3190 cikk rendezése:
21. cikk / 3190 Globális informatikai hiba miatti munkakiesés
Kérdés: A július 19-i Crowdstrike frissítési hiba a Windowsra a cégünket is érintette, a számítógépeken nem tudtunk dolgozni. Erre a napra mit kell fizetnie a cégünknek? Az irodai és műszakos kollégákat korábban elengedték. A délutánosokat értesítették, hogy ne jöjjenek be.
22. cikk / 3190 Munkáltatói joggyakorlás – a jogosult utólagos jóváhagyása
Kérdés: Az Mt. 20. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta. Jól értjük, hogy ha a munkáltató akár a per során hagyja jóvá a jognyilatkozatot (mely perben a munkavállaló hivatkozik arra, hogy nem az arra jogosult tett a munkáltató nevében jognyilatkozatot), azzal az említett szakasz alapján fennálló érvénytelenségi okot teljes egészében kiküszöböli? Van-e jelentősége annak, ha a munkavállaló a munkáltatói jóváhagyás előtt hivatkozik érvénytelenségre?
23. cikk / 3190 Cégjegyzésre jogosultak – és a munkáltatói jogkörgyakorlás
Kérdés: Egy társaság képviseletére a cégjegyzék értelmében annak két képviselője együttesen jogosult. Van-e akadálya annak, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét úgy alakítsa ki ez a társaság, mint munkáltató, hogy a munkavállalókkal szemben mindkét cégjegyzésre jogosult képviselője önállóan gyakoroljon munkáltatói jogkört, illetve a munkáltatói jogkörgyakorlásba bevonhatnak-e további, más munkavállalókat is, akik szintén önállóan képviselnék a céget munkajogi ügyekben?
24. cikk / 3190 Polgármester – ha nem kaphat képviselői tiszteletdíjat
Kérdés: Helyi – megyei jogú városi – önkormányzatnál a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester illetményére, illetve képviselői tiszteletdíjának egyidejű megállapítására vonatkozik kérdésünk. A Mötv. 35. §-ának (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg. A Mötv. 71. §-ának (2) bekezdése szerint a megyei jogú város polgármestere, a fővárosi kerületi önkormányzat polgármestere megbízatásának időtartamára havonta illetményre jogosult, amelynek összege 1 300 000 forint. A Kttv. a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonyának szabályait tartalmazza. Amennyiben a polgármester megválasztása főállásúként történt, és egyidejűleg helyi önkormányzati képviselőnek is megválasztották, jogosult-e az illetménye és polgármesteri költségtérítése mellett az önkormányzat helyi rendeletében meghatározott képviselői tiszteletdíjra is?
25. cikk / 3190 Áthelyezés hiánya és orvoslása
Kérdés: Járási hivatal kormányablakosztályán dolgozó kormányzati szolgálati jogviszonyban álló alkalmazott áthelyezéssel átvehető-e közös önkormányzati hivatalhoz közszolgálati tisztviselői jogviszonyba?
26. cikk / 3190 Próbaidő kikötése óvodaigazgató részére
Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodában igazgatói megbízás betöltésére jelentkezett egy kolléganő. A 401/2023. Korm. rendelet a Púétv. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint nem köthető ki próbaidő annak, aki „a pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy kinevezésével egyidejűleg igazgatói vagy igazgatóhelyettesi megbízást kap”. Ha az említett kolléganő több mint tíz éve az oktatási hivatal pedagógiai központjában szaktanácsadó óvodapedagógia, konfliktuskezelés és intézményfejlesztés szakterületen dolgozik heti 1 napon pár órában (3-4), rá vonatkozik-e ez a b) pont?
27. cikk / 3190 Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés
Kérdés: A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a munkavégzés helyét, idejét, a munkavégzés módját és egyéb jellemzőket (pl. a munkaruha viselését)? A munkáltatói utasítás jognyilatkozatnak vagy pedig jognyilatkozatnak nem minősülő „egyszerű” nyilatkozatnak minősül?
