Osztószám meghatározása órabér számításánál

Kérdés: Kölcsön vevő partnerünknél a munkavállalók alapbére havibérben van meghatározva, viszont egyenlőtlen munkarendben dolgoznak, négyféle műszakrendben, 12 órás műszakokban, háromhavi munkaidőkeretben. A kölcsön vevő partner „saját” havi ledolgozandó órát alkalmaz a munkavállalók elszámolásánál, és ezt kéri alkalmazni a kölcsönzött munkavállalók esetén is. A kölcsönvevő által megadott havi ledolgozandó „osztószám” eltér a munkaügyi naptár szerinti havi ledolgozandó óraszámtól, és műszakrendenként eltérő.
1. Elszámolási példa: a munkavállaló havi alapbére 291 500 Ft. Januárban dolgozott 12 napot 12 órás munkarendben, azaz 144 órát. 3 nap szabadságon volt (3×12 óra = 36 óra). A havi alapbért a műszakhoz tartozó – a kölcsönvevő által kért – osztószámmal osztjuk el, azaz 180 órával. Majd a ledolgozott órák számával felszorozzuk. A munkavállaló havi törzsbére: 291 500 Ft/180 óra×144 óra = 233 200 Ft. A 36 óra szabadságra a távolléti díj-alap a fenti számítási módszerrel kerül elszámolásra: 291 500 Ft/180 óra×36 óra = 58 300 Ft. Így a munkavállaló nem sérül, a havibérét megkapja a tárgyhónapban (230 200 Ft+58 300 Ft = 291 500 Ft). Amennyiben a munkavállalót megilleti távollétidíj-növelő összeg, a 36 óra szabadságra ezt is megkapja. Törvényes-e a munkavállaló elszámolása a leírtak alapján?
2. Elszámolási példa: a munkavállaló havi alapbére 291 500 Ft. Januárban dolgozott 11 napot 12 órás munkarendben, azaz 132 órát. 3 napon szabadságon volt (3×12 óra = 36 óra). A havi alapbért a műszakhoz tartozó – a kölcsönvevő által kért – osztószámmal osztjuk el, azaz 168 órával. Majd a ledolgozott órák számával felszorozzuk. A munkavállaló havi törzsbére: 291 500 Ft/168 óra×132 óra = 229 036 Ft. A 36 óra szabadságra a távollétidíj-alap a fenti számítási módszerrel kerül elszámolásra: 291 500 Ft/168 óra×36 óra = 62 464 Ft. Így a munkavállaló nem sérül, a havibérét megkapja a tárgyhónapban (229 036 Ft+62 464 Ft = 291 500 Ft). Amennyiben a munkavállalót megilleti távollétidíj-növelő összeg, a 36 óra szabadságra ezt is megkapja. Törvényes-e a munkavállaló elszámolása a leírtak alapján?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

12 órás műszakváltás – mint egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés:

Idősek bentlakásos otthonában az ápolók, gondozók 12 órás műszakváltásban dolgoznak (17–7 és 7–17 óra), 3 havi munkaidőkeretben. Kinevezésükben a napi munkaidő 8 óra, beosztás szerinti napi munkaidő 12 óra. Szerintem ez egyenlőtlen munkaidő-beosztás, ugyanakkor felmerült, hogy nem az, egyenlően dolgoznak napi 12 órát. Melyik álláspont helyes? (A kérdés a pihenőidő, pihenőnap kiadása kapcsán merült fel. Rendeltetésszerűen az év minden napján nyitva lévő intézményről van szó.)

Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkáltató a munkaidőt a napi munkaidőtől eltérően osztja be [Mt. 97. § (3) bek. a) pont]. A napi munkaidő a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott teljes napi munkaidő vagy részmunka­idő [Mt. 88....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Bérpótlékra jogosultság 12 órás műszakokban

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatunk gondozókat. Két műszakban vannak beosztva, reggel héttől este hétig, és este héttől reggel hétig folyamatosan. Az egyik munkavállaló a 17 napból, amin munkát végzett, három napot dolgozott reggel héttől este hétig, 14 napon pedig este héttől reggel hétig volt beosztva. Ilyen esetben milyen pótlék illeti meg, illetve, ha éjszakai pótlékra jogosult, az hány órától jár?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján szóba jöhet a műszakpótlék és az éjszakai pótlék. A munkavállalónak akkor jár műszakpótlék, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, és a munkavállaló a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt végez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Munkaszüneti napi pótlék – a naptári napon átnyúló műszak

