979 talált cikk a díjazás kifejezésre

Kérdés: Mely esetekben kell az új Mt. szerinti távolléti díj számításánál a túlórapótlékot figyelembe venni?

Kérdés: Megszakítás nélküli napi tizenkét órás beosztásban dolgoznak munkavállalóink, akik műszakpótlékra is jogosultak kollektív szerződés alapján (a korábbi szabályozás szerint délutáni és éjszakai pótlékra). Az éves beosztást mindig közöljük velük év elején. Kérdésem, hogy ilyen beosztás mellett hogyan kell szabályosan eljárni, ha az apa gyermeke születése esetén járó negyven óra szabadságot vesz igénybe? Hogyan kell elszámolni és pótlékolni a maradvány négy órát? Ugyanez a kérdés merül fel a hozzátartozó halála esetén járó két munkanap, a szabadság, illetve a betegszabadság esetén, ha a maradék óra kevesebb, mint a napi beosztás szerinti tizenkettő óra.

Kérdés: Mit lehet a munkaidő-beosztás alatt érteni? Ha két műszakos munkarend van (délelőtt és délután), ami hetente változik egy munkavállalót illetően (egyik héten délelőttös, azt követő héten délutános), akkor az már beosztásnak tekintendő? A munkahét 40 órás, 5 munkanap, 2 szabadnap (szombat, vasárnap), igazodva a naptári hétköznapokhoz. A fizetett szabadságra és betegszabadságra járó díjazás számításának szempontjából kérdéses.

Kérdés: 2013. január 1-je után szabadság idejére milyen díjazás illeti meg a munkavállalókat abban az esetben, ha több műszakos munkarendben vannak foglalkoztatva? Távolléti díj számításánál az elmúlt hat hónap bérpótlékai is részei a távolléti díjnak, illetve délutános munkarend esetén a távolléti díjat még műszakpótlékolni is kell? Esetleg a munkáltató döntése, hogy a távolléti díj számításánál veszi figyelembe az elmúlt hat hónap műszakpótlékait, vagy az alap távolléti díjat műszakpótlékolja? Nem több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknál a sima aktuális havi alapbér az irányadó a szabadság díjazásánál, vagy itt is távolléti díjat kell számítani (ami az elmúlt hathavi bér függvényében kevesebb is lehet, mint az aktuális alapbér)?

Kérdés: Az új Mt. távolléti díjra való jogosultságot szabályozó részei 2013. január 1-jétől hatályosak (148-152. §). Azonban már 2012. július 1-jétől is, a munkavégzés alóli mentesítési időre járó juttatást és a végkielégítést nem átlagkeresettel, hanem távolléti díjjal kell számolni. A távolléti díj számítása tekintetében azonban még a régi Mt. volt az irány­adó 2012. december 31-ig. Maradt még 2012-ről néhány elszámolási kérdésünk. Így például a műszakpótlékot a régi Mt. 151/A. §-a alapján, egyszer pedig az új Mt. 147. §-a alapján is ki kell-e fizetnünk? Az is problémát okoz számunkra, hogy míg a régi Mt. definiálta a két-három műszakhoz kapcsolódó távollétidíj-szorzókat, addig az új Mt. ezeket a fogalmakat már nem ismeri. Nálunk a többség általánostól eltérő, több műszakos változó munkakezdésű munkarendben dolgozik. Mennyi a távollétidíj-szorzó erre a műszakrendre?

Kérdés: Egyik munkavállalónk telefonált, hogy nem tud munkába jönni földomlás miatt, ami elzárta a falujába vezető egyetlen utat. Ezt elháríthatatlan külső oknak gondoljuk. Jól látjuk, hogy az új Mt. alapján erre már nem kell díjazást fizetni?

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonya 2012. 12. 17-én szűnt meg nyugdíjazás miatt. Kérdésünk, hogy dolgoznia kellett volna december 1-jén, illetve 15-én, mivel december 24-ét és 31-ét ezekre a napokra helyezték át?

Kérdés: A távolléti díjat, ha a munkavállalónak a távollét tartamára nem volt beosztása, 2013-tól az új Mt 151. §-a szerint kell számítani. Milyen esetek lehetnek ezek, mert akinek műszakpótléka, készenléte stb. van, azon munkavállalónak biztosan van munkaidő-beosztása is? Mikor nincs beosztása a dolgozónak? Például az általános (5/2) munkarend esetén? Vagy a végkielégítés és felmentési időre járó távolléti díjat kell így számítani? A kollektív szerződés alapján lehet-e a 2013-tól a távolléti díj számításánál továbbra is növelő szorzókat alkalmazni munkaidő-beosztás esetén? Mi háromféle műszakpótlékot használunk, és a szabadság, de főként a betegszabadság díjazásának számítása a 147. § alapján nagyon bonyolult.

Kérdés: Az Mt. 139. §-ának (2) bekezdése szerint a bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló alapbére. Az EBH 2003.973 számú határozat szerint ez a szabály diszpozitív, eltérést engedő szabály, így az nem ütközik az Mt. rendelkezéseibe, ha a felek megállapodnak, hogy a bérpótlék számítási alapja az alapbérnél alacsonyabb összegű bér. Mit, illetve milyen összeget jelent(het) az alapbérnél alacsonyabb összegű bér, van-e legalsó határ, és az ilyen megállapodás valamennyi bérpótlékra nézve alkalmazható-e (éjszakai, vasárnapi, rendkívüli munkavégzésért járó pótlékra egyaránt), ha igen, azt külön kell-e részletezni a megállapodásban?