3580 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: Van egy munkavállalónk, aki részmunkaidősként munkáltatónkkal együtt öt munkahelyen áll munkaviszonyban. Heti egy napot dolgozik három órában minden munkahelyén, havi bére 13 000 Ft. Az évi szabadsága 22 nap. Kérdésem, hogy ebben az esetben jár-e a napi három órának megfelelő, 22 nap szabadság? Ha igen, kiadható-e szabadnapon, vagy csak a tényleges munkanapján? Továbbá, kell-e arányosítani a 22 napot 261 munkanap×8 = 2088 óra, és 52×3 óra = 156 óra között? Így órában kell megállapítanom az éves szabadságát az évi ledolgozott óraszámnak megfelelően?

Kérdés: Gyesen vagyok, és heti húsz órát vállaltam a munkahelyemen, de ezt csak egy 8, illetve egy 12 órás munkanappal tudnám elvégezni. A munkáltató 3×8, illetve 2×8 órás beosztást szeretne, tehát két hétre osztaná el a vállalt heti 20 órát (24+16 óraként). Jogszerű ez, vagy engedélyeznie kell azokat a napokat, amikor tudok teljesíteni?

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a köztisztviselő több hónapja keresőképtelen? A keresőképtelenség felülvizsgálatának, ellenőrzésének van-e értelme? Köztisztviselőnk többhetes keresőképtelenség után szabadságot kér (hivatali e-mail formájában), majd ismét megbetegszik. A munkáltatói jogkör gyakorlója szeretné más munkakörben foglalkoztatni, ezért kinevezésmódosításról döntött, de az okmányokat nem tudtuk a köztisztviselő részére átadni, mert a hölgy nem jelenik meg a munkahelyén már közel 3 hónapja.

Kérdés: Kötetlen munkarendben szeretnénk foglalkoztatni néhány vezetőt, de nem vagyunk biztosak benne, hogy a munkavégzés önálló megszervezését miként kell értelmezni, és milyen feltételek esetén valósulhat meg. Ha van működési (nyitvatartási) idő a munkáltatónál, attól még lehet kötetlen munkarendről szó?

Kérdés: Az adós megszüntette a munkaviszonyát, a munkáltató kiadta a tartozásigazolást az adósnak. Viszont az új munkáltatója nem kérte be a munkáltatói igazolást; az adós három hónapon belül megszüntette a munkaviszonyát, és a munkáltató nem adott ki a munkavállalónak tartozásigazolást, mert nem tudott arról, hogy a munkavállalójuk adósként szerepel. Ezzel a trükkel sokan élnek, és meg tudnak szabadulni a bérből letiltás folytatásától. Kinek a feladata az, hogy feltárja, melyik munkáltató vette fel szabálytalanul a munkavállalóját úgy, hogy nem kérte be a tartozásigazolást, és lehet-e az ilyen munkáltató felelős?

Kérdés: Szociális központként működő intézmény vagyunk, egyik szakfeladatunk a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat. Februárban – képesített szakember hiányában – felvettem családsegítő munkakörbe egy olyan kollégát, aki alapdiplomáját gazdasági szakon szerezte. Ez a végzettség nem szerepel szakmai rendeletünkben, így felmentést adtam a szakma megszerzéséhez. Kollégám szeretne mentálhigiénés szakemberképzésen részt venni, ezzel szerezve meg a megfelelő végzettséget, hiszen ez már megnevezésre került a 15/1998. NM rendeletben. Jelenleg nem diplomás bért kap, hiszen végzettsége nem felel meg. Van még egy képesítés nélküli kollégám, akit szintén ebbe a munkakörbe neveztem ki, ő érettségivel rendelkezik jelenleg. Még egyikőjük sem folytat szakmai tanulmányokat. Helyes-e, ha a rendelkezésre álló végzettségük alapján sorolom be őket, vagy köteles vagyok nekik diplomás besorolást adni? A másik kérdésem, hogy a mentálhigiénés szakot meghirdető Semmelweis Egyetem alapdiplomával rendelkezők számára ad lehetőséget továbbképzésre, ezek közé sorolta a gazdaságtudományi szakon szerzett okleveleket is. A szociális és gyermekvédelmi ágazatra vonatkozó Kjt. végrehajtási rendelet viszont ezt nem ismeri el. A gazdasági végzettségre épülő mentálhigiénés szakember a szakmai rendeletnek megfelelő lehet-e?

