Cégcsoporton belül – vezetőként és beosztottként két munkaviszony

Kérdés: Egy munkavállaló a cégcsoporton belül az egyik gazdasági társaságnál vezető beosztásnak nem minősülő munkaviszonyt létesített, ugyanakkor egy másik (de a cégcsoporthoz tartozó) gazdasági társaságnál cégvezetői – vagyis vezető – beosztásban kívánják alkalmazni szerződéssel. Jogszerű-e a fenti alkalmazás, vagy beleütközik a Ptk. és az Mt. vonatkozó rendelkezéseibe?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenykedő korlátozott hatáskörű cégvezetőket is kinevezhet [Ptk. 3:113. § (1)–(3) bek.]. A Ptk. – cégvezetőre is irányadó – 3:115. §-ának (1) bekezdése értelmében a vezető tisztségviselő, illetve a cégvezető – a nyilvánosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Munkaszüneti napi munkavégzés ellenértéke

Kérdés: A szociális területen (szociális konyha, idősek klubja) dolgozó általános munkarendű közalkalmazottak esetében ünnepnapra jár-e a 100%-os munkaszüneti napra járó bérpótlék és egy pihenőnap is? Jár-e mindkettő?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó szabálya szerint, a munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék illeti meg [Mt. 140. § (2) bek.]. Emellett további pihenőnapot nem kell biztosítani. Ha munkaszüneti napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Köztisztviselői jubileumi jutalom – kedvezmény nélkül

Kérdés: Egy köztisztviselő jogviszonya a nők kedvezményes öregségi nyugdíja betöltése miatt megszűnik. Iskolai tanulmányait befejezve öt évet KISZ-bizottsági tagként, majd közalkalmazottként, később – 2011 óta – köztisztviselőként dolgozott megszakítás nélkül, így összesen 40 év jogviszonnyal rendelkezik. Amikor még közalkalmazott volt, a jubileumi jutalom számításához figyelembe vették a KISZ-bizottsági tagként létesített munkaviszonyát, azonban köztisztviselőként ezen időszakot kivette a munkáltató. Most, hogy nyugdíjba megy, felmerült a 35 vagy 40 év jubileumi jutalomra jogosult-e a köztisztviselő? Az a rendelkezés, miszerint a 40 évi közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat kell kifizetni, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből négy év vagy ennél kevesebb van hátra, alkalmazható-e ezen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni. Ez a szabály azonban nem irányadó a Kttv. szerinti köztisztviselőre – akkor sem, ha egykoron közalkalmazotti jogviszonyban állt.(Kéziratzárás: 2025. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Munkába járás költségtérítése bérlet mellett

Kérdés: Munkavállalóink éves bérletet kapnak munkavégzés céljából, amit év elején vehetnek át, és használják egész évben. Ezzel párhuzamosan munkába járási utazási költségtérítést is elszámoltunk és számfejtettünk, kifizettünk részükre munkában töltött napokra (a kisgyermekesek munkába járására vonatkozó szabályok szerint). A munkatársak munkavégzéshez kötötten kapnak Budapest-bérletet. Adható-e a kettő egyszerre? Amennyiben nem, visszakövetelhető-e, szükséges-e a visszakövetelés, vagy a visszaköveteléstől el lehet-e tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak ne kelljen a gyermekkel igénybe venni a tömegközlekedést. Így ebben az esetben a munkába járás költségtérítésének „adómentességét” is nehéz megkérdőjelezni. Fontos ugyanakkor, hogy a juttatások visszakövetelésére akkor sincs módja a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Munkába járás költségtérítése – ha a határon túlról ingáznak

Kérdés: A munkáltató nem hajlandó hozzájárulni a határon túlról munkába járó (ingázó) munkavállaló utazási költségéhez. Jogosan tagadja-e meg ezt az igényt külföldi lakhellyel rendelkező munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] ...váltották meg, az elszámolás a bérlet vagy menetjegy vásárlásáról kiállított elektronikus számla és a szolgáltató által ahhoz kiadott igazolás alapján történik [39/2010. Korm. rendelet 3. § (2), (3a) bek.].Munkába járásnak minősül a közigazgatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Bérkorrekció – alkalmazandó teljesítménybérezés esetén is

