Rendkívüli munkavégzés ellenértéke – köztisztviselőknek és munkavállalóknak

Kérdés: Köztisztviselőket és munkavállalókat egyaránt foglalkoztató önkormányzati hivatal vagyunk. Önkormányzatunknak bizonyos időszakokban merülnek fel olyan rendezvényei, amelyek vonatkozásában az önkormányzati hivatalban foglalkoztatott egyes, egyébként hétfőtől péntekig tartó általános munkarend szerint dolgozó köztisztviselőknek és munkavállalóknak alkalmanként hétvégén is szükséges munkát végezniük. A hétvégi feladatellátással felmerülő rendkívüli munkavégzés ellentételezését a lehető legegyszerűbb módon szeretnénk megoldani. A Kttv. 98. §-ának (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy a rendszeresen rendkívüli munkaidőt teljesítő kormánytisztviselő számára legfeljebb évi 25 munkanap szabadidő-átalány állapítható meg, mellyel kapcsolatosan ugyanezen törvényhely (7) bekezdése akként rendelkezik, hogy a szabadidőt a rendkívüli munkaidő teljesítését követő legkésőbb 30 napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, a szabadidőt meg kell váltani. A megváltás mértéke a kormánytisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege. A Kttv. 258. §-a tartalmazza a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket, ez kimondja esetükben az Mt. főszabályként történő alkalmazását a 258. §-ban meghatározott eltérésekkel. Itt ezzel kapcsolatosan nem találtunk olyan rendelkezést, amely a hivatalban dolgozó munkavállalók esetében egyértelműen alkalmazhatóvá tenné a Kttv.-nek a fent idézett szabadidő-átalánnyal, illetve annak megváltásával kapcsolatos rendelkezéseit, és az Mt.-ben sem találtunk hasonló kifejezett szabályt. Mivel szeretnénk a hivatalban dolgozó köztisztviselők és munkavállalók esetében azonos módon (már amennyire lehetséges) eljárni, van-e jogszerű lehetősége annak, hogy a munkavállalók esetében is alkalmazzunk a Kttv. idézett szabályával azonos vagy ahhoz hasonló eljárást (pl. a közszolgálati szabályzat ilyen jellegű módosításával és ebből adódóan egyoldalú munkáltatói intézkedéssel, vagy a munkavállalóval kötött ilyen irányú megállapodással)? Vagy a hivatalban lévő munkavállalók esetében kizárólag az Mt. 139–145. §-ainak alkalmazása jöhet szóba?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...igazodnia az elmúlt időszak tételesen elszámolt bérpótlékaihoz, illetve azok havi átlagához. Ugyanakkor átalánnyal történő elszámolás esetén – viszonylag hosszabb időtáv tekintetében – a munkavállaló nem kaphat alacsonyabb összegű díjazást, mint...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Szolgálati elismerés az egészségügyben – az irányadó illetmény

Kérdés: Egészségügyi intézmény vagyunk. Munkavállalónk jogviszonya intézményünkben 2016. 10. 01. napján kezdődött. A 30 éves egészségügyi szolgálati időt 2026. 09. 30. napján éri el. A jogszabály szerint a fizetésifokozat-lépés a várakozási idő elteltét követő hónap első napján esedékes, ami itt 2026. 10. 01. A szolgálati elismerés az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének napján esedékes. A szolgálati elismerést a fizetésifokozat-lépés előtti illetménnyel kell számolni, vagy már az emelt bérrel?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...általános szabály szerint a szolgálati elismerésre való jogosultság beálltát követő hónap utolsó napja [Eszjtv. 9. § (7) bek.], az elszámolásnál az esedékességkor irányadó alapilletményt kell figyelembe venni. A törvény eltérő rendelkezése hiányában ez akkor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Betegszabadság elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: A munkáltatónál egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett négyhavi munkaidőkeret van érvényben. Hogyan alakul a munkavállaló teljes munkaidős (napi 8 órás) betegszabadságának elszámolása, ha az adott héten a következőképpen van beosztva: hétfő 10 óra, kedd 4 óra, szerda 8 óra, csütörtök–péntek szabadnap, szombat–vasárnap pihenőnapok. Keresőképtelen állományba kerül hétfőtől vasárnapig, keresőképes következő héten hétfőn. A betegszabadságot napban tartja nyilván a munkáltató. Jó-e az az eljárás, ha a betegszabadságot a beosztás szerinti munkanapokra adja a munkáltató, napi 8 órás távolléti díj alapulvételével elszámolva?
Részlet az állásfoglalásából: […] A betegszabadság (és a fizetett szabadság) esetén a törvény kifejezetten lehetővé teszi, hogy a munkáltató a távollétet munkanapban számolja el [Mt. 126. § (4) bek.]. Ebben az esetben a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Polgármester végkielégítésre való jogosultsága

