Munkabérszámítás munkaidőkeretben és kötetlen munkarendben

Kérdés: Állattartó telepen kéthavi munkaidőkeretben dolgozó, havibéres munkavállaló díjazása miként alakul, ha az alapbére 300 000 Ft/hónap, a munkaideje 8 óra/nap? Mennyi bér jár, ha a munkaidőkeret kezdetén, november 1-jén dolgozik, és november 4-től 8-ig, 5 napon, szabadságon van, ezenkívül november hónapban még van további 14 nap ledolgozott munkanapja is? Korábbi óradíjas besorolásban szerzett esetleges bérpótlékait is be kell számítani a távollét idejére? Ha kötetlen munkaidőben foglalkoztatjuk, jár-e munkaszüneti pótlék a munkaszüneti napon végzett munkára?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben a munkavállaló munkaidőkeretben irányadó munkaidejét az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése alapján akként kell kiszámítani, hogya) a novemberre és decemberre eső általános munkarend szerinti munkanapok számából (21+22 nap) le kell vonni az ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Munkabér – eltérő munkaidők, eltérő díjazás

Kérdés: A pihenő- vagy hétvégi munkanapon végzett túlóra esetén, ha az alap 8 óra balanszba kerül, a munkáltató köteles-e a műszak- és hétvégi pótlékkal együtt a 100% túlórapótlékot is kifizetni az adott hónapban, vagy elteheti-e azt is balanszba?
Részlet a válaszából: […] ...meg, ez a munkaidő nem módosítja a "balanszot" (mivel az csak a rendes munkaidő elszámolására vonatkozik), és az arra járó teljes díjazást, azaz a ténylegesen teljesített munkaidőre járó alapbért és – attól függően, hogy a hétvége munkanap vagy pihenőnap volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Havibér – a munkaszüneti napra járó rész számítása

Kérdés: 2019. november 4-én (hétfőn) kezdtem új munkahelyen dolgozni. Előző munkahelyemen a munkaviszonyom november 3-ával, vasárnappal ért véget. Mindkét helyen havibérben voltam/vagyok. Az előző munkahelyem novemberre nem akar már munkabért fizetni nekem, arra hivatkozva, hogy novemberben 3-ig, amíg ott volt munkaviszonyom, nem volt munkanap (nov. 1. ünnep, nov. 2-3. pedig hétvége). Az új munkahelyem tájékoztatása szerint viszont ők csak a november 4. utáni időszakra terveznek arányosan fizetni, mivel náluk ettől kezdve van munkaviszonyom. Tört hónap esetén, ilyen esetben, mi az időarányos munkabér számításának a helyes módja?
Részlet a válaszából: […] ...esetében nincs tételes szabály arra vonatkozóan, hogy az általános munkarend szerinti, azaz a hétköznapra eső munkaszüneti napra milyen díjazást kell fizetni; szemben az óra- vagy teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalókkal, akik esetében távolléti díjat kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Nyugdíjas pedagógus óraadóként – akár megbízási szerződéssel is

Kérdés: Nyugdíjas pedagógusként hívtak vissza korábbi munkahelyemre tanítani. Határozott idejű megbízási szerződést készítettek számomra, heti 14 tanóra ellátására, melyre óránként 3200 Ft-ot ajánlottak. Ebből – elmondásuk szerint – minden járulék levonásra kerül. Állítólag sem betegszabadságra, sem szabadságra nem vagyok jogosult. A 14 tanóra utáni ellátandó feladatok (javítás, értékelés, E-napló kitöltése, tanórák előtti ügyelet, ebédeltetés) díjazásáról szó sincs. Jogszerű-e az ilyen alkalmazás, ha az egyébként kötelező munkaidőnek (heti 22-26 tanóra) több mint a felére alkalmaznak, és a bértétel köszönőviszonyban sincs a szakmai képesítésem (szakvizsgás pedagógus, pedagógus II.) szerinti korábbi besorolásommal? Jogszerű-e a szerződés további két kitétele, miszerint munkaeszközeimet és a munkafeltételeket magam kell, hogy biztosítsam? Hova lehet fordulni esetleges jogorvoslatért? Működik még a Munkaügyi Bíróság? Számomra nyilvánvaló, hogy a határozott idő leteltével azonnal "kilépek", de tudni szeretném, törvényes-e ez a vérlázító besorolás, munkaszerződés.
Részlet a válaszából: […] ...dönteni: a fentiekkel számolva, ilyen feltételekkel a megbízási jogviszony létesítése megéri-e az Ön számára. A szerződés szerinti díjazásért vállalja-e az ugyancsak e szerződésben meghatározott tanórák megtartását. Jelen esetben a szerződés levelében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.
Kapcsolódó címkék:      