Kérdés: Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő anyuka esetében megtagadhatja-e a munkáltató a bérkorrekciót arra hivatkozva, hogy a cégnél teljesítményalapú béremelés van, így munkavégzés hiányában neki nem tudnak emelni a munkabérén?
Részlet a válaszából: […] ...kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó [Mt. 59. §].A béremelési kötelezettség teljesítése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a béremelésre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Munkába álló kismamák – illetményemelés jogállástól függően

Kérdés: A Kttv. és a Kjt. hatálya alá tartozó munkába visszatérő kismamák esetén a munkáltatók folyamatosan megtagadják az Mt. 59. §-ának alkalmazását, mely rendelkezés előírja, hogy a munkáltató az Mt. 127–132. §-ában meghatározott távollét megszűnését követően köteles ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó. Tudomásom szerint sem a Kttv., sem a Kjt. nem zárja ki ennek a jogszabálynak az alkalmazását. Van olyan törvényi paragrafus, amelyre hivatkozva a munkáltató megtagadhatja ezt az illetménykorrekciót GYED-ről, illetve GYES-ről visszatérő édesanyák tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...alapul venni. Ilyen közalkalmazottak hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves illetményemelés mértéke az irányadó. Ennek elmaradása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a közalkalmazott bíróság előtt munkaügyi pert indíthat, és követelheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Munkabérfizetés – utalása devizaszámlára

Kérdés: Az egyik munkavállalónk euróban szerette volna kérni a fizetését, majd utána pedig eurós számlára szerette volna kapni a havi munkabérét. Úgy tudjuk, hogy euróban csak kivételes esetben és csak vezető beosztású munkavállalónak lehet bért fizetni. Lehet-e euróban, illetve lehet-e eurós számlára havi munkabért utalni? Ha igen, ennek mi a folyamata, illetve szükséges-e valamilyen dokumentáció hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...a munkabér is euróban legyen megállapítva vagy kifizetve, ha a munkát Magyarország területén végzi. A szabály célja, hogy az árfolyam ingadozásával kapcsolatos kockázatot ne a munkavállaló viselje, hanem fix összegű munkabérrel kalkulálhasson minden hónapban. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Távol lévő pedagógus – a helyettesítésének díja

Kérdés: Pedagógus helyettesítése és a helyettesítési óradíj összegének meghatározásában kérném szíves segítségüket két esetben. A pedagógus 2025. I. 20-tól a tanév végéig a munkáltató által engedélyezve távol van, az egyik kolléga vállalta heti 10 órában az ő délutáni helyettesítését. Ez tartós helyettesítés, az óradíjat hogyan kell számolni? A másik esetben a pedagógus 2025. I. 21-től kórházba került, az ő távolléte esetében kb. 3-4 héttel számolunk, a helyettesítését végző kollégák helyettesítését és a helyettesítési óradíjakat hogyan kell helyesen számolni?
Részlet a válaszából: […] ...miatt ez csak több helyettesítésből jöhet össze.) Továbbá eseti helyettesítésre csak a helyettesítő kolléga munkakörére irányadó neveléssel-oktatással lekötött munkaidő 110%-áig (tehát iskolában a 24 óra felett heti további 2 órában, óvodapedagógus esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Egy munkaviszony – több munkáltatóval

Kérdés: Az Mt. 195. §-a szabályozza azt az esetet, amikor egy munkaviszonyban több munkáltató van. Szabályos-e az, ha az egyik munkáltató külön kötött határozatlan idejű munkaszerződést a munkavállalóval, majd később belépett a másik munkáltató határozott idejű munkaszerződéssel a jogviszonyba? Mi a helyes eljárás akkor, ha a határozatlan munkaviszonyt biztosító munkáltató „ki kíván szállni” a jogviszonyból? Ilyenkor beszélhetünk jogfolytonosságról, ha a másik munkáltató felkínálja a továbbfoglalkoztatást? Vagy először le kellene zárni a munkaviszonyt, és kifizetni a végkielégítést a munkavállalóknak? Szabályos-e egyáltalán a külön kötött munkaszerződés? Jogfolytonosság esetén a határozott idejű munkaszerződéseket felkínáló munkáltatónak milyen kondíciókkal kellene átvenni a munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetben a felek között nem állt fenn konszenzus, akkor az eredeti munkaszerződés nem módosulhatott határozott idejűvé. Az ugyanis, hogy adott esetben a munkavállaló és a második munkáltató szándéka kiterjedt a határozott idejű munkaviszony létesítésére, még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.
1
2
3
327