Kérdés: A munkáltató – önkormányzati fenntartású óvoda – lehetőséget lát arra az Nkt. 65. §-ának (1a) bekezdése alapján, hogy 2017. szeptember 1-jével egyetlen foglalkoztatott se kapjon illetményemelést. A fenntartó ugyanis nehéz anyagi helyzetére hivatkozva nem kívánja a (2) bekezdés szerinti illetményalap-emelés fedezetét biztosítani, azt az álláspontot képviselve, hogy az (1a) bekezdés szerinti differenciálás oly módon is lehetséges, hogy egy óvodapedagógust se részesítsenek illetményemelésben. Helytálló ez az értelmezés?

Kérdés: Határozatlan idejű munkaviszonyban az azonnali hatályú munkavállalói felmondás közöltnek minősül-e, ha a munkavállaló a munkáltatónak szóban előadja a felmondási szándékát, annak okait, az írott felmondását viszont nem közvetlenül a munkáltatónak (munkáltatói jogkör gyakorlójának) adja át, hanem a munkáltató jelenlétében, annak az irodájában egy íróasztalon elhelyezi? A munkáltató nem fejezi ki sem egyetértését, sem ellenvéleményét a felmondással kapcsolatban, azonban a munkáltató egyik vezetője (aki képviselő ugyan, de függelmi kapcsolatban nem áll a munkavállalóval, és munkáltatói jogkör gyakorlására egyébként sem jogosult) közli, hogy a felmondást nem fogadják el. A munkáltató jelen esetben sem nyilvánít véleményt. Tekinthető-e ez az eset akképp, hogy a felek szóban a munkaviszony folytatásában állapodtak meg? Új munkaszerződés megírására nem került sor. Mi a megítélése annak, ha a munkavállaló a továbbiakban bejárna ugyan a munkahelyére, azonban a munkáltató nem engedi be arra hivatkozással, hogy a munkaviszonya megszűnt? A munkavállaló jogosult-e munkabérre? A munkáltatónak be kell engednie a munkahelyre? Valóban megszűnt a munkaviszony? A munkáltató ugyanakkor elmulasztotta kijelenteni a munkavállalót, valamint az elszámolási kötelezettségét sem teljesítette.

Kérdés: Munkahelyemen 2016. december 20-án – a próbaidő lejárta előtt két nappal – volt a téli szünet előtti utolsó munkanap. Reggel közölték, hogy nem véglegesítenek. A nap folyamán többféle papírokat aláírtunk (pl. leltárt). Csak napokkal később vettem észre, hogy a sétálópapírokon kívül nem kaptam meg a kilépőpapírokat (a tb-kiskönyvet, a személyijövedelemadó-igazolást, a közalkalmazotti igazolást, az igazolólapot az álláskeresési járadékhoz stb.). Januárban vártam egy darabig, közben néztem az álláshirdetéseket is, kerestem munkát. Január 23-án küldtem a volt munkáltatómnak egy felszólító levelet, amiben kértem a papírokat, valamint bejelentettem sérelemdíj iránti igényemet is. A papírokat megküldték, a sérelemdíj iránti igényemet nem ismerték el, ezért bepereltem őket. A pert első fokon elvesztettem, mert az alperes kérésére nem tudtam megjelölni, milyen személyiségi jogomat sértette meg a munkáltató. Hiába mondtam a bíróságon, hogy a munkához való jogom sérült, ami a Ptk. 2:43. §-ának felsorolásából hiányzik ugyan, tehát "nem nevesített" személyiségi jog. A bíró azonban azt mondta, hogy olyan nincs. A tárgyaláson az alperesi képviselő elismerte, hogy törvényt sértettek velem szemben, mégis én vesztettem el a pert.

Kérdés: Mi a teendő, ha egy kft. egyik ügyvezetője többszöri figyelmeztetés ellenére is a cég első számú vezetőjének adja ki magát a sajtóban, illetve rendezvényeken, holott a gazdasági társaságnak a tulajdonosok által kinevezett vezérigazgatója van? Többszöri szóbeli figyelmeztetésre nem reagál, gyakorlatilag visszaél a PR-os pozíciójával.