Terhes munkavállaló határozott idejű munkaviszonya

Kérdés: Munkavállalónkat 2009. október 31-ig foglalkoztattuk határozott időre szóló munkaszerződéssel. A munkaviszony lejárta előtt terhes lett, és az orvos 2009. október 20-án táppénzes állományba vette. Minden valószínűség szerint már nem fog dolgozni a szülésig, azt megelőzően pedig megszűnne a határozott idejű munkaviszonya. Van-e továbbfoglalkoztatási kötelezettségünk? Terheli-e fizetési kötelezettség a munkáltatót? Hány nap betegszabadság jár a munkavállalónak? Hány nap szülési szabadságra járó rendes szabadságot kell számításba venni? Milyen ellátásban részesül a kismama?
Részlet a válaszából: […] ...évenként számított 15 munkanap betegszabadság [Mt. 137. § (1)bek.], a keresőképtelenség ezen esetére nem vonatkoznak a betegszabadságdíjazására vonatkozó szabályok. Abban az esetben tehát, ha a munkavállalótáppénzre jogosult, a munkáltatót nem terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Jegyző – nyugdíjazás és kinevezés

Kérdés: Jegyzőnket – tekintettel arra, hogy idős és hosszabb ideje betegeskedik – a képviselő-testület nyugdíjazás jogcímén felmentette. A felmentés időtartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Mivel nem maradhat jegyző nélkül a település hosszú hónapokra, ezért kiírtunk egy pályázatot a jegyzői állás betöltésére. Kérdésünk, hogy kinevezhető-e az új jegyző az alatt az idő alatt, amikor a korábbi jegyző még a felmentését tölti?
Részlet a válaszából: […] Az Ötv. 36. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzatképviselő-testülete pályázat alapján a jogszabályban megállapított képesítésikövetelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időreszól. A Ktv. 10. § (15) bekezdése értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Munkaszüneti nap miatt kiesett idő

Kérdés: Cégünknél november 1-jével egyhavi munkaidőkeretet vezettünk be. Munkavállalóink hétfőtől vasárnapig dolgoznak, beosztástól függően, a munkaidő heti 40 óra (ruházati boltok). Novemberben 1-je vasárnapra esett, amely napon egyik boltunk sem nyitott ki. Kérdésünk: munkavállalóink számára a november 1-je fizetett ünnep vagy csak sima szabadnap? Véleményem szerint csak annak a munkavállalónak fizetett ünnep, aki a munkaidőkeret beosztása szerint dolgozott volna, a többieknek pedig pihenőnap. Tehát annak, aki be lett osztva (ami nálunk nem is lehetséges, mivel ki sem nyitottunk aznap), jár még két pihenőnap, aki nem volt beosztva, annak csak egy nap jár. Helyes a meglátásom?
Részlet a válaszából: […] ...nap (Mt. 125. §) miattkiesett időre. E rendelkezés értelmében a munkavállaló csak akkor jogosult amunkaszüneti napra járó díjazásra, ha a munkavégzési kötelezettsége – amunkaszüneti nap "hiányában" – a rá irányadó munkaidő-beosztás értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

"Korkedvezményes" jubileumi jutalom

Kérdés: Az egyik köztisztviselő kollégánk közös megegyezéssel, vagy – ahogyan legutóbb mondta – akár lemondással is megszüntetné jogviszonyát. Arra hivatkozással, hogy 38 év szolgálati ideje van, kéri a "korkedvezményes" jubileumi jutalmát. Mi úgy gondoljuk, hogy ez nem illeti meg, mivel egyrészt már évek óta nyugdíjban részesül, munkajogi tekintetben is nyugdíjasnak minősül. Így jogviszonya sem a nyugdíjazása miatt szűnik meg. Kérdésem: ki kell-e fizetnünk a kedvezményes jubileumi jutalmat?
Részlet a válaszából: […] ...Ktv. 49/E. § (5) bekezdése szerint – közszolgálatijogviszonya megszűnése esetén – a köztisztviselőnek nyugdíjazásakor ki kellfizetni a 40 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha ajubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 4 év vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Aljegyző illetménye – meghaladhatja-e a jegyzőét?

