Kiküldetés árufuvarozási ágazatban

Kérdés: Cégünk fő tevékenységi köre közúti árufuvarozás, tehergépkocsi-vezetőink jellemzően EU-tagállamokon belül mozognak, kabotázs és cross-trade munkákat végeznek, melyek a kiküldetési irányelv hatálya alá tartoznak. Szeretnénk megfelelni a kiküldetési irányelvnek, de azt látjuk, hogy nincs egységes gyakorlat, tagállamonként eltérő a szabályozás. Az alábbi kérdésekre szeretnénk munkajogi szakértői választ kapni. Milyen magyar bérelemek használhatók az adott EU-s ország minimálbér-megfizetésére? A nálunk (Magyarországon) alkalmazott sofőrbérelemek közül pontosan melyek vehetők figyelembe a minimálbér elszámolásához (alapbér, túlóraátalány, minőségi prémium, teljesítményalapú bérelemek, napidíj)? A külföldi napidíj hány százaléka számítható be bérként? Tagállamonként mi az erre vonatkozó összeghatár? Mely bérelemek azok, amelyek egyáltalán nem vehetők figyelembe? Mit kell érteni a tagállamokban maximális munkaidő és minimális pihenőidő alatt? Milyen speciális nemzeti munkaidő-beosztási szabályoknak kell megfelelni? Mit jelent az egyes tagállamokban a minimális éves fizetett szabadság? Hogyan kell ezt biztosítani? Ledolgozott munkaóra alapján kell arányosítani? Alkalmazható-e a küldő ország szabálya, ha az kedvezőbb a fogadó országnál? Ha több EU-s országban dolgozik a sofőr egy adott hónapon belül, hogyan kell arányosítani a minimálbérhez figyelembe vehető bérelemeket? Az arányosítás alapja az összes ledolgozott munkaóra vagy a havi kötelező munkaidő (pl. 21 napos hónap esetén 168 óra)? Vagy van más EU-s mutató?
Részlet az állásfoglalásából: […] A nemzetközi közúti áruszállításnak több olyan esete is van, amikor a járművezető – bár formailag egy másik tagállam területére nyújt szolgáltatást – mégsem minősül kiküldött munkavállalónak. Ezeket az eseteket a 2020/1057/EU irányelv 1. cikke határozza meg. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

Munkaidő beosztása hétvégére

Kérdés: Önkormányzatunk saját konyhát üzemeltet, mely konyha az óvodai és iskolai étkezésen túl ellátja a településen működő önkormányzati és egyházi fenntartású bentlakásos idősek otthona étkeztetését is. Ez utóbbit figyelembe véve szombat és vasárnap is munkavégzés folyik a konyhán. Jelenleg a gyakorlat az, hogy túlóra szombatra és vasárnapra nem kerül elszámolásra, a munkavállalók heti 40 órája úgy van elosztva, hogy a szombatot és a vasárnapot is viszik. A dolgozók heti 40 órás munkaszerződéssel rendelkeznek. Helyesen jár el az önkormányzat? Ha nem, akkor a konyhán mi a helyes eljárás, munkaidőkeretben dolgoztatni a kollégákat? Ha szombatra és vasárnapra is túlórát számolunk el, akkor a maximum túlórakeretet meghaladnánk.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés szerinti munkarend szabályos lehet, feltéve, hogy a munkáltató nemcsak a heti 40 órás munkaidőmértéket tartja tiszteletben, de azt is, hogy a munkavállalót minden héten megilleti heti két pihenőnap, vagy egybefüggő 48 óra heti pihenőidő, azzal, hogy ezek egyenlőtlen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

Kötetlen munkarend és a munkaszüneti nap elszámolása

Kérdés: A munkaviszonyom 2006. augusztus 7. óta folyamatos, kilenc éve, 2017. május 1-től vagyok napibéres elszámolásban, kötetlen munkarendben. Innentől kezdve nem számolják el nekem a munkaszüneti napokat, ha nem dolgozom aznap. Ezeket pihenőnapként tüntetik fel a havi elszámolásban, így ezekre a napokra nem jár bér. Ez jogos a munkáltató részéről?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kilenc éve kötetlen munkarendben dolgozik, akkor maga dönthet arról, hogy munkaszüneti napon végez-e munkát. Továbbá, nem kell „havi elszámolást” vezetni a munkaidőről és a munkaszüneti napok, illetve a heti pihenőnapok szabályai sem alkalmazandóak. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.