Kérdés: A két műszakos beosztásban foglalkoztatottak részére fizetendő munkaszüneti napi pótlékkal kapcsolatos a kérdésünk. A műszakok az alábbiak szerint alakulnak: a nappalos műszak 8-20 óra között, az éjjeles műszak 20-8 óra között dolgozik.
1. Amennyiben a munkáltató a munkanapot/munkaszüneti napot nem csúsztatja el a naptártól (tehát egy munkanap/munkaszüneti nap 0-24 óra közötti időszak), mikor és mennyi munkaszüneti napi pótlék jár a munkavállalóknak? A nappalos műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
a) Ha április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8-tól este 8-ig), nem jár neki munkaszüneti napi bérpótlék, mivel nem dolgozott munkaszüneti napon.
b) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8-tól este 8-ig), akkor 12 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 12 órát dolgozott munkaszüneti napon.
Az éjjeles műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
c) Ha a munkaszüneti nap előtti napon kezd dolgozni a munkavállaló (április 30. este 8-tól május 1. reggel 8-ig dolgozik), 8 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 8 órát dolgozott munkaszüneti napon.
d) Ha a munkaszüneti napon kezd dolgozni a munkavállaló (május 1. este 8-tól május 2. reggel 8-ig dolgozik), 4 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 4 órát dolgozott munkaszüneti napon.
2. Amennyiben a munkáltató a munkanapot/munkaszüneti napot elcsúsztatja a naptártól az Mt. 87. § (1) és (2) bekezdések alapján, mikor és mennyi munkaszüneti napi pótlék jár a munkavállalóknak? A példa kedvéért az eltolt napok: az első április 30. reggel 8-tól május 1. reggel 8-ig tart, a második május 1. reggel 8-tól május 2. reggel 8-ig tart.
A nappalos műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
a) Ha április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8 és május 1. reggel 8 közötti napon dolgozik április 30. reggel 8-tól este 8-ig), nem jár bérpótlék a munkavállalónak, mert nem lóg át május 1-jére a munkavégzés, tehát nem dolgozott munkaszüneti napon.
b) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8 és május 2. reggel 8 közötti napon dolgozik május 1. reggel 8-tól este 8-ig), 12 órányi munkaszüneti napi pótlék jár neki, mivel 12 órát dolgozott munkaszüneti napon.
Az éjjeles műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
Ebben az esetben megítélésünk szerint figyelembe kell venni azt a szabályt, hogy a munkanap/munkaszüneti nap elcsúsztatása esetén a 7-22 közötti időintervallumot nem lehet "kettévágni", ez tehát mindenképpen munkaszüneti napnak minősülne (a példában mégis ketté van vágva, mert reggel 8-tól másnap reggel 8-ig tart a munkanap/munkaszüneti nap).
c) Ha tehát április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8 és május 1. reggel 8 közötti napon dolgozik április 30. este 8-tól május 1. reggel 8-ig), akkor – szerintünk – 1 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mert reggel 7 és reggel 8 között már 1 munkaóra átlóg a május 1-jei munkanapra (munkaszüneti napra).
d) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8 és május 2. reggel 8 közötti napon dolgozik május 1. este 8-tól május 2. reggel 8-ig), akkor 11 órányi bérpótlék jár, mivel a reggel 7 és reggel 8 között átlógó egy óra már nem munkaszüneti napra esik, így ezt le kell vonni a 12 órából.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt elszámolások – egy kivételével – helyesek. A törvénynek azt a rendelkezését kell alapul venni, miszerint munkanapnak a naptári napot kell tekinteni, vagy egy megszakítás nélküli 24 órás időszakot, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Műszakpótlék számítása szociális intézményekben

