Rendkívüli munka alapbérrészének számítása – az osztó meghatározása

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 146. számában a 2891. számon, az "Egy órára járó bér kiszámítása a havi alapbérből" című cikkel kapcsolatban szeretnék észrevételt tenni. Véleményem szerint a levezetés nem helyes, mert az idézett Mt. 136. §-ának (3) bekezdése nem az általánostól eltérő munkavégzés díjazásának a kiszámítását írja le. Ezt olyan esetben lehet használni, ha egy adott dolgozónak napi általános munkarendben történő munkavégzésére járó pénz megállapítására van szükség (pl. napközben megbetegszik a gyermeke, és meg kell adni az aznapi munkában töltött időre járó pénzét).
Részlet a válaszából: […] ...meg, így kvázi órabéres foglalkoztatás történik. Az Mt. 143. §-ának (3) bekezdése foglalkozik a túlóradíj alaprészének a díjazásával, azaz erre az "alapbér arányos része" jár. Az Mt. nem részletezi, hogy ez konkrétan mit is jelent. Ehhez kapaszkodóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Munkabér elszámolása hóközi kilépő esetén

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén a kiegyenlítő napokat, vagyis a munkamentes munkanapokat (szabadnap) hóközi kilépők esetén, havibéres besorolással rendelkező munkavállalóknál ledolgozott munkaidőnek kell-e tekinteni a kifizetést illetően? Például egy munkavállaló munkaviszonya május 22-én szűnt meg. A május 1-22. közötti időszakra esik jó néhány szabadnapja. Kilépésekor a szabadnapra járó díjazás is olyan kellene legyen, mintha dolgozott volna?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 95. §-a szabályozza, hogyan kell a hó közben, illetve a munkaidőkeret lejárta előtt megszűnő munkaviszonyok esetén a munkabért elszámolni. Az elszámolás során először azt kell vizsgálni, hogy a munkavállaló a munkaviszonya megszűnésének időpontjáig az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Felmondás telephely lebontása miatt

Kérdés: Az Mt. 58. §-ában foglaltakra figyelemmel a felek a munkaszerződést megegyezéssel módosíthatják. A cég telephelyén levő áruház az önkormányzat által lebontásra kerül, ezért az egység megszűnik. Az egységvezető 1979. április 17-én kiállított szakmunkás-bizonyítványa szerint "háztartási felszerelés eladó", továbbá 1988. június 14-én boltvezetői szakvizsgát tett. A munkáltató a működési területén az egyik fióktelepén lévő élelmiszerboltban egységvezetői állást ajánlott fel ugyanazon munkabér fejében a munkavállaló részére. A munkavállaló a felajánlott állást nem fogadja el azzal az indokkal, hogy a szakmája szerint nem élelmiszer-eladó. Kéri, hogy a munkáltató mondja fel a munkaviszonyát, és fizesse ki a munkaviszony megszűnésével kapcsolatban felmerülő járandóságait, így különösen a végkielégítést. A cég az említett helyen foglalkoztatni tudja a munkavállalót vezetői állásban, ugyanazon munkabérért, ezért nem kíván felmondani neki. A munkavállaló a jelenlegi és a felajánlott munkahelyre is csak utazással tud eljutni. Jogszerű-e a munkavállaló kérése a fentiek alapján? Mi a teendő ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a munkaszerződés-módosítást neki is alá kell írnia?
Részlet a válaszából: […] ...módosításába, és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás sem jelent már megoldást, a munkáltató köteles lesz állásidőre járó díjazást, azaz alapbért fizetni a munkavállalónak azon időszakra, amelyben – elháríthatatlan külső okot kivéve –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

12 órás munkarend elszámolási kérdései – a vasárnapi pótlék

Kérdés: A teljes munkaidős, havibéres kollégáink egy részét a jövőben 12 órás műszakokban szeretnénk foglalkoztatni, hathavi munkaidőkeretben. Változtat-e ez a havi alapbér elszámolásán? Ebben az esetben jár-e vasárnapi pótlék? A szabadságot továbbra is nyolc órával kell nekik elszámolnunk? A fizetett ünnepre is nyolc órát kell számolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...szabadság szükséges, ami 1,5 napnak felel meg, Mt. 124. §). "Fizetett ünnep" a havibéreseknek nem jár, nekik a munkaszüneti napra járó díjazás benne van a havibérükben. Csak az óra-, illetve teljesítménybérben foglalkoztatottak jogosultak a hétköznapra eső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Keresőképtelenség munkaszüneti napon