28. cikk / 3190 Pihenőnap-áthelyezés munkaidőkeret hiányában
Kérdés: Általános munkarend szerinti foglalkoztatás esetén jogszerű-e az, hogy egy hétköznapra eső munkanapot pihenőnappá tegyen a munkáltató, és helyette valamely szombaton dolgoztassa azt le? (Pl. 08. 30-ai péntek délelőttös, délutános és éjszakai műszakot 09. 14-én szombaton.) A Munkaügyi Levelek 249. számában a 4765. sorszámú kérdésre adott válaszban szerepel az alábbi rész, mely a kétséget okozza:
„Általános munkarendben a munkanapok hétfőtől péntekig tartanak, a heti két pihenőnap a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.]. Ebből következően, ha munkáltató bármelyik hétköznapra pihenőnapot rendel el az előző szabály alapján, akkor az erre a napra eső (rendes) munkaidőt nem tudja más napokra beosztani.”
Alkalmazható-e erre a problémára, ha a munkáltató munkaidőkeretet rendel el? Egyáltalán feltétele-e a munkanap-áthelyezésnek a munkaidőkeret alkalmazása?
„Általános munkarendben a munkanapok hétfőtől péntekig tartanak, a heti két pihenőnap a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.]. Ebből következően, ha munkáltató bármelyik hétköznapra pihenőnapot rendel el az előző szabály alapján, akkor az erre a napra eső (rendes) munkaidőt nem tudja más napokra beosztani.”
Alkalmazható-e erre a problémára, ha a munkáltató munkaidőkeretet rendel el? Egyáltalán feltétele-e a munkanap-áthelyezésnek a munkaidőkeret alkalmazása?
29. cikk / 3190 Időarányos szabadság számítása
Kérdés: Az augusztusi diákmunkánál 1 munkanap szabadság jár a diákoknak, hiszen 2024. 08. 01-től 2024. 08. 21-ig (15 munkanap) tart a program. A számítás: 20 munkanap alapszabadság és 5 munkanap fiatal munkavállalóknak járó, azaz 25/366×21 = 1,43, tehát 1 munkanap jár. A kerekítés szabálya az, hogy 1,50-től 2 munkanap jár, ezért a Központi Illetményszámfejtő Program (KIRA) mindig felfelé kerekít 0,50-től. Júliusban 1-jétől 19-ig voltak a diákok (15 munkanap), így 20+5 = 25, 25/366×19 = 1,29, azaz 1 munkanap szabadság járt. Van egy diák munkavállaló, aki 2024. 08. 05-től 2024. 08. 26-ig jött, neki így néz ki a szabadsága: 20+5 = 25, 25/366×22 = 1,50, azaz 2 munkanapot kalkulál a rendszer. Az oka az, hogy augusztus 3. szombat munkanap volt, és augusztus 19. pedig pihenőnap. Ezért mondhatni „feleslegesen”, de szabályszerűen megnöveli az 1 db pihenőnap az osztót 21 helyett 22-re. Mivel minden diáknak, aki három hetet, azaz 15 munkanapot vállalt, az egyenlő bánásmód elve alapján 1 munkanap szabadság járt, átírjuk-e a programban kézzel a jól kalkulált 2 munkanapot 1-re? Avagy, mivel a program a kerekítés szabályai szerint jól kalkulált, így ez egy banális eset gyakorlatilag, de tényleg jogosan két munkanap szabadság jár az utóbbi diáknak?
30. cikk / 3190 „Túlóra” – a maximum és a pihenőnapi elrendelés
Kérdés: A munkáltató elrendelhet-e úgy rendkívüli munkaidőt, hogy azzal a maximum 12 órás napi vagy a heti 48 órás munkaidő túllépésre kerül? Illetve, ha a heti két pihenőnap egyikére rendel el rendkívüli munkaidőt, akkor hogyan lehet érvényesíteni a heti két pihenőnapot, ami megilleti a dolgozót?
