1027 talált állásfoglalás a díjazás kifejezésre

Kérdés: Munkaidőkeretben, megszakítás nélküli munkarendben, órabéresként dolgozik a munkavállaló. Ilyenkor a munkaszüneti napot hogyan kell figyelembe venni? Mikor jár távolléti díj?
1. Ha a dolgozók egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, például március hóban, és a hónap minden munkanapján munkát végeznek, azaz ledolgozzák a havi 160 órát, valamint ezenfelül a munkaszüneti napon (március 15.) még további 8 órát is, akkor ez a plusz 8 óra már rendkívüli munka­időnek minősül? A teljesítendő munkaidő csak 160 óra lehet? Az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Mivel március 15. péntek volt, emiatt figyelmen kívül kellene hagyni az ünnepet, és csak 160 órát lehet előirányozni rendes munkaidőként?
2. Az Mt. alapján az óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre távolléti díj jár, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő. Tehát csak akkor kell kapnia a munkavállalónak távolléti díjat, ha órabéres, és márciusban 20 napot ledolgozott, 160 órát, és otthon van 15-én (8 óra távollét)? Vagy nem jár neki semmi távolléti díj abban az esetben, ha a munkáltatója előírt neki 21 nap munkanapot, és ő ledolgozta a 168 órát kevesebb mint 21 nap alatt, napi 12 óra munkával, és március 15-én a pihenőnapját tölti otthon? Neki is jár ilyen esetben minimum 11 szabadnap (10 szabadnap + 1 ünnep), mint annak, aki hétfőtől péntekig dolgozik?

Kérdés: Cégünk szolgáltatási – karbantartási – tevékenységet folytat. Karbantartói állományban dolgozó munkavállalóink általános munkarendben, fix munkaidőben dolgoznak. Tevékenységük a cég által üzemeltetett létesítmények karbantartására terjed ki. Esetenként – átlagban havi 2-3 alkalommal – előfordul, hogy hétköznap – munkaidő után –, illetve hétvégén valamilyen meghibásodás történik, amire saját állományú karbantartót küldünk ki. Ebben az esetben szükséges-e készenléti díjat fizetnie a cégnek, tekintettel arra, hogy ha a munkát nem tudja vállalni a karbantartó, akkor semmilyen jogi következményt nem fűz hozzá a cég? Az elvégzett rendkívüli munkáért járó díjazás a törvényben meghatározottak szerint van elszámolva. A pihenőidőre vonatkozóan, hogy ha éjszaka kell munkára kimenni, akkor pihenőidőnek az egybefüggő 11 órát kell tekintenem, vagy ezt a rendkívüli munkaidő megszakítása előtti és utáni pihenőidővel össze lehet-e vonni?

Kérdés: 2012-ben 17 közalkalmazottunk részesült céljutalomban. Az idén – gazdasági okokból – szeretnénk megszüntetni ezt a juttatást. Milyen lépé­sei vannak ennek?

Kérdés: A kft. 6 havi munkaidőkeretben, teljesítménybér-időbér összekapcsolásával foglalkoztatja a dolgozókat. Áttérnének az elszámolási időszakra. Az Mt. 156. §-ának (1) bekezdése az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban és órabérrel díjazott munkavállalók esetében eltérést enged a munkabér elszámolásának vonatkozásában, ezért a felek megállapodása, illetve a kollektív szerződés alapján olyan elszámolási módot is alkalmazhat, hogy a havi bérkifizetést a ténylegesen ledolgozott órák alapján lehessen teljesíteni. Ez a fajta megállapodás a munkáltató és a munkavállaló között alkalmazható az elszámolási időszakra is?

Kérdés: Kötelezhető-e egy pedagógus szombat éjszaka olyan munkára, amely nem pedagógiai jellegű, gyermekek nincsenek jelen, tulajdonképpen egy olyan szórakoztatórendezvényen való részvételről van szó, ahol az iskolai alapítvány részére támogatást gyűjtünk? Cserébe valamelyik tanítási szünet egy nappal hosszabb lenne a pedagógus számára.