Statisztikai állományi létszám – akik számítanak

Kérdés: Vállalatunk gyakorlati képzőhelyként, tanulószerződéssel foglalkoztat szakképző iskolai tanulót. A tanuló részére a törvényben meghatározott tanulói pénzbeli juttatást fizetjük meg, egyéb jövedelmet nem kap. Az átlagos statisztikai létszámba bele kell számítani? A KSH útmutatója szerint nem tartoznak a statisztikai létszámba a "kötelező szakmai gyakorlaton lévő tanulók (középfokú, felsőfokú képzés keretében), mikor a foglalkoztatásuk nem az általános munkarend szerint történik, és munkadíjban nem részesülnek", de nem találtam arra vonatkozó információt, hogy a tanulói pénzbeli juttatás munkadíjnak minősül-e.
Részlet a válaszából: […] ...fizetett munkadíj. Az Útmutató valóban nem definiálja, mit ért munkadíjon, de a szó előfordulása a szövegkörnyezet alapján minden olyan díjazást, amely a munkavégzés ellenértékeként, arra tekintettel vagy ahhoz kapcsolódó jogcímen jár.Az Útmutató I.5. pontja szerint:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Vasárnapi pótlék – ugyanaz a nap, eltérő díjazással

Kérdés: Telephelyünkön a munkavállalók egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak, páros héten 48, páratlan héten 32 órát, a hét minden napján van munkavégzés, az üzem működése megszakítás nélküli. Jár-e vasárnapi pótlék az üzem dolgozóinak? Mi a helyzet azokkal a kollégákkal, akik nem a termelésben vesznek részt, csak segítik az eladásokat, és marketingtevékenységet folytatnak? Nekik időként el kell rendelnünk rendezvények, ügyféltalálkozók miatt vasárnapra rendkívüli munkavégzést, de a heti pihenőnapjuk, a munkájuk természete alapján rendes munkaidőt nem oszthatnánk be nekik vasárnapra. Ők jogosultak vasárnapi pótlékra?
Részlet a válaszából: […] Az 50%-os mértékű vasárnapi pótlék a rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén akkor illeti meg a munkavállalót, ha a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Távolléti díj – beszámítandó tételek

Kérdés: Az Mt. szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, valamint az utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Ezt úgy kell érteni, ha a dolgozó novemberben szabadságra megy, akkor a november hónapban érvényes alapbérén felül kapja meg az irányadó időszakban kiszámolt keresetet is, vagyis hét hónapot kell figyelembe venni? Ezt a szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha vegyes rendszerben (idő- és teljesítménybér együtt) van megállapítva a díjazása?
Részlet a válaszából: […] ...és a bérpótlékrész esetében az irányadó időszakban (általában az utolsó 6 hónapban, lásd Mt. 152. §) kifizetett díjazást kell alapul venni. Az alapbérrész viszont mindig a távollét idején érvényes alapbér szerint kalkulálandó. Például, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Keresőképtelenség – az orvosi igazolás bemutatása

Kérdés: Mi a munkáltató feladata abban az esetben, ha a munkavállaló többszöri felszólítás ellenére sem küldte el az orvosi igazolását a keresőképtelenségéről? Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak akkor, ha a dolgozó a munkahelyén nem jelent meg, és orvosi igazolást sem küldött?
Részlet a válaszából: […] ...megszegte, a távollétet igazolatlannak tekintheti, melynek következménye egyfelől, hogy a munkavállalót erre az időre nem illeti meg díjazás, másfelől a munkáltató "szankcionálhatja" a magatartását, így például írásban figyelmeztetheti, és a súlyosabb esetekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Szabadság kiadása – a naptári naptól eltérő munkanapra

Kérdés: A munkavállalóink 7-19 és 19-7 óra között dolgoznak. 2 napot délelőttös műszakban, 2 napot otthon töltenek, majd 2 napot éjszakás műszakban, és megint 2 napot otthon. Hogyan kell elszámolni a szabadságok kiadását ilyen esetben, ha munkanapokban akarjuk kiadni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...során minden szabadságnapjára (általános teljes munkaidő esetén) 8 órát kell elszámolni szabadságként, és ennyire kell díjazást fizetni.A kérdés szerinti esetben, ha a munkanap 7-kor kezdődik, és a munkavállaló hétfőn 19 és kedd 7 óra közé van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Elszámolás munkaidőkeretben közös megegyezés esetén

Kérdés: Ha a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg a munkaidőkeret lejárta előtt, akkor a munkavállalótól vissza lehet követelni azt a munkabért, amelyet a ténylegesen beosztott és teljesített munkaidején felül kapott?
Részlet a válaszából: […] ...megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít, és a feleknek nemcsak elszámolási kötelezettségük van [az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint], hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.
1
27
28
29
98