Kérdés: Havibéres munkavállaló esetében a fizetett ünnepre jár-e betegszabadság? 2019-ben a betegszabadságának napjai április 17-től kezdődtek, és április 30-ig volt beteg. Erről orvosi igazolást is hozott. Április 19. nagypéntek, április 22. húsvéthétfő volt. A megjelölt időszakban 8 vagy 10 nap betegszabadságot kell figyelembe venni? Nagypéntek és húsvéthétfő napjára betegszabadságot kell számfejteni, vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...a távolléti díjának 70%-a jár [Mt. 146. § (4) bek.]. Ez az értelmezés áll összhangban azzal az elvárással, hogy a munkavállaló díjazásának elveit ne bérezésének típusa, illetve munkaidő-beosztása határozza meg, mivel általános munkarend esetén is ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő elszámolása a munkaidőkeret lejártakor

Kérdés: A beosztástól eltérő munkaidőre a rendkívüli munkavégzésre járó díjazást az adott hónapnál kell elszámolni. Csak az 50%-os bérpótlékot vagy a rendkívüli munkavégzés munkabérét is? Például a munkavállaló májusban 22 x 8 = 176 órára van beosztva. Két munkanapon 12-12 órát dolgozik, az összes ledolgozott órája így 184 óra. Ilyenkor is 176 órára kapja az órabérét és 8 órára 50%-os bérpótlékot, vagy 184 órára kap órabért + bérpótlékot? Ezt a 8 órát hogyan vesszük figyelembe a munkaidőkeret zárásánál?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 97. § (4) bek.] beosztás szerinti munkaidőben, foglalkoztatja a munkavállalót. Erre, ha munkanapon került rá sor, a fentiek szerinti díjazás, ha pihenőnapon, akkor pedig – a munkáltató döntése szerint – 100% bérpótlék, vagy 50% bérpótlék és másik pihenőnap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Jubileumi jutalom összegének számítási alapja

Kérdés: A kulturális ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak 2017-től béremelést kaptak, mely kulturális pótlék formájában valósult meg. A 150/1992. Korm. rendelet 5. melléklete tartalmazza a pótlék összegét, mely a közalkalmazottat a bértábla szerinti besorolása alapján illeti meg. Kulturális területen dolgozó közalkalmazott jubileumi jutalma összegének alapjába beszámítható-e a Kjt. 75. §-a szerinti ágazati pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...Ebből is következik, hogy az alapbér/illetmény azokat nem foglalja magában, a pótlékok külön, önálló jogcímen fizetett elemei a díjazásnak.Mindebből következik: a Kjt. szerinti jubileumi jutalom alapjának tekintendő havi illetmény fogalmába nem tartoznak bele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Felmentés kérelemre – amikor nem jár végkielégítés

Kérdés: Ha igényeltem a nők 40 évi munka után járó nyugdíjazását, ilyenkor jár-e 17 év után végkielégítés? Ha február 1-jétől számolták a felmentési időmet, és 2019. április 16-tól felmentés alatt vagyok a munkavégzés alól, ebben az esetben az alapilletményen kívül a munkáltató fizethet részemre más juttatást is, például pénzt illetményemelés formájában?
Részlet a válaszából: […] Bár kérdésében nem írja meg, milyen jogviszonyban áll a közszférán belül, az "alapilletmény" megemlítése a Kttv. hatálya alatti közszolgálati vagy az e törvény hatálya alatt kormányzati szolgálati jogviszonyra utal. A Kttv. – de akár csak a Kit. és a Kjt. szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.
Kapcsolódó címkék:      

Letiltás foganatosítása munkaviszony megszüntetése esetén

Kérdés: Havi fix összegű gyermektartásdíj letiltása esetén hány havi tartásdíjat kell levonni a munkáltatónak, ha 8 havi végkielégítést és 2 havi felmentési időre járó távolléti díjat fizet ki egyszerre a távozó munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...járó távolléti díj is.A munkabérből letiltás során az a tény, hogy a munkavállaló a munkaviszonya megszűnésekor nem a "szokásos" havi díjazásában, hanem felmentési időre járó díjazásban és végkielégítésben is részesül, nem arra ad lehetőséget, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Havibér arányosítása munkaszüneti nap okán

Kérdés: Havibéres munkavállalók tört hónapra járó munkabérének számításában szeretnék segítséget kérni abban az esetben, ha az adott hónapban munkaszüneti nap van. Ebben az esetben a munkaszüneti nappal is osztani kell a teljes havi munkabért, és aztán a szorzásnál is figyelembe kell venni, vagy ellenkezőleg, sem osztásnál, sem szorzásnál nem kell figyelembe venni a munkaszüneti napot? Például 2019. március 6-án belépő munkavállaló esetén, ha a havi munkabére 200 000 Ft, hogyan számoljuk ki a március hónapra járó munkabérét?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell teljesítenie, ezek a munkaórák "kiesnek" a munkáltató által beosztható munkaidők közül, és erre a kiesett időre díjazás illeti meg – ezt hívja a szakzsargon "fizetett ünnepnek". A "fizetés" munkavállalót megillető mértéke havibéres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.
1
30
31
32
98