Kérdés: Szociális intézmény egyik szervezeti egységében egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint, több műszakos munkarendben dolgoznak az ápolók, gondozók. A belső ellenőrzés hibásnak találta, hogy ebben az egységben a 07-15 óra közötti műszakban a 14 és 15 óra közötti időben nem fizettünk 15%-os bérpótlékot. Az egyik ápoló havi beosztása az alábbiak szerint alakult 160 kötelezően ledolgozandó óra mellett, az adott hónapban: 07-15 óráig tartó műszakban dolgozott 5 napig, 07-19 óráig 2 napig, 14-22 óráig 5 napig, 22-07 óráig 4 napig, 19-07 óráig 2 napig. Összesen 164 órát dolgozott, ebből két 12 órás műszak vasárnapra, egy szombatra esett. 28 óra 15%-os, 76 óra 30%-os, 32 óra 50%-os pótlékot, valamint 4 óra túlórát fizettünk ki neki. Megfelelő-e az elszámolás, vagy 5 órával több 15%-os pótlékot kellett volna kifizetnünk?
Részlet a válaszából: […] A szociális intézményben, illetve szociális szolgáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a 14 és 18 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

12 órás munkarend elszámolási kérdései – a vasárnapi pótlék

Kérdés: A teljes munkaidős, havibéres kollégáink egy részét a jövőben 12 órás műszakokban szeretnénk foglalkoztatni, hathavi munkaidőkeretben. Változtat-e ez a havi alapbér elszámolásán? Ebben az esetben jár-e vasárnapi pótlék? A szabadságot továbbra is nyolc órával kell nekik elszámolnunk? A fizetett ünnepre is nyolc órát kell számolnunk?
Részlet a válaszából: […] A havibér a "munkaidőkeretes" munkavállalót minden hónapban megilleti, a beosztás szerinti munkaidőtől függetlenül. Azaz, a pontos műszakrendtől függetlenül, munkaidőkeret esetén csak annak zárásakor kell összevetni a keret tartama alatt az egyes hónapokra kifizetett alapbért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Fizetett ünnep mértékének kiszámítása

Kérdés: Ha a munkavállaló november 1-jén munkát végzett, 12 órás műszakbeosztásban, akkor részére a fizetett ünnepet 8 vagy 12 órával kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Heti pihenőnapi rendkívüli munkavégzés elszámolása

Kérdés: Ha mezőgazdasági dolgozóként dolgozom, és a hétvégi munkavégzést a munkahelyi vezető 12 órás műszakkal elrendeli, abban az esetben, ha pihenőnapot nem tud biztosítani, a pótlék mértékét 12 órára számítva 100%-os mértékkel kell elszámolni, vagy csak 8 órára jár a 100%-os pótlék, és a fennmaradó órákra csak 50%?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap), amelyek egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén egyenlőtlenül is beoszthatók [Mt. 105. § (1)–(2) bek.]. Abban az esetben, ha a beosztott heti pihenőnapra a munkáltató munkavégzést rendel el, az rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Munkaszüneti nap – díjazás és "időelszámolás"

Kérdés: Cégünkben megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak az órabéres munkavállalók. Fizetett ünnepet csak azoknak a munkavállalóknak számoltunk el, akik be voltak osztva, és munkát is végeztek a munkaszüneti napon. A havi munkaidőkeretet az ünnepnapok számával csökkentve állapítottunk meg, és ehhez képest számolom ki a túlórákat. Nálunk a megszakítás nélküli munkarend miatt nincs munkanapkiesés az ünnepek miatt, mivel aznap is megy a gyártósor. Az ünnepre akkor is kell távolléti díjat fizetnünk, ha nem végez munkát aznap a munkavállaló? Amennyiben igen, akkor csak a nyolc órára kell fizetnünk, vagy mivel ők 12 órás műszakban dolgoznak, akkor 12 órára?
Részlet a válaszából: […] Nem szabad összekeverni a "fizetett ünnepet" és a munkaszüneti napi pótlékot. Utóbbi mindig jár, ha a munkavállaló be van osztva munkaszüneti napra [Mt. 142. § (2) bek.]. Az Mt. szerint óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállaló távolléti díjra jogosult a napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzés pótléka idősek otthonában

Kérdés: Napi 24 órás felügyeletet igénylő idősek ápoló-gondozó otthonában, folyamatos 12 órás műszakrendben ápolási, gondozási tevékenységet végző munkavállalót csak a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén illeti meg a 100% bérpótlék, vagy mindegyik munkaszüneti napon? Illetve vasárnapi munkavégzés esetén jár-e vasárnapi pótlék?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg. Ugyancsak a munkaszüneti napi pótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén [Mt. 140. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.
1
2