3190 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: Általános iskolai igazgató vagyok, 2008. VIII. 1-jétől jelenlegi munkahelyemre áthelyezéssel érkeztem. Matematika-fizika szakos tanári végzettségem mellett rendelkezem felsőfokú oktatás-informatikai végzettséggel. Előző munkahelyemen részesültem számítástechnikai pótlékban, most nem kaptam meg azért, mert előre vélelmezték, hogy nem alkalmazom pedagógiai munkámban rendszeresen, mert nincs az iskolában interaktív tábla. Hogyan lehet, és kell-e bizonyítani, hogy alkalmazom informatikai ismereteimet? Nem elég a feladatlap-készítés, internethasználat a felkészüléshez, versenyekhez?

Kérdés: Munkavállalóként irodai adminisztrátor munkakörben dolgoztam. A munkahelyünkön folyamatos építkezés folyt. A törmelék elszállításakor egy kölcsönbe kapott traktor pótkocsijának oldalmagasítója rászorult a kerékre. Mivel hamarabb értem aznap a munkahelyemre, és láttam, hogy nem boldogulnak, segítettem eltávolítani az alkatrészt, de ekkor megroppant a hátam. Utóbb az orvos csigolyatörést állapított meg, és most rokkant vagyok. Követelhetek-e kártérítést a munkáltatómtól?

Kérdés: Három műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóink részére egyéves munkaidőkeretet határoztunk meg 2008. szeptember 1-jétől, kollektív szerződéssel. Az egyik nehézséget az jelenti, hogy a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzés maximális korlátját mely naptári évben vegyük figyelembe, hiszen a munkaidőkeretünk átnyúlik a következő évre is. A másik kérdés: az esetleges munkabeszüntetések (sztrájk) által kieső munkaidőt szükséges-e beleszámítanunk a munkaidőkeretbe?

Kérdés: Multinacionális cég egyetemi tanulmányokat folytató fiatalok részére hirdetett meg gyakornoki álláspályázatot. A pályázat egyik nyertese egy Magyarországon tanuló kanadai állampolgár. Kell-e a foglalkoztatónak munkavállalási engedélyt kérnie a tanulmányi célból Magyarországon tartózkodó kanadai egyetemista foglalkoztatásához? Van-e korlátozás arra vonatkozóan, hogy a kanadai hallgató milyen munkaidőben foglalkoztatható?

Kérdés: Faipari munkákkal foglalkozó cégünk jelenleg betanított munkásként foglalkoztatott munkavállalójának bútorasztalos szakképzettség megszerzéséhez szeretne támogatást szerezni. Mik a támogatás feltételei, és milyen mértékű a támogatás?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom már hosszú évek óta. A munkáltatóm a jubileumi jutalomra jogosító idő számításánál nem akarja figyelembe venni az 1982-85-ben szövetkezetnél eltöltött éveimet. Kérdésem, hogy beszámít-e a jubileumi jutalomra jogosító időbe az ott eltöltött idő?

Kérdés: Másfél éve megszűnt a több mint 3 éve fennálló munkaviszonyom. Mikortól kell az álláskeresési járadék jogosultsági feltételeit vizsgálni? Kell-e igazolnom, hogy az elmúlt másfél évben ténylegesen állást kerestem, és igényelhetek-e álláskeresési járadékot ilyen igazolás hiányában?

Kérdés: Munkáltatómmal 2008 tavaszán leltárfelelősségi megállapodást kötöttem a bolt raktárkészletének kezelésére. A nyári szabadságomról visszatérve a vezetőm tájékoztatott, hogy a raktárban helyettesítettek, amit meglepődve vettem tudomásul. Most az őszi leltározás során kiderült, hogy 600 000 Ft értékű termék hiányzik. Az összeget a munkáltatóm egyedül rajtam követeli a leltárfelelősségi megállapodásra hivatkozva, de én nem tartom ezt jogosnak. Mire hivatkozhatok?

Kérdés: Készenlétnek számít-e, ha valakinek a napi nyolcórás munkáján kívül az is feladata, hogy munkaidőn kívül (délután 17 órától reggel 9 óráig) behívható legyen a betörésjelző riasztása esetén? Ez általában havonta egyszer meg is történik. Milyen díjazás jár részére?

Kérdés: Cégünknél a rendészeti dolgozók két csoportba sorolhatók: a) a portaszolgálat, amely folyamatosan üzemel; itt napi 8 órában dolgoznak, órabérben, b) a belső rendészet, ahol havidíjasok piaci napokon és kamionok érkezésekor teljesítenek szolgálatot, szintén napi 8 órában. A portaszolgálat 0-24 órás. A munkakör készenléti jellegű, de ez nincs munkaszerződésében rögzítve. A másik csoport, a belső rendészet nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) járőrözik, árubeszállításkor (kedd, szerda, szombat) felügyel. Mivel mindkét munkakör szerepel a munkavállalók szerződésében, így szabadon helyezhetjük át őket. Fő gond a bér, mivel a fix havidíjas bér alapvetően a belső (pótlékmentes) szolgálat szerint magasabban lett megállapítva, így ha egy ilyen kollégát portaszolgálatra átsorolunk, a pótlékokkal jóval többet keres, mint az eredetileg kinti kollégák. Ha egy külsős meg bejön, itt nem kap pótlékot, ezért kevesebbet keres, mint szokott. A munkaköri leírása mindkét csoportnak egységes: Munkaideje heti 40 óra a vezetője által készített beosztásnak megfelelően. a) folyamatos portaszolgálati beosztásnál: 12 óra szolgálat, 24, illetve 48 óra szabadidő, b) külső-belső rendészként a nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) szolgálat a nyitva tartási időben, a vezető beosztása szerint. Egyéb napokon üzemidőben a vezető beosztásának megfelelően teljesít szolgálatot. Üzemidő piacnapokon: 06-18-ig. Piacnapok: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat. Üzemszünet: vasárnap és ünnepnapokon, és piaci napokon 18-06 óra között. Több esetben piacnapon nincsenek benn 6-18-ig, hanem beosztásuk igazodik a napi feladathoz, esetenként napi 8, 10 óra a munkavégzés. 1. Mit kell feltétlenül a munkaszerződésben rögzíteni? 2. Lehetséges-e egy olyan szabályozás, hogy órabéres lenne mindenki, és ha bent teljesít szolgálatot, akkor X Ft/óra a bére, ha pedig kint, akkor Y Ft/óra a bére? Itt konkrétan arra gondolunk, hogy a belsős órabér több lenne, mivel itt nagy a forgalom, fokozott odafigyelést követel a szolgálat, és nincs pótlék. A kinti szolgálat a műszakok miatt terhelő, erre adjuk a pótlékot, így a két csoport fizetése megközelítőleg azonos lenne, és nem lenne viszály, hogy ki hová van beosztva. Tehát nem a személyhez kötnénk a bért, hanem a szolgálati helyhez, és ez mindenkinek a szerződésében szerepelne. 3. Foglalkoztatásukkor mire kell figyelni, hogy törvényesen járjunk el? 4. Jól gondolom, hogy a piac nem folyamatos? 5. Milyen pótlékokat kell fizetni egyik és másik csoportnak?