Kérdés: Jegyzőnk már évek óta személyi illetményt kap, valószínű, hogy jövőre visszavonják személyi illetményét. Amikor felvételre került az aljegyző, a jegyző illetményéhez viszonyítva állapítottuk meg díjazását. A Ktv. szerint az aljegyző illetménye nem haladhatja meg a jegyző illetményét. Azonban, ha visszavonásra kerül a jegyző személyi illetménye, akkor az aljegyző illetménye meg fogja haladni a jegyzőét. Kérdésem: az aljegyzőnek is csökkentenünk kell-e az illetményét?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 45. § (4) bekezdése kimondja, hogy az aljegyzőilletményét kinevezésekor a képviselő-testület, azt követően a jegyző (atelepülés lakosságszámának figyelembevételével) összegszerűen állapítja megúgy, hogy az nem érheti el a jegyző illetményét, és nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Bércsökkentés – fizetés nélküli szabadság esetén

Kérdés: Havidíjas munkavállalónknak öt munkanapos fizetés nélküli szabadságot engedélyeztünk ebben a hónapban. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, ezért problémát okoz annak megállapítása, hogy pontosan mennyivel csökkentsük a havi munkabérét. Hogyan számoljuk ki a levonandó munkabért?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult.Kétségtelen, ha a munkavállaló állandó munkaidő-beosztásban dolgozik, nem okozproblémát a mulasztott napokra járó arányos díjazás levonása a havimunkabéréből. Az MK 80. számú állásfoglalása ad iránymutatást arra nézve, hogymi a teendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Szabadság – díjazás- és munkaidő- elszámolás egyenlőtlen munkaidő- beosztás esetén

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók munkaidejének mértéke napi 8, heti 40 óra. A munkavállalók munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak: hétfőn 9 órát, kedden 7 órát, szerdán 10 órát, csütörtökön 8 órát és pénteken 6 órát. Részükre, ha rendes szabadságra mennek – függetlenül a napi munkaidő-beosztásuktól – 8 órára fizetünk távolléti díjat. Helyes ez a gyakorlatunk? A munkaidő-nyilvántartásunkban a fizetett szabadságot hogyan, hány órával kell nyilvántartanunk? A nyilvántartás alapján lesz ugyanis megállapítható, hogy szükséges-e például túlórapótlékot fizetni a munkavállalók részére.
Részlet a válaszából: […] ...betegszabadság) amunkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékének – és nem a beosztás szerintimunkaidő hosszának – megfelelő díjazást kap a munkavállaló. Az Mt. 118/A. § (5)bekezdése szerint munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő-számításkor azMt. 151...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Munkaidőkeret – eltérés a ledolgozható munkaóráktól?

Kérdés: Cégünknél munkaidőkeretben alkalmazunk havi időbéres munkavállalókat. Ha több munkanapot teljesítenek, mint amire az adott munkaidőkeret alatt beoszthatóak lennének, a túlórát kifizetjük részükre. Mi a teendő, ha a munkavállaló pusztán a munkaidő-beosztása miatt nem tudja teljesíteni a munkaidőkeretben a rá irányadó munkaidő-mérték alapján ledolgozható óraszámot? Levonhatjuk a béréből ezt az időkiesést?
Részlet a válaszából: […] ...arra a hónapra a munkavállalót csak 156 óra munkavégzésre osztottabe, amit teljesített is, négy óra állásidőre jár részére a díjazás. Havibéresmunkavállalók esetében mindez azt jelenti, hogy nem csökkenthető a személyialapbér a négy órára járó bérrel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Munkabércsökkentés a minimálbérre?

Kérdés: Egy nagy ABC-áruházban dolgozom, amely egy bevásárlóközpontban található. Az ABC tulajdonosa egyben a bevásárlóközpontnak is tulajdonosa. Kiderült, hogy ezentúl egy nagy üzletlánc lesz áruházunk üzemeltetője. Az üzletlánc híres arról, hogy a dolgozóit minimálbérre jelenti be. Mivel koromnál fogva hamarosan nyugdíjba megyek, ezért nekem a minimálbér nem megfelelő. Milyen lehetőségeim vannak?
Részlet a válaszából: […] ...amunkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezésselmódosíthatja. Nem csökkenthető tehát a munkavállalók díjazása egyoldalúan aminimálbérre, még akkor sem, ha a munkáltató – egyébként jogellenesen – akorábbi bérhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Külföldi ösztöndíj – mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

Kérdés: Munkavállalónk féléves külföldi szakmai ösztöndíjat pályázott meg, és nyert el. Nincs kifogásunk az ellen, hogy távol töltsön fél évet a munkájától, hiszen a külföldi tanulmányok bővítik szakmai ismereteit, ezért segíteni fogják a munkájában, így a cégünk is profitál belőle. A munkavállaló rendkívüli szabadságot szeretne kérni erre az időre. Kérdésünk: a féléves távolléte alatt szükséges-e egyáltalán bármilyen díjazást fizetnünk részére, vagy szüneteltethetjük úgy is a munkaviszonyát, hogy semmit nem fizetünk?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató engedélyealapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, az emiatt kiesettmunkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás. Vagyis a munkáltató és amunkavállaló meg is állapodhatnak az erre az időszakra járó díjazásról, amelytermészetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
1
84
85
86
94