti székhelyű vállalkozásnál dolgozik egy harmadik országbeli munkavállaló, aki a hazautazási költségtérítéssel kapcsolatban érdeklődött. Az úr egyiptomi állampolgár, és szeretne családlátogatás céljából hazautazni Egyiptomba. Az ő értelmezésében a 39/2010. Korm. rendelet szerint, különösen annak 2. § c) pontja alapján, jogosult az egyiptomi repülőjegyének részbeni megtérítésére. A munkavállaló úgy gondolja, hogy mivel addig, amíg Egyiptomban tartózkodik (pl. 2 hetet családlátogatás céljából), életvitelszerűen ott fog lakni, illetve van eredetileg regisztrált címe Egyiptomban, és a budapesti címe csak tartózkodási hely, így megfelel a jogszabályi követelményeknek és a munkáltató köteles számára megtéríteni az utazását, vagy legalábbis a költségek egy részét a jogszabály alapján. A jogszabály világosan definiálja a lakóhelyet, illetve a tartózkodási helyet is, azonban az életvitelszerű ott lakást nem határozza meg. A munkáltató köteles számára megtéríteni a hazautazás költségét? Azért fontos ez a kérdés, mert a cégnél számos külföldi munkavállaló dolgozik, akik számára ez precedens értékű lenne, a cégre azonban hatalmas anyagi terhet róna a magas létszám miatt.
8. cikk / 665 Háziorvosi praxis megszűnése és a GYED-en lévő asszisztens munkaviszonya
Kérdés: Egy háziorvosi praxis megszünteti tevékenységét, a munkáltató felmond a munkavállalóinak, köztük egy olyan asszisztensnek is, aki jelenleg másfél éves gyermekével GYED-en van. Ez az asszisztens a felmondás közlésekor hároméves jogviszonnyal rendelkezik. A munkáltató kifizeti a végkielégítést, és az eddig ki nem vett szabadságokat. Mivel a praxis megszűnik, ezért más munkát a munkáltató nem tud felajánlani. A praxis végét követően a foglalkoztató cég még nem szűnik meg, árbevétele nem lesz, a későbbiek során lesz meg a végelszámolása. A felmondást a GYED-en lévő munkavállaló átvette, a munkavégzés alól mentesítve lett a felmondási időre. A GYED-en lévő munkavállaló felmondási ideje mikor kezdődik? A felmondási időre jár-e fizetés részére?
9. cikk / 665 Bérjegyzék kiküldése elektronikusan
Kérdés: A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást („bérjegyzék”) kell adni a munkavállalónak. Egy egyházi fenntartású szociális intézmény részéről felmerült az igény, hogy elektronikus úton, a Hivatali Kapun keresztül, közvetlenül a munkavállaló tárhelyére kerüljön kiküldésre a bérjegyzék. Kiküldhető-e ügyfélkapura a bérjegyzék annak, akinek van ügyfélkapus elérhetősége? Köteles-e a munkáltató más módon átadni a bérjegyzéket annak, aki nem rendelkezik ügyfélkapuval, vagy megkövetelheti-e ennek létrehozását a munkavállalótól? Mely digitális hitelesítés szükséges (egyáltalán szükséges-e) a bérjegyzék kiküldéséhez?
10. cikk / 665 „Kilométerpénz” – a munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: A cégünk szeretne utazási költségtérítést adni a munkavállalóinak, akik saját gépjárművüket veszik igénybe munkába járás céljából. Mennyi a minimum összeg/km, amit adhatunk? Az utazási költségtérítést külön nyilatkozatba kell foglalnunk, vagy fel kell tüntetnünk a munkaszerződésen? Az alkalmazottaknak nyilatkozniuk kell, hogy hány kilométer után veszik igénybe a költségtérítést?