Munkaidő elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményben, idősek otthonában közalkalmazott ápolók, gondozók 12 órás, folytonos munkarendben dolgoznak, nem munkaidőkeretben. Adott hónapban általános munkarend szerint például 152 óra a ledolgozandó, a közalkalmazott beosztás szerint 12 napot dolgozott (12×12 óra = 144 óra), és szabadságon volt 3 napot (8 órával számolva 3×8 = 24 óra), így összesen 168 óra a ledolgozott idő. Ebben az esetben a 168 óra és a 152 óra különbözetét hogyan kell kezelni? Rendkívüli munkavégzésként (túlóra) ki kell esetleg fizetni, vagy mivel ténylegesen nem történt túlmunka, így nem kell? Illetve fordított esetben, hogyan kell kezelni, ha például 176 óra a ledolgozandó, de beosztása alapján 11 napot dolgozott (132 órát), és 4 nap szabadságon volt (32 óra), így összesen 164 óra a ledolgozott idő?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani [Mt. 124. §, 126. § (4) bek.].Az első elszámolási lehetőség, hogy a (beteg)szabadság kiadása és elszámolása munkanapban történik. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.

Szabadságkiadás és illetményelszámolás fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: A Kit. hatálya alá tartozó központi kormányzati igazgatási szerv gyakorlata szerint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő kismama munkaideje – amennyiben 40 órás munkaidőben végzett munkát a szülési szabadsága előtt – kérelmére 40 órás marad (az állományba helyezésétől számítva) addig, amíg a felgyülemlett szabadságát kiveszi, tekintettel arra, hogy e szabadsága 40 órás munkaidő alatt keletkezett. A szabadság lejártát követően, a tényleges munkába állása napjától kerül – a korábban említett kérelmében foglaltak szerint – részmunkaidős foglalkoztatásra (pl. heti 20 óra). Azon kismama esetében azonban, aki a szülési szabadság előtt részmunkaidőben (pl. heti 20 órában) volt foglalkoztatva, a központi kormányzati igazgatási szerv álláspontja szerint nem indokolt az állományba helyezést követően kérelmére a felgyülemlett szabadság kivételének időszakára felemelni a munkaidőt 40 órára, majd a szabadság kiadása után – a korábban említett kérelmére – újra 20 órás részmunkaidőben foglalkoztatni, hiszen a szabadság nem 40 órás jogviszonyban keletkezett. Köteles-e a központi kormányzati igazgatási szerv eleget tenni a kormánytisztviselő azon kérelmének, hogy az állományba helyezése napjától a szabadság kiadásnak utolsó napjáig 40 órában kerüljön megállapításra a munkaideje, majd a tényleges munkába állástól részmunkaidőben (heti 20 óra) kerüljön foglalkoztatásra, ha a szülési szabadság igénybevétele előtt nem heti 40 órás teljes, hanem heti 20 órás részmunkaidőben alkalmazták?
Részlet az állásfoglalásából: […] Válaszunk kiindulópontja: az érintett kollégák kormányzati szolgálati jogviszonyban álló, ügyintézői besorolású álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselők. Ha a kormánytisztviselő például szülési szabadság, vagy a gyermek, illetve az unoka gondozása, a hozzátartozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.

Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: A munkavállaló Budapestről 2026. március 17. napján repülővel utazott külföldre, majd 2026. március 21. napján érkezett vissza Budapestre, ez összesen 5 naptári nap és 4 munkanap. Majd 2026. március 22. napján ismét elutazott külföldre, és 2026. március 27. napján érkezett vissza Budapestre, ez összesen 6 naptári nap és 5 munkanap. Mennyi napra számolható el napidíj? Mennyi összeg adható adómentesen? Ha a munkavállalónak az utazás előtt euróban napidíj kerül kifizetésre, akkor azt pontosan milyen árfolyammal, mennyi százalékban, és milyen határidőn belül kell elszámolnia?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...miért kapta az előleget. Ha ez a ténylegesen felmerült, és a munkáltató által viselendő valamilyen költség (pl. repülőjegy) elszámolására vonatkozik, akkor ez irányadó. Ha a külföldi munkavégzésre tekintettel neki járó bért kapta meg előre, akkor azt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 2.