Kérdés: A polgármestert a Kttv. 225/D. §-ának (1) bekezdése alapján tisztségről történő lemondása esetén, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte, végkielégítés illeti meg. A tisztség betöltésének kétéves időtartamát mint a végkielégítés feltételét csak adott cikluson (megbízatáson/foglalkoztatási jogviszonyon) belül kell érteni, vagy az egyes ciklusok ilyenkor összeadódhatnak, és összesen kell két év polgármesteri tisztségben töltött idő? Akkor is jár végkielégítés a polgármesternek, ha a jelenlegi ciklusban történő megválasztása, azaz 2024. október 1. óta még nem telt el két év a lemondása (2026. június 28. napja) előtt, de összesen, három ciklusban, egymást követő 12 évig állt foglalkoztatási jogviszonyban polgármesterként ugyanazon a településen? Hogyan viszonyulnak egymáshoz a polgármestert illetően a megbízatás, a foglalkoztatási jogviszony és a tisztség fogalmak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...sem minősíthetők „folyamatosnak”, ha a foglalkoztató önkormányzat az egyes ciklusok lejártával nem ad ki munkáltatói igazolást és elszámolást. Az, hogy az újraválasztott polgármester jogviszonyát nem lehet „folyamatosnak” minősíteni, a jogszabályi környezetből...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Idei köztisztviselői illetményemelés elszámolása

Kérdés: A 2026. évi köztisztviselői illetményemelés elszámolásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. A 2025. évben is állományban lévő kollégák esetében, úgy gondolom, egyszerű a felhasznált támogatás mértékének kiszámítása, a régi és a 2026. januári emelt bérük különbségéből kijön az egy hónapra felhasznált bértámogatás összege (+ szocho). 2026-ban viszont több új jogviszony jött létre a hivatalunknál, van, amelyik megszűnt köztisztviselő álláshelyét tölti be, vannak viszont olyanok is, akik régóta (évek óta) betöltetlen álláshelyre lettek felvéve. Az ő esetükben elszámolható-e a bérük egy része, vagy esetleg a teljes illetmény a bértámogatás részévé válhat?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a már megemelt illetményalap alapján kell természetesen a 2026. évi új belépők illetményét is megállapítani.Az illetményemelések elszámolása alapvetően pénzügyi szakmai kérdés. Erre is tekintettel – ahogy arra korábban is utaltunk – a Kttv. előírta, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Bérlet költségtérítése keresőképtelenség alatt

Kérdés: A munkáltatónál felmerült egy gyakorlati kérdés a havibérlet elszámolásával kapcsolatban, ami munkába járáshoz köthető. Az érintett munkavállaló havibérlettel jár dolgozni, és a bérletet minden hónapban automatikusan megvásárolja, akkor is, amikor keresőképtelen beteg, illetve amikor a táppénzre való jogosultság lejárta után még további 1-2 hétig nem jelenik meg munkavégzésre. A konkrét esetben a munkavállaló a táppénz ideje alatt lejárt bérletét azonnal megújította, a megvásárolt bérlet időszakában nem járt munkába, a következő hónapban, a fennmaradó időszakban, viszont már ezzel a bérlettel fog munkába járni. Köteles-e a munkáltató megtéríteni a bérlet árát, ha a munkavállaló a bérlet érvényességi ideje alatt egyáltalán nem jár munkába? Megtagadható-e a bérlet elszámolása, ha az nem a tényleges munkába járást szolgálta? Megteheti-e a munkáltató, hogy csak a tényleges munkába állás napjától kéri a bérlet megvásárlását? Jelen esetben hogyan lehet jogszerűen elszámolni? Ki kell-e fizetni? Ilyen esetekben hogyan kell eljárni, és milyen elszámolási gyakorlat tekinthető jogszerűnek.
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni, amely részletszabályait külön kormányrendelet állapítja meg [Mt. 51. § (2) bek. a) pont, (6) bek.]. A munkáltató köteles megtéríteni a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Házasságkötés – összeférhetőség és összeférhetetlenség önkormányzati portfólióban

