Helyettesítési díj és a jubileumi jutalom

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk most lett jogosult a 25 éves jubileumi jutalmára. A kolléga egy másik, tartósan távol lévő munkatársát helyettesíti, amiért helyettesítési díjat kap. A kollégát megillető jubileumi jutalom összegének meghatározásakor illetményként beszámít-e a helyettesítési díj?
Részlet a válaszából: […] ...és illetménypótlékból áll. A Ktv. 49/B. § (1) bekezdésemegállapítja, hogy a helyettesítési díj az illetményen felüli, külön díjazás.Ennek alapján megállapíthatjuk: mivel a helyettesítési díj az illetménynek nemrésze, ezért a jubileumi jutalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Részmunkaidő – az időarányos bér kérdései

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a bér munkaidő-arányos csökkentése jogszerű, de a felek közötti megállapodás ettől eltérhet?
Részlet a válaszából: […] ...nem hagyható figyelmen kívül az Mt. 142/A. §-a sem, melyúgy rendelkezik, hogy az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munkadíjazásának meghatározása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kelltartani. Ha tehát két azonos munkakörben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Helyettesítési díj rendes szabadság esetén

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom az egyik polgármesteri hivatalban, és 2009. július 1-jétől egy tartósan távol lévő kolléganőm feladatkörét is ellátom, amelyre helyettesítési díjat kapok. A helyettesítési díjamból azonban a rendes szabadságom idejére a munkáltatóm levonja annak időarányos részét. Kérdésem, hogy jogszerűen jár-e el a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] ...a köztisztviselő amunkáltató intézkedése alapján tartósan távol lévő köztisztviselőt helyettesít,akkor az illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.Ugyanezen paragrafus (1) bekezdése szerint a helyettesítési díj a helyettesítéselső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Osztott munkaidő

Kérdés: Cégünk takarítási tevékenységet végez. Ügyfeleink egy részénél reggel, munkakezdés előtt kell takarítanunk (5 és 8 óra között), míg más ügyfeleinknél este (18 és 21 óra között). Ugyanazok a munkavállalók dolgoznak reggel és este. Ezért – hiába dolgoznak egy munkanapon összességében csak 8 órát – napi összefüggő pihenőidejük csak 8 óra lesz. Kérdésünk, hogy az ismertetett munkarendben dolgozó munkavállalók munkaideje osztott munkaidőnek minősül-e? Ebben az esetben ugyanis rövidebb, napi 8 órás egybefüggő pihenőidő is megengedett az Mt. 123. § (1) bekezdése alapján. Szabadidejét tölti az a munkavállaló, aki napközben is rendelkezésre áll annak érdekében, ha sürgős esetben hívja valamelyik ügyfelünk, hogy a szükséges teendőket elvégezze?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb helyen kell tartózkodnia, ez az időszaknem tekinthető pihenőidőnek, ez esetben a két munkavégzés közötti időszakra(ideértve a díjazási szabályokat is) az ügyeletre vonatkozó szabályokat kell amunkáltatónak alkalmaznia (lásd az Mt. 129. és 148....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Igazolatlan távollét – munkaszüneti nap a mulasztott időszakban

Kérdés: 2009-ben október 23-a péntekre esett. Az ünnepet megelőző napon igazolatlanul távol maradt az egyik alkalmazottunk, és legközelebb csak október 27-én (kedden) jelentkezett munkára. Utólag betegségre hivatkozott, ám orvosi igazolást nem tudott felmutatni. Úgy döntöttünk, hogy nem bocsátjuk el, azonban az igazolatlanul mulasztott időszakba esett munkaszüneti napra szerintünk nem illeti meg díjazás.
Részlet a válaszából: […] ...napon is lehetséges afoglalkoztatás, megítélésünk szerint alappal vetődhet fel, hogy ez a nap isigazolatlan távollét, így arra díjazás sem jár. Természetesen a további kétmulasztott napot illetően sem tarthat igényt díjazásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Munkaidő – mikor kezdődik?