Kérdés: A 2013. május 21-i kiadványuk 1663. számú jogesetével kapcsolatban szakmai észrevételt teszek. Már a címével is problémám van, mert az úgy szól, hogy "Szabadidő a rendkívüli munkaidő ellenértékeként". Mind a régi Mt., mind az új Mt. a rendkívüli munkavégzés tekintetében egyértelműen rögzíti, hogy a rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő, vagy a munkaidőkereten felüli munkavégzés ideje (Mt. 107. §). A cím viszont azt sugallja, mintha a kérdező munkaidőkeretben történő munkavégzést említene, mert az ott alkalmazott ún. egyenlőtlen munkaidőnél alkalmazható a kiegyenlítési szabály. Önök azt a választ adják, hogy a rendkívüli munka­időt lehet szabadidővel kompenzálni. Ezzel a megállapítással nem értek egyet, mert megítélésem szerint a rendkívüli munkaidőben végzett munkát minden esetben ki kell fizetni, és a felek kizárólag a rendkívüli munkaidőhöz rendelt pótlék tekintetében köthetnek egyezséget. Az Mt. 143. §-a ezt a szabályt tételesen rögzíti, nevezetesen, a munkavállalónak 50% bérpótlék vagy szabadidő jár a rendkívüli munkaidőben végzett munka esetén. Az Mt. azt is kógens módon rögzíti, hogy a szabadidő nem lehet kevesebb, mint az elrendelt rendkívüli munkaidő.
Az említett jogesetben tárgyi tévedés van, és az Önök indoklásában a rendkívüli munkaidő és a munkaidőkeret fogalma összemosódik. Hangsúlyozni kívánom, hogy mint gyakorló szakszervezeti elnök számos esetben találkozom olyan munkáltatói felfogással is, amely egybeesik az Önök véleményével. Valamilyen módon a gyakorlatban keverednek a rendkívüli munkaidő kiegyenlítésének tételes szabályai. Egy példán keresztül szeretném álláspontomat erősíteni. A munkavállaló órabére 1000 Ft, a munkanapon végzett túlmunka 4 óra. A díjazás tekintetében a munkavállaló vagy 4 x 1000 Ft munkabérre + 4 x 500 Ft túlmunkapótlékra = 6000 Ft díjazásra jogosult, vagy az én álláspontom szerint 4 x 1000 Ft munkabérre és 4 óra időtartamú szabadidőre jogosult, amely ellenértéke 4000 Ft. Ezt azért kell kifizetni, mert ha ez nem így történne, akkor az adott hónapban a tárgyhavi munkaidőből 4 óra hiányozna a munkavállaló ledolgozott idejéből. Az Önök álláspontja szerint a munkavállaló a 4 óra túlmunkáért, amelynek a fentiekben kifejtett álláspontom szerint 6000 Ft az értéke, mindössze 4 órának megfelelő szabadidőt kapna, amely a fenti példa alapján 4000 Ft mértékű.

Kérdés: Munkavállalóinknak havonta 10 000 Ft étkezési jegyet biztosítunk. Adminisztratív problémák miatt előfordul, hogy a borítékokat nem tudjuk átadni a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, hanem csak pár napos késéssel. Milyen szankciókra kell számítanunk emiatt?

Kérdés: Felszámolóként több felszámolás alatt lévő céget képviselünk. Az egyik ilyen cégnél az ügyvezető munkaviszonyát megszüntettük, amely több mint tizenkét éve állt fenn. Rendkívül magas fizetést kapott, ezért magas végkielégítést kellene fizetnünk neki. Jól értelmezzük az új csődtörvényi rendelkezést, miszerint a felszámolás befejezéséig legfeljebb kéthavi garantált bérminimumnak megfelelő összeget fizethetünk ki neki? Úgy láttuk ugyanis, hogy ez az összeg az Mt.-ben hathavi távolléti díjnak felel meg, és nem tudjuk, melyik törvény szerint járjunk el.

Kérdés: Sertéstelepünkön azokra a napokra, amikor a sertések elszállítását végezzük, osztott munkaidőt szeretnénk bevezetni. A telepen kéthavi munkaidőkeretben kerülnének foglalkoztatásra a munkavállalók, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmaznánk. A tervezett napokon, vagyis hetente egy-két alkalommal délelőtt 6.30-12.00 és este 18.00-20.30-ig osztanánk be a munkavállalókat, közben hazamennének. A hét többi napján 6.30-15.00-ig tartana a munkaidő. Kell-e műszakpótlékot fizetni az osztott napon az esti műszakra? Hogyan jelöljük az egyéni nyilvántartó lapon a munkaidőt: 6.30-20.30-ig osztott munkaidő feltüntetésével, vagy 6.30-12.00 és 18.00-20.30?

Kérdés: Cégünknél, ha a munkavállalónak a túlóra elvégzéséhez utazásra van szüksége, akkor 40%-os pótlékkulccsal utazási időt számolunk el részére. Az Mt. nem rendelkezik az utazási időről, ezt az eddigi gyakorlat alapján számoljuk el? Vagy meg is szüntethetjük a pótlék fizetését?