Egy munkavállaló közös foglalkoztatása

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 151. számában, a 3008. kérdésszám alatt megválaszolt gondolathoz kapcsolódna a kérdésem. Ha kiderülne az, hogy az "A" cég alkalmazottja az egyes termékek eladása után kiállított készpénzfizetési számlákon a "B" cég adatait tüntetné fel, akkor ezt munkajogi szempontból hogyan lehetne értelmezni? Ha az alkalmazottnak két "kasszája" lenne, akkor ez valójában azt jelentené, hogy az eladó mindkét cég nevében és érdekében értékesít, és a "B" céggel is munkaviszonyban áll?
Részlet a válaszából: […] A korábbi válaszban jeleztük, hogy egy munkaviszony keretei között is van arra lehetőség, hogy a munkavállaló ne csak a munkáltatója, hanem egy másik cég termékeit is értékesítse. Munkajogi szempontból annak van jelentősége, ha e másik, a munkavállalóval munkaviszonyban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Munkaszerződés-módosítás elutasításának következményei

Kérdés: 2016. december óta megbízott szakvezetőként dolgozom. Szóban arra kaptam ígéretet, hogy 2017 áprilisában véglegesítenek ebben a munkakörben. Ez sajnos nem történt meg. Most augusztusban a bérpapírom átvételekor azzal szembesültem, hogy a béremet önkényesen módosították. Ezt jeleztem is a HR felé, akik azt mondták, hogy ugyan akartak velem beszélni erről, de végül nem tudtak, mivel szabadságon voltam, illetve a munkaidő-beosztásom miatt sem volt lehetőség rá. Később a HR-osztályon kaptam egy bérajánlatot, bruttó 203 000 forint alapbér lett volna, ami háromhavonta 20 000 forinttal emelkedett volna. Az ajánlatot nem fogadtam el arra hivatkozva, hogy 2016 decembere óta dolgozom ebben a pozícióban, amiért bruttó 350 000 forintot kaptam havonta, és már áprilisban dönteniük kellett volna a véglegesítésemről. Ezenfelül az ajánlott összeg nagyon kevés, különös tekintettel arra, hogy más újonnan felvett munkavállaló bruttó 300 000 forintos alapbért kap. Miután nem írtam alá a munkaszerződés-módosítását, arra kértek, hogy szeptember végéig maradjak ebben a pozícióban, és utána meglátják, hogy tudnak-e foglalkoztatni tovább valamilyen munkakörben. Erre azt válaszoltam, hogy csak aznap vagyok hajlandó abban a munkakörben dolgozni, de másnap már nem töltöm be a pozíciót. Mivel nem volt más választásom, közös megegyezéssel "lefokoztak". Azt hallottam, hogy a HR szerint "bérzsarolással" fenyegetőztem, ami nem igaz, hiszen én csak azt a kérdést tettem fel, hogy miért nem ér annyit a munkám tíz év után, mint egy frissen felvett munkavállalóé. Megszüntethetik a munkaviszonyomat "bérzsarolásra" hivatkozva? Tehetek-e hivatalosan ellene valamit? Ha sor kerül erre, tíz év munkaviszony után jár-e valamilyen végkielégítés, ha vagy a munkáltató, vagy én mondok fel? Munkaügyi bíróságra vihetem-e az esetem, illetve érdemes-e?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bek. c) pont, 78. § (3) bek.]. Ez az összeg kéthavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg munkáltatói felmondással [Mt. 77. § (4) bek. b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Mentesülés a munkavégzés alól hozzátartozó halála esetén

Kérdés: Hozzátartozó halálakor jár két nap szabadság a munkavállalónak. Ki számít bele a hozzátartozó körébe? Konkrétabban, a munkavállaló az anyósa elhalálozása esetén is jogosult-e erre a két napra?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 55. § (1) bek. f) pont]. Az Mt. alkalmazásában hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, az élettárs, az egyenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Pedagógiai asszisztens pótszabadsága

Kérdés: Pedagógiai asszisztensi munkakör pótszabadságával kapcsolatosan szeretném a segítségüket kérni. Kolléganőnk érettségivel rendelkezve tölti be óvodánkban ezt a munkakört. Tudomásunk szerint a közoktatási intézményekben többek között az óvodapedagógus, pszichológus munkakörökben foglalkoztatottak jogosultak az oktató- és nevelőmunkát végzőket megillető pótszabadságra. Mivel ő nem tartozik a pedagógus-előmenetel hatálya alá, jár-e neki ez, illetve a fizetési fokozat utáni pótszabadság?
Részlet a válaszából: […] ...326/2013. Korm. rendelet 30. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint [amely a Kjt. 57. § (3) bekezdésében adott felhatalmazás alapján született szabály] a nevelő- és oktatómunkát végzőket megillető pótszabadságra a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Tizenkét havinál nagyobb összegű távolléti díj határozott idejű munkaviszony megszüntetésekor

Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltatóként fizethetünk-e a határozott idejű munkaviszony azonnali hatályú megszüntetése esetén a munkavállalóinknak magasabb mértékű távolléti díjat az Mt.-ben előírt 12 havi távolléti díjnál?
Részlet a válaszából: […] ...önálló jogcímen jár, és nem minősül végkielégítésnek, nem alkalmazható rá a köztulajdonban álló munkáltatókra egyébként irányadó, a végkielégítés szabályaitól eltérést nem engedő rendelkezés sem [Mt. 205. § (1) bek. b) pont]. Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Egyházi iskola pedagógusa – nem jár jubileumi jutalom

Kérdés: Pedagógus munkavállaló 20 évig állami intézményben, tehát közalkalmazottként dolgozott. Ugyan az intézmény utóbb egyházi fenntartású lett, de továbbfoglalkoztatta őt. Idén lesz 40 éve, hogy pedagógusként ugyanott dolgozik. Azt olvastam, hogy "A szociális törvény alapján a központi költségvetéséről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő, egyházi fenntartású intézmény legalább a Kjt. 55-80. §-ában megállapított feltételeket köteles biztosítani a munkavállalók számára az illetményrendszert illetően". Mivel a jubileumi jutalomról a Kjt 78. §-a rendelkezik, értelmezhető-e ez úgy, hogy az egyházi fenntartású intézményben dolgozó munkavállalónak is jár a jubileumi jutalom? Illetve amennyiben jár, kérhető-e visszamenőleg a 25 és 35 éves jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...mellett az Mt. szabályait kell alkalmazni. A Kjt. szabályai – közöttük a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezések – rájuk nem irányadók, és az Nkt. 65. §-ának (10) bekezdése sem terjeszti ki e szabályok hatályát.A Kjt. 25/B. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Pedagógus: elmaradt a szeptember 1-jei illetményemelés

Kérdés: Egy vidéki, tankerületi központhoz tartozó iskolában dolgozom, felső tagozaton tanítok fizikát és kémiát. Megkaptam a szeptember 1-jei kinevezésmódosításomat, de ott nem szerepelt illetményemelés, pedig tudtommal emelkedett az illetményalap. Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...illetményt, de csak a szeptember 1-jétől érvényes magasabb illetményalappal megállapított 100%-os illetményhez képest. Ez a gyakorlatban adott esetben azt eredményezheti, hogy a pedagógusnak szeptember 1-jétől nem lesz magasabb az illetménye az addigi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.
Kapcsolódó címkék:    

Bérpótlékátalány kikötése alkalmi munka esetén

Kérdés: Ha az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó, egy napra szóló munkaszerződésben napi 10 óra munkavégzést kötünk ki, és arra figyelemmel állapítjuk meg a díjazást, akkor kell a munkavállalónak rendkívüli munkavégzésért járó díjazást fizetni a 8 órát meghaladó munkavégzés esetén? Hogyan lehet "fix" összegben megállapodni a munkavállalóval alkalmi munkánál?
Részlet a válaszából: […] ..."fix" bér kikötésére egyszerűsített foglalkoztatás esetén nincs lehetőség – amennyiben a munkavállaló a napi teljes munkaidőt meghaladó mértékben végez munkát, akkor a rendkívüli munkaidőre járó díjazást részére tételesen el kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Üzemitanácsi-választás eredményének megsemmisítése

Kérdés: Ha az üzemi tanácsi választásokon szabálytalanságok történtek, akkor hogyan lehet azt bizonyítani, hogy ezek a szabálytalanságok ténylegesen befolyásolták a választás eredményét?
Részlet a válaszából: […] ...van az érdemi döntés szempontjából jelentősége, hogy a választási eredmény ténylegesen sérült-e, hanem annak, hogy a kérelemben előadottak valósága esetén sérülhetett-e [EBH2017. M.5.].Azaz, a Kúria álláspontja szerint az ilyen eljárásban nem kell bizonyítani, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.
Kapcsolódó címkék:  

Kárigény érvényesítése és/vagy felmondás

Kérdés: Egy sofőr munkavállaló az elmúlt hónapban két közlekedési balesetet okozott, milliós kárt okozva a munkáltatónak. Milyen lehetőségek vannak a munkavállalóval szemben az okozott kár megtérítésére? Mi van akkor, ha felmondanánk neki, illetve ha más munkakörben még tovább alkalmaznánk? Kell-e vele valamilyen papírt aláíratni, amin elismeri a kárt? Szívesen felmondana neki a cégvezető, de ha van bármi esély arra, hogy legalább a kár egy részét megtéríttesse vele, akkor lehet kompromisszum.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót terhelő kártérítés összegéről. Itt bármiféle kompromisszumnak helye lehet, a közös megegyezés feltételeit a felek szabadon alakíthatják ki, a követelmény csupán annyi, hogy a megállapodás valóban a felek kifejezett, határozott, egyértelmű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.
1
170
171
172
358