Kérdés: Egy polgármesteri hivatal közszolgálati jogviszonyban álló jegyzője házasságot kötne egy olyan személlyel, aki ugyanannál az önkormányzatnál Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozik. A házasságkötés önmagában eredményez-e összeférhetetlenséget a jegyző vagy a munkavállaló között? A munkavállaló pénzügyi kötelezettségvállalására az önkormányzat nevében nem jogosult, a munkavállaló felett a munkáltatói jogok gyakorlására a polgármester jogosult. Van-e jelentősége ennek a megítélésénél akkor, ha a munkavállaló egyben az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit kft. ügyvezetője is? Amennyiben a jegyző a munkája során olyan feladatokat látna el, amelyek érinthetik a nonprofit kft.-t vagy annak ügyvezetőjét, ez a házasságkötést követően összeférhetetlenséget eredményez-e? Ha igen, mi a jogszerű megoldás ilyen esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő (jegyző) ezáltal hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. Az a személy, aki az önkormányzatnál Mt. szerinti munkaviszonyban áll, a Kttv. 258. §-ának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Távolléti díj számítása részmunkaidőben és egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: A munkavállaló havi 7 műszakban köteles munkát végezni, 7×12 óra/műszak = 84 óra. Ez megközelítőleg 4 órás részmunkaidős foglalkoztatásnak felel meg. Egy műszak 12 órás, a munkáltató 12 órás műszaknál egy óra munkaközi szünetet biztosít, amely nem része a munkaidőnek. 1 havi munkaidőkeretben dolgozik. Évközi belépő volt, munkaszerződés szerinti alapórabére 1868 Ft, de az állattenyésztésben órabéres és teljesítménybéres munkák is vannak. Az eddig teljesített 231 órára (21 műszak) 839.591 Ft munkabér került részére elszámolásra. Hogyan kell kiszámolni az egy napra jutó távolléti díj átlagát? Előfordulhat olyan eset, hogy ugyanakkora összegre lesz éves szinten jogosult, mint aki dupla ennyi műszakban és dupla órában dolgozik? Szabadságra évi 30 munkanapra jogosult.
Részlet az állásfoglalásából: […] A távolléti díjata) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány (alapbérrész),b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetettba) teljesítménybér (teljesítménybérrész),bb) bérpótlék...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Rendkívüli munkaidő – idő és pénz elszámolása

Kérdés: Egy cégnél négyhavi munkaidőkeretet alkalmaznak, alapvetően 5/2-es munkarendben folyik a termelés is. Az elektronikus munkaidő-nyilvántartó rendszerben a túlóra rögzítésére kétféle módon van lehetőség. Az egyik módszerrel az ún. azonnal fizetős túlóra állítható be, ami a hónap végével kifizetésre is kerül, a másikkal pedig a munkaidő részeként az a típus, amit a keret folyamán „lepihentetnek”, ún. fizetett pihenőidővel kompenzálnak, vagy ha erre nincs mód, a keret végén túlóraként fizetik ki. Például beosztanak két szombatra 8-8 órás munkavégzést, és hét közben két napra további 4-4 órát. A keret végéig egyszer 8 órás fizetett pihenőidőt adnak ki. Ez „kiüt” egy darab 8 órás szombati műszakot, marad egy szombati 8 óra és két hétközi 4 óra. (A fizetett pihenőidő nem azt jelenti, hogy az elrendelt többletmunkára és erre a kompenzáló időre is történik kifizetés, tehát egyszeres marad a díjazás, de a program ezen a jelenlét jogcímen gyűjti fel ezt az időt). A keret zárásakor mint kereten felüli órákat úgy számolják el, hogy a 8 órás szombatra 100%-os, a hétközi összesen 8 órára pedig 50%-os túlórapótlékot fizetnek. Helyes ez a gyakorlat? A bizonytalanságot az okozza, hogy az Mt. 143. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján csak 50% a kereten felüli munkavégzésre fizetendő bérpótlék. Vagy mivel a fenti példa alapján a keret átlagában nincs meg a heti két pihenőnap, ez indokolja a 100%-os pótlék fizetését?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...elszámolás alapvetően helyes. A 100%-os pótlékkulcs alkalmazását valóban az indokolja, hogy a munkaidőkeret tartama alatt a munkavállaló nem részesült a törvényben előírt minimális heti pihenőnapokban [Mt. 105. §], ezért úgy kell tekinteni, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Munkába járás változó munkavégzési helyre

Kérdés: Gépjárművek üzemeltetéséhez kapcsolódó költségelszámolással kapcsolatban az alábbiakban kérem a segítségüket. Gondozói munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkaköri leírásában a munkavégzés helyeként meg van határozva a telephely címe, valamit az, hogy a munkavállaló a munkaviszony időtartama alatt változó helyszínen végzi a munkáját. A 39/2010. Korm. rendelet a munkavégzés helyének fogalmát nem határozza meg, így ebben az esetben megfelelő-e, hogy munkába járás jogcímen történik az elszámolás, vagy pedig a kiküldetés szabályait kell ilyen esetekben alkalmazni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ellátása érdekében szükséges utazás lesz a kiküldetés [Szja-tv. 3. § 11. pont] – vagyis alapvetően a munkaidő alatti utazások. Elszámolás szempontjából, ha– a munkavállaló a lakó- vagy tartózkodási helyéről az első munkavégzési helyére utazik (legyen az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.
1
2
3
…
73