706 talált cikk az elszámolás kifejezésre

Kérdés: A munkavállaló Budapestről 2026. március 17. napján repülővel utazott külföldre, majd 2026. március 21. napján érkezett vissza Budapestre, ez összesen 5 naptári nap és 4 munkanap. Majd 2026. március 22. napján ismét elutazott külföldre, és 2026. március 27. napján érkezett vissza Budapestre, ez összesen 6 naptári nap és 5 munkanap. Mennyi napra számolható el napidíj? Mennyi összeg adható adómentesen? Ha a munkavállalónak az utazás előtt euróban napidíj kerül kifizetésre, akkor azt pontosan milyen árfolyammal, mennyi százalékban, és milyen határidőn belül kell elszámolnia?

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselők cafeteriajuttatásban részesülnek a jogszabály alapján. A SZÉP-kártyára utalandó éves cafeteriaösszeget az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott költségvetés alapján teljes összegben kapják azok, akiknek teljes évben fennáll a jogviszonya. Ezt az összeget arányosítani kell a rövidebb ideig tartó jogviszonyok esetén. A közszolgálati jogviszony év közbeni megszűnése esetén időarányosan jogosult az ellátásra. Amennyiben a jogviszony hamarabb megszűnik, mint a hivatalnál történő cafeteriaigénylés és -kiutalás, kell-e a már elment, volt köztisztviselőket megkeresni, nyilatkoztatni és utalni részükre (a megszűnt jogviszonyuk időtartamának megfelelő) cafeteriaösszeget?

Kérdés: Közalkalmazottakat foglalkoztató szociális tartós bentlakásos intézményben a jelenléti íven és utazási elszámolásokon mennyire elfogadható az, hogy a dolgozók szignót tesznek a dokumentumokon az aláírás helyett?

Kérdés: A napi munkába járást minden esetben számfejteni kell-e, vagy útnyilvántartás esetén egyszerűen kifizethető számfejtés nélkül? Véleményem szerint mindent számfejteni kell, ami pénzben vagy természetben adott juttatás, a dolgozóhoz köthető, függetlenül attól, hogy adóköteles vagy adómentes, készpénzes a kifizetés vagy utalás. Tehát szerintem a munkába járást is minden esetben számfejteni kell, hogy igazolt kifizetés legyen. Vagy tévedek?

Kérdés: Művelődési központ, könyvtár és konyha munkáltatóként új feladatot kaptunk, mely egy büfé üzemeltetése. Mivel egy büfé üzemeltetése teljesen más munkakörben és FEOR-számokon szerepel, mint a művelődési központban dolgozók munkaköre és FEOR-számai, hogyan lehet megoldani azt, hogy mindkét feltételnek megfeleljünk? A munkaköri leírásnak milyen formai követelménynek kell megfelelnie? A közművelődési munkakör marad az eredeti, csak mellette el kell látni a büfé üzemeltetését is. A büfés munkakör fizikai munkának minősül. A szellemi és fizikai munka hogyan kombinálható? A büfé napi négy órában lenne nyitva, nyitvatartási időn kívül kell (a pénzügyi elszámolást, a takarítást, árukészlet-feltöltést megcsinálni stb.), ami napi szinten minimum két óra, tehát napi hat órát kell a büfében dolgozni, és a maradék két órában kell a közművelődési feladatokat ellátni, ami büfé nélkül nyolc órát tesz ki. Valamennyi közművelődésben dolgozó kolléga legalább érettségi bizonyítvánnyal és felsőfokú végzettséggel rendelkezik (főiskola és mesterképzés).

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben, napi 12 órás munkaidőben, éves munkaidőkeretben foglalkoztatott, beosztás alapján 24 órás szolgálatban teljesítő fegyveres biztonsági őr esetében, ha munkaszüneti napon nincs beosztva munkavégzésre, a napi 12 órát a munkaidőkeretben teljesített óraként figyelembe kell-e venni?

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál közterület-felügyelő köztisztviselő háromhavi munkaidőkeretben dolgozik. Adott napokon (összesen három szombat és vasárnap) pihenőnap volt számára beosztva. Közben keresőképtelen lett (betegszabadság jár neki), a keresőképtelenségről szóló igazolása a fenti három szombatra és vasárnapra is szól. A beosztás szerinti három pihenőnap helyett – amelyeken keresőképtelen volt – kell-e a munkaidőkeretben másik három pihenőnapot biztosítani, hogy a munkaidőkeretben meglegyen a szükséges pihenőnapok száma? Vagy ebben az esetben a három nap keresőképtelenséget pihenőnapnak lehet számolni?

Kérdés: A bérköltségek optimalizálása és a hatékonyabb munkaszervezés érdekében három- vagy négyhavi munkaidőkeretet kívánunk bevezetni. A cél, hogy a hétvégi munkavégzés a keret részévé váljon (szabadnapok hétközi kiadásával), ugyanakkor a nem önkormányzati (külsős) rendezvények esetén továbbra is fennmaradjon a túlóra-elszámolás lehetősége. A Kjt. hatálya alatti munkáltatónál milyen utasítás szükséges a munkaidőkeret bevezetéséhez, mely tájékoztató kell? Milyen előnyei és hátrányai lehetnek a három- vagy négyhavi keretnek a mi esetünkben? Hogyan kell vezetni a munkaidő-nyilvántartást, és jogszerűen közölni a munkaidő-beosztást, figyelemmel a hétvégi pótlékok és a pihenőnapok kiadásának szabályaira?

Kérdés: Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott orvos munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre, a „többlet”-szabadságra kifizetett összeget a munkáltató az elszámolás keretében levonhatja-e a munkavállaló utoljára kifizetett munkabéréből, egyéb járandóságaiból?

Kérdés: Társadalombiztosítási kifizetőhelyként működve, munkaerő-kölcsönzés keretein belül foglalkoztatunk dolgozókat. A kilépő elszámolások elkészítésekor a kölcsönvevő partnertől kapjuk meg a szükséges adatokat (jelenléti ívek, levonások, egyéb jövedelmek stb.). A kilépő számfejtések elkészítésekor, a kilépőbér utalásakor, a kilépőpapírok kiadásakor mindig figyelemmel vagyunk az Mt. 80. §-ára, azaz hogy tartsuk az öt munkanapos határidőt. Amennyiben a partnertől utólagosan érkezik számfejtendő összeg, vagy utólagosan kerül részünkre leadásra orvosi igazolás keresőképtelenségről, akkor a kilépőbér korrekcióját elvégezve, a pluszösszeget kiutaljuk a dolgozónak. Természetesen ez már az ötnapos határidőn túl valósul meg többnyire. Ebben az esetben módosított kilépőpapírok is kiadásra kerülnek. Véleményünk szerint jelen eljárásunkkal megfelelünk a törvényi előadásoknak is. Szabályosan járunk-e el, amennyiben az említett indokok (utólagos jutalom, utólagos orvosi igazolás) miatt a kilépőbér utóbb korrekcióra kerül? A fent említett esetekben a foglalkoztató megsérti-e az Mt. 80. §-át azzal, hogy utólagos ráutalás történik a kilépőbérre, valamint módosított kilépőpapír kerül kiadásra?