3204 cikk rendezése:
11. cikk / 3204 Munkába járás költségtérítése – a visszamenőleges kifizetés
Kérdés: Amennyiben a munkavállaló visszamenőleg 3 évre jogosult lehetett munkába járási költségtérítésre, és tudja igazolni a bérletek megvételét, visszamenőlegesen a munkáltatónak kötelessége-e kifizetni a költségtérítést? A visszamenőleges időszakra – 3 évre – kifizetett költségtérítés kifizethető adómentesen a munkavállaló részére, vagy csak a tárgyévi fizethető adómentesen az Szja-tv. 25–26. §-ai alapján?
12. cikk / 3204 Cégautó biztosítása megbízottnak
Kérdés: Amennyiben egy kereskedelmi képviselet vezetője a tisztséget megbízási jogviszonyban látja el, jogosult lehet a céges autó használatára? A cégautó esetében mennyire szigorúan kell betartani azt a követelményt, hogy a megbízott rendszerint saját eszközével dolgozik? Mennyire érvényesülhet cégautó esetén ez az elvárás?
13. cikk / 3204 Köztisztviselő besorolása – a főiskolai tanulmányok
Kérdés: A Kttv. 8. §-ának (5) bekezdése alapján a köztisztviselő besorolásánál figyelembe vehető-e 1987. szeptember 1. és 1990. június 30. időtartamú főiskolai képzésből hat hónap?
14. cikk / 3204 Előírt képzés – ha a köztisztviselő nem teljesíti
Kérdés: Közszolgálati tisztviselők kötelező továbbképzése esetén van-e következménye annak, ha a köztisztviselő a Probono felületén nem végzi el a munkáltató által előírt képzéseket?
15. cikk / 3204 Több munkakör betöltése egy munkaviszonyban
Kérdés: Mire kell figyelni, ha egy munkavállaló ugyanannál a munkáltatónál több munkakört tölt be, különösen a munkaszerződés és munkaköri leírás tartalmának meghatározása során? Mennyiben bonyolítja a konstrukciót, hogy elvileg az egyik pozíció betöltése esetén vezető állású a munkavállaló, míg a másikban nem feltétlenül, illetve hogy eltérő közvetlen felettesek alá tartoznak a pozíciók?
16. cikk / 3204 „GYES-ről” visszatérő köztisztviselő felmentése
Kérdés: A közös hivatalunknál dolgozik egy köztisztviselő, aki jelenleg GYES-en van. 2018. október 29. napjától lett kinevezve határozatlan időre a közös hivatalnál köztisztviselői státuszba, 2022. február 4. és 2022. július 21. napjáig szülési szabadságát töltötte, 2022. július 22. és 2025. március 5. napjáig pedig a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetési nélküli szabadságát tölti. A köztisztviselő tervezetten a gyermeke hároméves korának betöltésekor szeretne visszajönni dolgozni. Időközben a köztisztviselő által végzett fő munkaköre megszűnt, a települési adót ugyanis 2023. évben eltörölték. A megmaradt munkaköri feladatait átcsoportosítanánk, más köztisztviselők között kerülne szétosztásra. A hivatal egyre nehezedő költségvetési helyzetében költségtakarékossági megfontolások okán nem szeretnénk a köztisztviselőt tovább foglalkoztatni. A munkáltatói részről milyen lépéseket, milyen határidővel szükséges megtenni a közszolgálati jogviszony jogszerű megszüntetésével kapcsolatban?
17. cikk / 3204 Vasárnapi pótlékra való jogosultság
Kérdés: Terembérbeadással foglalkozó kft. a hét minden napján 8–22-ig tartó időpontokban ad ki termeket külső vállalkozóknak az általuk szervezett eseményekre, illetve részben saját szervezésű programjaik (workshopok) is vannak. A teremberendezőknek, recepciósoknak és a takarítóknak jár-e vasárnapi pótlék?
18. cikk / 3204 Alpolgármester tiszteletdíja – társadalmi megbízatás esetén
Kérdés: A társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíját miként kell megállapítani, ha a polgármestert főállásúként választották meg? A Mötv. 80. §-ának (2) bekezdése alapján a társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíját a képviselőtestület állapítja meg úgy, hogy az nem haladhatja meg a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíjának 90%-át. Ebben az esetben a Mötv. 71. §ának (5) bekezdése alapján meg kell határozni, hogy a polgármester mekkora tiszteletdíjra lenne jogosult, ha nem főállású, hanem társadalmi megbízatású lenne, és ennek az elméleti összegnek a 90%-át nem haladhatja meg a társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíja?
19. cikk / 3204 Iskolakezdési támogatás – pedagógus szülőnek
Kérdés: A 401/2023. Korm. rendelet szerinti iskolakezdési támogatással [106. §] kapcsolatosan kérdezném, hogy ez mérlegelés alapján jár-e a munkavállalónak, vagy a kérésére kötelező-e megadni? A 106. § (1) bekezdése – különös tekintettel a 105. § (2) bekezdés rendelkezéseivel összevetve, ahol a mérlegelést a jogalkotó külön is kiemeli – mindazonáltal ettől eltérő megoldást sugall.
20. cikk / 3204 Kötelező béremelés fizetés nélküli szabadságot követően
Kérdés: Több ügyfelünk fordult hozzánk azzal a kérdéssel, hogy sok esetben a munkába fizetés nélküli szabadság után visszatérő kismama ugyan jelzi visszatérési szándékát, de egyben be is adja a felmondását úgy, hogy már többet nem áll munkába a munkáltatónál. Az ügyfelek ilyen esetekben azt a gyakorlatot követnék, hogy a visszatérő munkavállaló munkaszerződésének módosítását – habár az Mt. ezt kötelezővé teszi – nem tennék meg, így a megváltandó szabadságok, valamint az esetleges végkielégítés összegét a korábbi (a szülési szabadság kezdetén hatályban lévő) munkaszerződésben meglévő munkabér alapján számítanák. Melyik időponttól/eseménytől terheli a munkáltatót a munkaszerződés módosításának kötelezettsége? Lehet-e az a gyakorlat, hogy az így felmondó munkavállalónak legalább egy napra, a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően munkába kell állnia, akár csak „papíron” is annak érdekében, hogy a bérét lehessen korrigálni, egy munkaszerződésmódosításban? Az Mt. kommentár ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a kötelező módosítás szabályozási hátterében az a gondolat áll, hogy a felsorolt személyek munkától való távolléte közérdek, vagy legalábbis privilegizált magánérdek, ezért a munkavállalót ebből származóan ne érje hátrány.