Kérdés: Építőipari szolgáltatást nyújtó vállalkozást vezetek. Gyakorlatunk szerint a fizikai alkalmazottaim reggel 7-re érkeznek a telephelyre, a szükséges szerszámokat, eszközöket, anyagokat összekészítik, bepakolják a furgonba, majd magam szállítom őket az adott építkezés helyszínére. Délután szintén én viszem őket vissza a telephelyre, ahol kipakolnak, majd átbeszéljük a másnapi terveket. Véleményem szerint a munkaidejük a munka tényleges megkezdésétől számítandó, vagyis amikor a helyszínen dolgozni kezdenek, így az órabérüket is ekkortól számolom. A munka pedig "a szerszámok letételével" fejeződik be. Szerintük helytelenül járok el, ezért kérem a segítségüket. Kellene díjazást fizetnem az embereimnek a kérdéses időre?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő a munkajogviszonyból fakadó munkavégzésikötelezettség időbeli kerete. Az Mt. definíciója alapján a munkaidő amunkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amelybebe kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Terhes munkavállaló határozott idejű munkaviszonya

Kérdés: Munkavállalónkat 2009. október 31-ig foglalkoztattuk határozott időre szóló munkaszerződéssel. A munkaviszony lejárta előtt terhes lett, és az orvos 2009. október 20-án táppénzes állományba vette. Minden valószínűség szerint már nem fog dolgozni a szülésig, azt megelőzően pedig megszűnne a határozott idejű munkaviszonya. Van-e továbbfoglalkoztatási kötelezettségünk? Terheli-e fizetési kötelezettség a munkáltatót? Hány nap betegszabadság jár a munkavállalónak? Hány nap szülési szabadságra járó rendes szabadságot kell számításba venni? Milyen ellátásban részesül a kismama?
Részlet a válaszából: […] ...évenként számított 15 munkanap betegszabadság [Mt. 137. § (1)bek.], a keresőképtelenség ezen esetére nem vonatkoznak a betegszabadságdíjazására vonatkozó szabályok. Abban az esetben tehát, ha a munkavállalótáppénzre jogosult, a munkáltatót nem terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Jegyző – nyugdíjazás és kinevezés

Kérdés: Jegyzőnket – tekintettel arra, hogy idős és hosszabb ideje betegeskedik – a képviselő-testület nyugdíjazás jogcímén felmentette. A felmentés időtartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Mivel nem maradhat jegyző nélkül a település hosszú hónapokra, ezért kiírtunk egy pályázatot a jegyzői állás betöltésére. Kérdésünk, hogy kinevezhető-e az új jegyző az alatt az idő alatt, amikor a korábbi jegyző még a felmentését tölti?
Részlet a válaszából: […] Az Ötv. 36. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzatképviselő-testülete pályázat alapján a jogszabályban megállapított képesítésikövetelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időreszól. A Ktv. 10. § (15) bekezdése értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Munkaszüneti nap miatt kiesett idő

Kérdés: Cégünknél november 1-jével egyhavi munkaidőkeretet vezettünk be. Munkavállalóink hétfőtől vasárnapig dolgoznak, beosztástól függően, a munkaidő heti 40 óra (ruházati boltok). Novemberben 1-je vasárnapra esett, amely napon egyik boltunk sem nyitott ki. Kérdésünk: munkavállalóink számára a november 1-je fizetett ünnep vagy csak sima szabadnap? Véleményem szerint csak annak a munkavállalónak fizetett ünnep, aki a munkaidőkeret beosztása szerint dolgozott volna, a többieknek pedig pihenőnap. Tehát annak, aki be lett osztva (ami nálunk nem is lehetséges, mivel ki sem nyitottunk aznap), jár még két pihenőnap, aki nem volt beosztva, annak csak egy nap jár. Helyes a meglátásom?
Részlet a válaszából: […] ...nap (Mt. 125. §) miattkiesett időre. E rendelkezés értelmében a munkavállaló csak akkor jogosult amunkaszüneti napra járó díjazásra, ha a munkavégzési kötelezettsége – amunkaszüneti nap "hiányában" – a rá irányadó munkaidő-beosztás értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

"Korkedvezményes" jubileumi jutalom

Kérdés: Az egyik köztisztviselő kollégánk közös megegyezéssel, vagy – ahogyan legutóbb mondta – akár lemondással is megszüntetné jogviszonyát. Arra hivatkozással, hogy 38 év szolgálati ideje van, kéri a "korkedvezményes" jubileumi jutalmát. Mi úgy gondoljuk, hogy ez nem illeti meg, mivel egyrészt már évek óta nyugdíjban részesül, munkajogi tekintetben is nyugdíjasnak minősül. Így jogviszonya sem a nyugdíjazása miatt szűnik meg. Kérdésem: ki kell-e fizetnünk a kedvezményes jubileumi jutalmat?
Részlet a válaszából: […] ...Ktv. 49/E. § (5) bekezdése szerint – közszolgálatijogviszonya megszűnése esetén – a köztisztviselőnek nyugdíjazásakor ki kellfizetni a 40 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha ajubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 4 év vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
1
84
85
86
95