3580 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: Foglalkoztatható-e iskolaszövetkezeti munkaviszonyban a passzív féléves, 25 év alatti diák?

Kérdés: Önkormányzati hivatalnál köztisztviselői státuszban a besorolási tábla szerint milyen iskolai végzettség számít felsőfokú végzettségnek? Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó OKJ-és szakképesítésű köztisztviselőt hogyan kell besorolni?

Kérdés: Irodában dolgozó munkatársaink három hónapos munkaidőkeretben dolgoznak. A harmadik hónap vége felé, ahogy látszik a többlet, megpróbálják "lecsúsztatni", hogy lehetőleg nullára jöjjön ki. Van-e akadálya a teljes napos lecsúszástatásnak? Tehát ha 16 óra többlete van, nem dolgozik két napot. Vagy mindennap meg kell lenni a négy órának, tehát naponta legfeljebb négyet csúsztathat le?

Kérdés: A 89/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. §-a szerint figyelembe kell venni a gyakornoki idő kikötésekor a korábban megszerzett szakmai gyakorlatot, és gyakornoki időként a két évből hátra lévő időt kell kikötni a kinevezésben. Ez a határozott időre alkalmazottak esetén akár a határozott idő lejárta is lehet. A minősítő vizsga szabályai nem változtak, fő szabályként a gyakornoki idő lejárta hónapjában kell minősítő vizsgát tennie a gyakornoknak. A 326/2013. Korm. rendelet 10. §-ának (10) bekezdése szerint a pedagógus minősítésére a jelentkezést követő naptári évben kerül sor, a portfóliót pedig november 30-ig kell feltölteni az Oktatási Hivatal informatikai rendszerébe, és sikeres minősítés esetén a következő év január 1-jével kell a gyakornokot Pedagógus I. fokozatba sorolni. Az új szabályok ezekkel nem egyeztethetők össze, mivel például akinek 3 hónapja van hátra a két évből, és az még a tárgy­évben bekövetkezik, az nem a következő évben köteles minősítő vizsgát tenni, hanem még a tárgyévben a gyakornoki idő lejártakor, és a portfólió feltöltésére is csak egyetlen időpontot jelöl meg a jogszabály, mégpedig a november 30-át.

Kérdés: Vasárnap is nyitva tartó kávézó-cukrászda vasárnapra beosztott alkalmazottainak jár-e 50% vasárnapi pótlék? A munkavállalók négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, hetente 5 napot, napi 8 órát, heti 2 pihenőnappal, hétfőn zárva tartanak. Ugyanitt alkalmi munkavállaló szintén vasárnapi foglalkoztatása esetén jár-e 50% vasárnapi pótlék? Hogyan alakul a fenti két eset, ha az adott vasárnap munkaszüneti nap? A kávézó-cukrászda rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak minősül-e, ha igen, ezt a tényt mivel lehet, illetve mivel szükséges elfogadhatóan alátámasztani?

Kérdés: Egy informatikai technikus dolgozónak elrendelhetünk-e ügyeletet, vagy a munkaköre miatt csak készenlétet? Beleszámít-e ez az idő a rendkívüli munkaidő éves keretébe? Az adott munkavállaló havi alapbére után az ügyeleti díja (40%) 134 000 Ft lenne. Megállapodhatunk abban, hogy ezt egy összegben megkapja minden hónapban?

Kérdés: A műszakpótlékkal kapcsolatban kérem segítségüket. 21 munkanapja volt a dolgozónak az adott hónapban. Háromféle időpontban kezdte meg a munkát: 07.00-kor 9 napon, 09.30-kor 5 napon és 14.00-kor 7 napon. Ebben az esetben jár a 30%-os műszakpótlék vagy sem? Mi a helyzet azokkal a kollégákkal, akik nyári idénymunkában, egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgoznak ugyanebben a munkarendben?

Kérdés: Két munkavállalónk élettársként élt, és közös bankszámlájuk volt, amelyre mindkettejük fizetése utalással került kifizetésre. Az élettársi kapcsolat megszakadt, és az egyik munkavállaló be is jelentette, hogy új bankszámlaszámra kéri a fizetését. Ez az információ viszont későn jutott el a bérszámfejtési osztályra, és a fizetése a korábbi közös számlájukra került elutalásra. Ilyen esetben a munkáltató alappal követelheti vissza a másik munkavállalótól azt a bért, amelyet tévedésből utalt rossz helyre?

Kérdés: Egy munkavállalónkat bedolgozói munkaviszonyban foglalkoztatjuk, tiszta teljesítménybérben. Hogyan értelmezhető ilyenkor a garantált bér, ami az "alapbér" fele? A törvény szerint nem jár díjazás és költségtérítés, ha a teljesítés az előírt követelménynek a munkavállalónak felróható okból nem felel meg. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben még a garantált bért sem kell kifizetni? Mi a teendő akkor, ha a frissen felvett bedolgozó megbetegszik, és távolléti díjat kell neki számítani, de még nem történt a részére teljesítménybér-kifizetés? Ilyenkor nulla lesz a távolléti díj?

Kérdés: Adatfeldolgozó tevékenységre diákmunkásokat alkalmazunk, akiket diákszövetkezet küld ki hozzánk. A diákok a szövetkezettel állnak munkaviszonyban, nem velünk. Egyikük a munkavégzés során olyan módon járt el, hogy közöltük a diákszövetkezettel, nem kívánjuk őt tovább foglalkoztatni. Erre beperelt minket, a diákszövetkezettel egyetemben, és egyenlő bánásmód megsértésére hivatkozva továbbfoglalkoztatását kérte, és kártérítési követeléssel állt elő. A perben nekünk kellene bizonyítani, hogy nem különböztettük meg hátrányosan. Mi úgy véljük, ehhez a perhez nincs közünk. Milyen jogi védekezéssel élhetünk?