Közfoglalkoztatottak szabadságmegváltása

Kérdés: Közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó kérdéssel fordulnék Önökhöz. Az Mt. 125. §-a előírja, hogy a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. Azonban a közfoglalkoztatásról szóló 2011. évi CVI. törvény (Kftv.) 2. §-a (5) bekezdésének aj) pontja kizárja az Mt. szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseit, ugyanakkor további rendelkezést nem tartalmaz e tárgyat érintően. Értelmezésem szerint jogilag nincs szabályozva a közfoglalkoztatottak szabadságának kiadása. A közfoglalkoztatási jogviszonyok esetén a dolgozók jogosultak-e a fel nem használt évi rendes szabadság megváltására, és egyben a munkáltatónak kötelessége-e megváltani a ki nem vett szabadságot? A jogalkotó több rendelkezését is figyelembe véve megállapítható, hogy szigorúbb szabályozást alkotott a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozóan, mint az egyéb munkaviszonyok esetében, ennek értelmében dönthet-e úgy a munkáltató, hogy a szabályozásra hivatkozva nem fizeti ki a bent maradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...kötik az Mt. 122-124. § szerinti korlátok), annak kiadása a közfoglalkoztatási jogviszonyban is kötelező, illetve a természetben ki nem adott szabadságot a jogviszony végén kötelező pénzben megváltani. A megváltás alapja ilyenkor nem a távolléti díj, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Vezetői "tisztséghalmozás" – egy kft. ügyvezetése mellett

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaság ügyvezető igazgatója heti negyven órában, munkaviszony keretében dolgozik. Kérdésem, hogy emellett vállalhat-e egy vagy több további korlátolt felelősségű társaságban vezető tisztséget díjazás nélkül, tagként?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a megbízási jogviszony ingyenesen vagy díjazás ellenében létesüljön. Természetesen érdemes a könyvelővel egyeztetni, hogy adó- és járulékfizetési szempontból az ingyenes megbízás megvalósítható-e.Amennyiben a vezető tisztségviselő munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Szabadság kiadása – amire a munkáltató kötelezhet

Kérdés: A munkáltató évente 7 napot (legfeljebb két részletben) köteles a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni. A szabadságot a munkáltató eleve a munkavállalót meghallgatva adja ki. Ez alapján kötelezheti-e a munkáltató a munkavállalót, hogy 10 nap szabadságot egyszerre vegyen ki a nyáron, adott időpontban?
Részlet a válaszából: […] ...nem sérti a munkavállalónak a 7 munkanapra vonatkozó időpont-meghatározási jogát. Ha tehát a tárgyévben nyárig már annyi szabadságot adott ki – az időpontot is meghatározva – a munkavállalónak, hogy a nyári szabadságolás részben vagy egészében érintené a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:    

Külföldi kiküldetés szabályai – az utazás tartamának minősítése

Kérdés: A munkáltatónál több munkavállalót 2014. október 20-24-e között munkakörükkel összefüggésben külföldi vásáron való részvételre küldenek ki. A hazautazás 2014. október 24-én a késő éjszakai órákban történik Bécsbe, ahonnan személygépkocsival 2014. október 25-én a hajnali órákban érkeznek meg lakóhelyükre Dunaújvárosba. Jól tudom-e azt a szabályt, hogy a külföldi kiküldetésnél sem tekintendő munkaidőnek az utazási idő, azaz sem az odautazás, sem a hazautazás idejére a kiküldetésben részt vevő munkavállaló díjazásra nem tarthat igényt? Utazási időnek minősül-e az a speciális eset, hogy a munkavállaló repülőgépe 2014. október 24-én, pénteken – amely pihenőnapnak számít – Bécsben száll le, és onnan még kb. 4 óra éjszakai utazás után 2014. október 25-én, szombaton – amely pihenőnapnak számít – ér a lakóhelyére?
Részlet a válaszából: […] ...történő utazás tartama [Mt. 86. § (3) bek. b) pont]. Ez a szabály a kiküldetés miatt megváltozott munkavégzési helyre is irányadó, azaz a munkavállalónak ilyen esetben még munkaidő előtt, illetve majd munkaidő után kell utaznia; akkor is, ha az utazási idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Munkavégzés minősítése külföldi kiküldetésnél

Kérdés: A 2035. számon közölt kérdéshez kapcsolódva: ha a munkavállaló a vásár jellegéből adódóan 2014. október 23-án – amely munkaszüneti napnak számít – kénytelen munkát végezni, a munkaszüneti napra vonatkozó díjazás illeti-e meg? Ha a munkavállaló a 33/2013. (VIII. 30.) NGM rendelet szerint 2014. október 18-án, szombaton – amely munkanapnak számít – munkát végez, akkor hogyan kell minősítenünk az utazás napjának számító 2014. október 24-ét? A munkavállaló a vásár speciális jellege miatt a napi 8 órai munkavégzés mellett kötelezhető-e úgy napi 12 órai munkavégzésre, hogy az adott területen a munkáltató nem alkalmaz munkaidőkeretet? Jogos érvelés-e az, hogy munkaidőkeret hiányában a napi 8 órai munkaidőt meghaladó munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...órát [Mt. 99. § (2) és (5) bek.]. Ebben az esetben viszont az általános munkarend szerinti napi munka­időt (jellemzően 8 órát) meghaladó beosztás szerinti munkaidő rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Külföldi kiküldetésről szóló munkáltatói döntés vitathatósága

