Vezetői "előléptetés" – összeférhetetlenségi következménnyel

Kérdés: Munkahelyemen előléptettek gazdasági vezetővé. Ezzel kapcsolatosan a munkáltató az Mt. 208. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint módosítani szeretné a munkaszerződésemet. A kapott tervezetben szigorú összeférhetetlenségi rendelkezések szerepelnek, többek között az is, hogy nem lehetek vezető tisztségviselő más cégben. Évekkel korábban azonban a barátaimmal alapítottunk egy céget, ami teljesen más tevékenységet végez, mint a munkáltatóm. Itt tehát tag és ügyvezető is vagyok, amiről nem szeretnék lemondani. A törvény alapján köteles vagyok-e lemondani a másik cégben az ügyvezetői tisztségről, vagy van rá bármilyen mód, hogy megtartsam, és az új gazdasági vezetői pozíciómat is be tudjam tölteni?
Részlet a válaszából: […] ...nevesítsék az érintett céget, és rögzítsék, hogy a munkáltatónak tudomása van arról, hogy Önnek részesedése van a cégben, ezt munkaadója kifejezetten tudomásul veszi, és nem tekinti a munkaviszonnyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és a munkaidőkeret

Kérdés: Élelmiszerboltot üzemeltetünk, amely a hét minden napján nyitva tart, de eltérő az egyes napok nyitvatartási ideje: hétköznap 13 óra, szombaton 10 óra, vasárnap pedig 7 óra. Dolgozóink kéthavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munka­idő-beosztásban dolgoznak. A napi munkaidejük az 5 órától a 12 óráig változóan alakul. Hetente 6 napnál többet nem dolgoznak, havonta egy vasárnap szabad. Mire kell még odafigyelnünk a beosztás kialakításánál? Hogyan kell ezt közölnünk a dolgozóval, mi kerüljön a munkaszerződésbe, illetve a tájékoztatásba? Előfordul, hogy a munkaidőkeret órái nem elegendőek a nyitva tartási idő lefedésére. Ilyenkor beosztható-e a dolgozó munkára, előre tudván, hogy a kéthavi munkaidőkeret óráinak számát majd biztosan meghaladja az általa ledolgozott órák száma? Ha igen, akkor azt egyszerűen túlóraként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Írásos közlésnek minősül az is, ha a munkaidő-beosztást a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik, például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Öregségi nyugdíjjogosultság megszerzése – a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontja

Kérdés: A Kttv. 60. §-a értelmében a kormányzati jogviszony megszűnik, ha a kormánytisztviselő eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Azonban ha kérelmet nyújtott be a továbbfoglalkoztatásra, de ahhoz a munkáltató nem járult hozzá, annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg a jogviszonya, amelyben betöltötte a nyugdíjkorhatárt. Ha viszont a kormányzati tisztviselő nem nyújt be semmilyen kérelmet, mert nem akar tovább dolgozni, mely napon szűnik meg a jogviszonya: a születésnapján, vagy a hónap utolsó napján?
Részlet a válaszából: […] ...azt nem kívánta benyújtani, akár azért, mert a kérelem benyújtására nyitva álló határidőt (a közszolgálati tisztviselőre irány­adó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző harmadik hónap utolsó napját) elmulasztotta. A megszűnés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Törvénysértő atipikus munkaviszony-"halmaz"

Kérdés: Kölcsönbeadó cégként szeretnénk alkalmi munkavégzés keretében kölcsönözni munkavállalókat. A törvényi szabályok miatt viszont legfeljebb 5 naptári napra lehet munkaviszonyt létesíteni alkalmi munkára, egy adott munkáltatóval. Arra gondoltunk, hogy két céggel többmunkáltatós munkaszerződést kötnénk a munkavállalókkal, akiket így folyamatosan, 5 napnál hosszabb időre is ki lehetne kölcsönözni. Van ennek akadálya?
Részlet a válaszából: […] Munkaerő-kölcsönzés esetén az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai alkalmazhatók, mivel törvény erre vonatkozó kizáró rendelkezést nem alkalmaz. Alkalmi munkavégzésre szerződött munkavállalót tehát lehet munkaerő-kölcsönzés keretében is alkalmazni. Kifejezetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Felmondási idő számítása