Cafeteriajuttatásra való jogosultság és az évközi jogviszonymegszűnés

Kérdés:

A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselők cafeteriajuttatásban részesülnek a jogszabály alapján. A SZÉP-kártyára utalandó éves cafeteriaösszeget az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott költségvetés alapján teljes összegben kapják azok, akiknek teljes évben fennáll a jogviszonya. Ezt az összeget arányosítani kell a rövidebb ideig tartó jogviszonyok esetén. A közszolgálati jogviszony év közbeni megszűnése esetén időarányosan jogosult az ellátásra. Amennyiben a jogviszony hamarabb megszűnik, mint a hivatalnál történő cafeteriaigénylés és -kiutalás, kell-e a már elment, volt köztisztviselőket megkeresni, nyilatkoztatni és utalni részükre (a megszűnt jogviszonyuk időtartamának megfelelő) cafeteriaösszeget?

Részlet az állásfoglalásából: […] ...sem.A hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban rendelkezik a cafeteriajuttatás igénybevételének részletes szabályairól, elszámolásának rendjéről és visszatérítésének szabályairól [Kttv. 151. § (3) bek.]. Ebből következően a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 2.

Jelenléti ív és utazási elszámolás aláírása

Kérdés: Közalkalmazottakat foglalkoztató szociális tartós bentlakásos intézményben a jelenléti íven és utazási elszámolásokon mennyire elfogadható az, hogy a dolgozók szignót tesznek a dokumentumokon az aláírás helyett?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megoldás is, ahol tehát a papíralapon vezetett adatokat a munkavállaló ellenőrizheti, és azokat egy szignóval jóváhagyja. Az utazási elszámolás jogi megítélése is hasonló. Nem jognyilatkozatról, hanem egy elszámolási okiratról van szó, amelynek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 12.

Napi munkába járás költségtérítésének számfejtése

Kérdés: A napi munkába járást minden esetben számfejteni kell-e, vagy útnyilvántartás esetén egyszerűen kifizethető számfejtés nélkül? Véleményem szerint mindent számfejteni kell, ami pénzben vagy természetben adott juttatás, a dolgozóhoz köthető, függetlenül attól, hogy adóköteles vagy adómentes, készpénzes a kifizetés vagy utalás. Tehát szerintem a munkába járást is minden esetben számfejteni kell, hogy igazolt kifizetés legyen. Vagy tévedek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...rendelet szerinti munkába járás eseténa) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 12.

Munkakör és munkaköri leírás – ha a büfét is üzemeltetni kell

Kérdés: Művelődési központ, könyvtár és konyha munkáltatóként új feladatot kaptunk, mely egy büfé üzemeltetése. Mivel egy büfé üzemeltetése teljesen más munkakörben és FEOR-számokon szerepel, mint a művelődési központban dolgozók munkaköre és FEOR-számai, hogyan lehet megoldani azt, hogy mindkét feltételnek megfeleljünk? A munkaköri leírásnak milyen formai követelménynek kell megfelelnie? A közművelődési munkakör marad az eredeti, csak mellette el kell látni a büfé üzemeltetését is. A büfés munkakör fizikai munkának minősül. A szellemi és fizikai munka hogyan kombinálható? A büfé napi négy órában lenne nyitva, nyitvatartási időn kívül kell (a pénzügyi elszámolást, a takarítást, árukészlet-feltöltést megcsinálni stb.), ami napi szinten minimum két óra, tehát napi hat órát kell a büfében dolgozni, és a maradék két órában kell a közművelődési feladatokat ellátni, ami büfé nélkül nyolc órát tesz ki. Valamennyi közművelődésben dolgozó kolléga legalább érettségi bizonyítvánnyal és felsőfokú végzettséggel rendelkezik (főiskola és mesterképzés).
Részlet az állásfoglalásából: […] A közművelődési intézményeknél foglalkoztatottakra 2020. november 1-jétől az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni, így az itt dolgozó valamennyi kolléga – legyen szó szellemi vagy fizikai munkakörről – munkaviszonyban áll. A kérdésből az tűnik ki, hogy az intézménynek a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 12.
1
2
3
…
73