Kérdés: A 2035. és 2036. számon közölt kérdéshez kapcsolódva: a munkavállaló a vásár speciális jellege miatt érvényesítheti-e a két munkavégzés között részére járó 11 óra pihenőidejét (kötelező jellegű fogadás, kötelező jellegű üzleti vacsora stb.)? Hogyan kell fogadni azt a munkáltatói álláspontot, hogy akinek ez nem tetszik, az ne utazzon külföldre, és elképzelhető, hogy a jövőben a jogait érvényesítő munkavállaló a külföldi utazásokból "kimarad"? A viszonylag komplikált hazautazás, valamint a pihenőnapok igénybevétele miatt a munkavállaló az Mt. 6. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva kezdeményezheti-e, hogy a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján vegye figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...kötelező. Amennyiben a munkáltató utasításba adja, hogy a munkavállalónak azon részt kell vennie, akkor annak időtartama is munkaidő – adott esetben rendkívüli munkaidő – lesz. Ilyenkor a napi munka befejezése a fogadás, vacsora vége – az az időpont, amelytől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Munkába járás költségtérítése – a munkavégzés helye

Kérdés: Egy munkavállaló állandó lakcíme egy vidéki városban található, a munkavállaló Budapesten dolgozik. Vonattal jár be naponta dolgozni. A munkáltató megteheti-e, hogy csak Budapest határáig fizeti ki a MÁV-bérlet 86%-át, a többi útvonalszakaszra (a végállomásig) nem, mert a munkavállaló amúgy is vesz BKV-bérletet?
Részlet a válaszából: […] ...helyéül szolgáló ingatlan", a "tényleges munkavégzés helye" kifejezések, amiből nyilvánvaló, hogy a munkavégzés helye nem egy adott település, hanem az a konkrét földrajzi hely, cím, ahol a munkavégzés történik. A 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Műszakpótlék – nem több műszakos tevékenységben

Kérdés: Egy úszómester teljesen rendszertelen beosztás szerint dolgozik, ahogy éppen sikerül a műszakrendet kikalkulálni. Például az egyik idei hónapban így alakult a beosztása: 7.00-15.30 2 nap, 15.00-22.30 6 nap, 8.00-20.30 10 nap, 6.00-15.30 3 nap. Egy váltótársa van, de a két munkavállaló munkaideje együtt nem mindig éri el a heti 80 órát. Erre a havi beosztásra akkor is műszakpótlékot kell fizetni, ha a két munkavállaló munkaideje együtt sem éri el a heti 80 órát. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...a műszakpótlékra való jogosultság nem függ attól, hogy a munkáltató heti 80 órát elérően végzi-e az adott tevékenységet. Ez ugyanis annak a feltétele, hogy a munkáltató a munkaidő-szabályok szempontjából több műszakos tevékenységűnek minősüljön [Mt. 90...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:    

Jubileumi jutalom jogszerző ideje

Kérdés: Egyik közalkalmazottunknak a Magyar Honvédségnél 1992. július 1-jétől 2012. június 30-ig szerződéses szolgálati jogviszonya volt. Ezt követően kapott közalkalmazotti kinevezést a költségvetési szervünknél, és állítása szerint, tekintettel arra, hogy 5 év 148 nap egyszeresen számítandó szolgálati jogviszonyban és 14 év 221 nap 1,2-szeresen számítandó szolgálati jogviszonyban töltött ideje van, az idei évben jogosulttá válik a 25 éves jubileumi jutalomra. Álláspontunk szerint azonban a tényleges szolgálati jogviszonyban töltött ideje az állományba vétel napjától a szolgálati jogviszony megszűnésének napjáig tart, ezért a 25 éves jubileumi jutalomra az idei évben még nem lesz jogosult. A közalkalmazott ezzel nem értett egyet, és a fenntartóhoz fordult. Megalapozott lehet a közalkalmazott igénye a jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] ...ki kell emelni, hogy a közalkalmazottra e kérdés tekintetében már nem a Hszt. egykori szabálya, hanem a Kjt. rendelkezései irány­adók. A Kjt. tételesen rögzíti, hogy alkalmazásában mit kell közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek tekinteni. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Pedagógus nyári gyakorlata és a munkaidő

Kérdés: Pedagógus nyári gyakorlat keretében kötelezhető e heti 26 tanóránál több óra megtartására?
Részlet a válaszából: […] ...előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el, a fennmaradó 20% (8 óra) alatt pedig a munkaideje beosztását vagy felhasználását a pedagógus maga jogosult meghatározni.Az Szt. 26. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.
1
235
236
237
358