Kérdés: Az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint a felmondási időt a munkáltató felmondása esetén a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő alapján kell számítani. A 69. § (4) bekezdése kimondja, hogy a felmondási idő szempontjából a 77. § (2) bekezdésében meghatározott tartamot nem kell figyelembe venni, tehát a jogosultsági időből a végkielégítésre jogosító idő számításához hasonlóan itt is le kell vonni a kieső időket. Valamint figyelembe kell venni, hogy a felmondási idő is munkaviszonyban töltött időnek számít. Konkrét esetben a felmondási idő megállapítása hogyan történik? Egy példa szerint a munkavállaló belépésétől a felmondás közléséig 20 év 7 hónap 1 nap telt el. A 77. § (2) bekezdése szerinti kieső ideje összesen 8 hónap 21 napot tesz ki. Helyes-e a számításunk, ha a 20 év 7 hónap 1 napból kivonjuk a 8 hónap 21 napot, az így kapott 19 év 10 hónap 7 nap alapján járó 70 nap felmondási időt hozzáadjuk ezen időtartamhoz, hiszen ez is a munkaviszony része, és az így kapott 20 év 17 nap összes munkaviszonyban töltött idő alapján a felmondási időt 90 napban állapítjuk meg? Ezeket az időtartamokat milyen formában számoljuk: év/hónap/nap (pl. 20 év 7 hónap 1 nap), vagy év/nap (pl. 20 év 213 nap)?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodásában meghatározott, határidőnek nem minősülő időtartam – ilyen a felmondási idő is – számítására a naptár az irányadó (Mt. 26. §). Ezért naptári napokban kell kiszámítani a felmondási idő mértékének meghatározásához figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Szabadság és részmunkaidő

Kérdés: A munkavállaló 2014. április 30-ig részmunkaidőben dolgozott, ezt követően, május 1-jétől közös megegyezéssel úgy módosítottuk a munkaszerződést, hogy teljes munkaidőben foglalkoztatjuk. Ennek megfelelően változott a munkabére is. A szabadságára vonatkozóan hogyan kell eljárnunk? Az év első négy hónapjára 10 nap illette meg, napi négy órával számolva, ami 40 óra, május 1-jétől az év végéig pedig 20 nap, napi nyolc órával számolva, ami 160 óra. Április 30-ig csak egyetlen nap szabadságot vett ki, erre az időre négy órára jutó távolléti díj illette meg. Mivel jelenleg már 8 órás a napi munkaidő-beosztása, mi a helyzet abban az esetben, ha ezután megy szabadságra, és a részmunka­idős munkaviszony alatt ki nem vett szabadságot tölti?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozott. Az Mt. 124. §-ának (2) és (3) bekezdése ugyanis ilyen esetben a munkáltató választásától függően – melyet mindig az adott teljes évre kell meghozni – kétféle módon teszi lehetővé a szabadság kiadását és nyilvántartását. A (2) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.
Kapcsolódó címkék:      

Garantáltnál magasabb összegű illetmény csökkentése

Kérdés: Tavaly felvettünk egy új kollégát intézményünkbe. Az illetményét a garantáltnál magasabb összegben határoztuk meg kinevezésében. Annyi panasz érkezett a munkájára, hogy illetményét a garantált szintre csökkentenénk. Kell-e ehhez minősítés?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható azzal, hogy – az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével – egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell [Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Munkaruha átvétele és elszámolása munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Több kölcsönző cégtől is igénybe veszünk munkavállalókat, akiknek az egységes munkaruhát mi adjuk ki. A munkavállalók egy része sajnos nem adja le ezeket az elszámoláskor, sok esetben a dolgozók egyszerűen eltűnnek, és nem elérhetők. Az új munkaruhák árát a kölcsönbeadóktól próbáltuk meg bekérni, de olyan visszajelzés érkezett az egyiktől, hogy ő nem felel az alkalmazottaiért, és a kárt nekünk kell a kölcsönzöttekkel szemben érvényesítenünk. Valóban így van? Milyen úton tudjuk ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...az a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) háromszorosának összegét nem haladja meg [Mt. 285. § (1) bek.].Amennyiben a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodik, akkor a kölcsönbeadó is minősülhet munkáltatónak a munkavállaló károkozása esetén....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Kollektív szerződés sorsa a munkáltató személyében történt változás után

Kérdés: Cégünket felvásárolja egy nemzetközi cégcsoport hazai leányvállalata. A változás során a felek tiszteletben tartják a munkavállalók megszerzett jogait, a jogutód munkáltató minden juttatást biztosít. Problémát jelentenek viszont a kollektív szerződésünkben szabályozott pótszabadságok és a képesítési pótlék. Az új munkáltatónál is van kollektív szerződés, de a szabadságról és a pótlékokról szóló részei jóval kedvezőtlenebbek. Meddig kell alkalmaznunk a jogutódlás után a saját korábbi kollektív szerződésünket?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. vonatkozó szabályainak célja az, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változás ne érintse a munkaviszonyokat, az abból fakadó jogok és kötelezettségek szálljanak át az új munkáltatóra. Ezért ilyen esetben az átvevő munkáltató az átvétel időpontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Pedagógus szabadsága

Kérdés: Pedagógusként dolgozom egy tanévre szóló határozott idejű kinevezéssel, mely június 30-án lejár. Egyetemi végzettség mellett a 4-es fizetési fokozatba vagyok sorolva. Kérdésem, hogy pontosan hány nap szabadság jár nekem? Eddig kizárólag a kötelező szünetek alkalmával nem dolgoztam (őszi: 4 nap, téli: 5 nap, tavaszi: 3 nap), máskor nem voltam szabadságon.
Részlet a válaszából: […] ...a nyári szünetben kell kiadni; ha ez nem megoldható, a szabadságot az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni. A pedagógus tehát szabadsága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.
1
236
237
238
358