979 talált cikk a díjazás kifejezésre

Kérdés: A felmentési időbe munkaszüneti nap esik. Beleszámít-e a felmentési idő napjainak számába, illetve jár-e erre díjazás? Ha a munkaszüneti nap a betegség (keresőképtelenség) idejére esik, jár erre a napra betegszabadság és távolléti díj?

Kérdés: Rendeltetésénél fogva vasárnap is működő munkáltatónál (étterem egy pályaudvaron) hogyan kell eljárnunk a húsvét-, majd pünkösdvasárnapi munkavégzés kapcsán? Munkaszüneti napokon nyitva tartunk. Milyen díjazás jár a munkavállalónak erre a napra? Csak vasárnapi pótlék vagy munkaszüneti napi pótlék is?

Kérdés: Hogyan számolom el annak az óradíjas munkavállalónak a havi járandóságát, aki éves vagy 6 havi munkaidőkeretben dolgozik, és adott hónapban több pihenőnapot adunk ki számára, mint a heti 2 nap? Ebben az esetben is meg kell kapnia úgy a bérét, mintha egész hónapban dolgozott volna, vagyis a pluszban elrendelt pihenőnapokra is, és majd amikor a pihenőnapok helyett a következő hónapban vagy később munkanapot rendelek el, akkor fog kompenzálódni a korábban pihenőnapra is kifizetett óradíj? Mi történik, ha a munkaidőkeret letelte előtt közös megegyezéssel szűnik meg a munkavállaló munkaviszonya, és több pihenőnapot fizettem ki részére, amit nem tudtam már ledolgoztatni? Ekkor visszavonhatom a megelőlegezett összeget?

Kérdés: A dolgozó megjelent az üzemorvosnál az előírt kötelező orvosi vizsgálatra. Erre az Mt. 146. §-a szerint távolléti díj jár. Az üzemorvos beutalta további vizsgálatokra, vérvétel, ultrahang stb., mely vizsgálatok miatt további egy napon nem tudott megjelenni munkahelyén. A további beutaláson alapuló vizsgálatok is a kötelező orvosi vizsgálat körébe tartoznak, és ezért fizetett távolléti díj jár a dolgozónak, vagy nemleges válasz esetén az éves szabadságából kell kiírnia egy napot?

Kérdés: Cégünknél évek óta bevett gyakorlat volt, hogy ha egy vezető állása megüresedett, akkor a tulajdonosi döntés meghozataláig, illetve azért is, hogy kipróbáljuk a potenciális utódokat, egy alacsonyabb vezető beosztású munkavállalót bíztunk meg a szervezeti egység vezetésével. Ezért – visszavonásig – vezetői pótlékot fizettünk neki, munkáltatói mérlegelés alapján. Folytatható-e ez a gyakorlat az új Mt. szerint?

Kérdés: A március 15-i munkaszüneti napra kell-e adnunk távolléti díjat a munkavállalóknak? Elvileg mindenkinek van munkaidő-beosztása, de március 15-én senki nem volt munkára kötelezett. Kell ilyenkor valamilyen bérpótlékot is figyelembe venni? Hasonló problémánk: ha valakinek van beosztása, és vasárnap van szabadságon, illetve betegszabadságon, akkor a vasárnapi pótlék megilleti-e bérpótlékként a távolléti díjon felül, vagy csak a műszakpótlékok?

Kérdés: Cégünk tevékenysége folytán elengedhetetlen, hogy az ügyvezető vasárnaponként is munkát végezzen. Köthetünk-e a leendő ügyvezetővel olyan munkaszerződést, hogy minden vasárnap köteles 8-16 óra között munkát végezni, és ezért külön díjazás nem illeti meg? Azt olvastuk, hogy a vasárnapi munkavégzésre a törvény csak korlátozott lehetőségeket ad.

Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltatóként kérdezem, hogyan értelmezzük az Mt. 205. §-ának (3) bekezdését? E szerint nem alkalmazhatunk részmunkaidős munkavállalót? Vagy nem írhatunk elő olyan beosztást, ami bármelyik napon 8 óránál rövidebb?

Kérdés: A korábban önkormányzatunk által fenntartott, majd 2013. január 1-jétől egy intézményfenntartó központ intézményegységeként tovább működő általános iskolánkban az iskolaigazgató még tavaly december utolsó napjaiban az egyik közalkalmazott takarítót felmentette. A felmentési idő teljes időtartamára nézve mentesítette a munkavégzés alól. A felmentési idő 2013 júliusában telik le. E személyt, illetve a többi takarítót nem vette át a központ, csak a pedagógusokat. Kérdésünk, hogy most ki az, akinél a felmentési idejét tölti az illető, tekintettel arra, hogy ő semmilyen okiratot nem kapott 2013. január 1-jével? Az önkormányzat, az önkormányzat gazdasági ellátó szervezete (GESZ), amely a többi, a központ által át nem vett közalkalmazottat foglalkoztatja, vagy a központ? Ha a GESZ, akkor az is problémát jelent, hogy az 2013. május 31-ével megszűnik, és ezt követően egy önkormányzati kft. fogja ellátni a feladatait.

Kérdés: A munkáltató a munkavállalót 24/72 órás munkaidőben foglalkoztatja, az Mt. 91. §-ának b) pontjában foglaltak alapján készenléti jellegű munkakörben, havibéres elszámolásban. A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munka­időt az Mt. 93-94. §-aiban foglaltak figyelembevételével, munkaidőkeretben határozta meg. A munkavállaló ténylegesen ledolgozott munkanapjainak a száma 2012. decemberben 3 munkanap és 1 nap rendes szabadság. Milyen osztószámmal kell a számfejtéskor megállapítani a kieső időre jutó, illetve a ledolgozott időre járó munkabért? Az elkövetkező időszakban – amennyiben a dolgozó keresőképtelen állományba kerül – az adott hónapban milyen osztószámmal kell számolnunk a ledolgozott időre járó munkabére, illetve a rendes szabadsága és betegszabadsága megállapításakor?