Találati lista:
1. cikk / 1209 Kölcsönzött munkavállaló bérkorrekciója gyermekgondozási szabadság után
Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cégnél alkalmazásban, GYED-en lévő anyukának a fizetés nélküli szabadság idejére szünetel a kikölcsönzése. Visszatérése során ilyenkor mit kellene figyelembe venni az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekciónál? Mi történik abban az esetben, ha a kölcsönző cég már nincs szerződésben a kölcsönzővel?
2. cikk / 1209 Kötelező munkáltatói ajánlat a béremelésre gyermekgondozási szabadság után
Kérdés: A gyermekgondozási szabadságon lévő munkavállaló visszatérésekor kell-e bérkorrekcióban részesíteni az adott illetőt, ha van azonos munkakörben dolgozó más munkavállaló, és náluk nem történt az elmúlt években bérfejlesztés, a cég többi részlegén viszont igen? Mi történik abban az esetben, ha az azonos munkakörbe új munkavállaló érkezik már sokkal magasabb alapbérrel? Akkor a visszatérő munkavállalónak tett ajánlatnak is tükröznie kell azt a mértékű növekedést, amit az újonnan érkező kolléga megkapott?
3. cikk / 1209 Munkavállalók – a köztisztviselőknél kedvezőbb díjazási helyzetben
Kérdés: Az önkormányzatnál a Kttv. alá tartozó köztisztviselők és az Mt. alá tartozó munkavállalók illetménye, munkabére évente a törvény szerinti garantált bérminimummal és a képviselő-testület döntése alapján, a költségvetés elfogadásával módosul, ami az eddigi gyakorlat alapján emelkedett. Az illetményalap is magasabb, mint a költségvetési törvényben meghatározott 38 650 forint. A képviselő-testület dönthet-e úgy, hogy a már évek óta magasabb összegű illetményalapot „visszaveszi”, és ezáltal csökken az illetmény, illetve a munkabér? A munkáltatói jogkör gyakorlója dönthet-e úgy, hogy az eddig garantált bérminimum feletti – munkáltatói döntésen alapuló – illetménykiegészítést elveszi, így a köztisztviselők, munkavállalók illetménye, munkabére csökken? Ez a kérdés felmerült a 1232/2025. Korm. határozat és a 219/2025. Korm. rendelet alapján 2025. július 1. napjától megállapított illetményemelésre vonatkozólag is. Összességében lehetséges-e, hogy a köztisztviselők és a munkavállalók illetménye, illetve munkabére az előző évhez képest csökkenjen, minimum a kötelező garantált bérminimum szintjére?
4. cikk / 1209 Áthelyezés után – a fizetési osztály és az illetmény összegének megállapítása
Kérdés: A közalkalmazott kolléga egyik költségvetési szervtől áthelyezésre kerül egy másikhoz a szociális ágazatba. Eddig nem szociális jellegű költségvetési intézményben dolgozott. A jelenlegi munkahelyén szakmunkás-végzettséggel takarít (középfokú szakmunkás-bizonyítványa lehet), mivel „C” kategóriába van besorolva (varrónőként, takarítónőként dolgozott). Ahová áthelyezésre kerül, ott a takarítók „A” kategóriába kerültek besorolásra. Van-e annak jogi akadálya, hogy az új helyen a kolléga „A” kategóriába legyen besorolva? Az illetménye nyilván nem csökkenne, csak a besorolása változna.
5. cikk / 1209 Bérutalás a munkavállaló házastársának számlájára
Kérdés: A munkavállaló munkabérét lehet-e utalni a házastársa nevén lévő bankszámlára, ha ezt a munkavállaló így kéri, és írásban nyilatkozott is erről?
6. cikk / 1209 Bérkorrekció és távollétidíj-számítás
Kérdés: A munkaszerződés alapján a munkavállaló személyi alapbére bruttó 500.000 Ft/hó, valamint abban egy havi átalány formájában történő bérpótlék-kifizetés is szerepel, bruttó 50.000 Ft összegben. Ez az Mt. 140–144. §-a szerinti bérpótlékokra vonatkozik, nem tételes elszámolás alapján, hanem fix havi díjazással, amely az alapbérrel együtt kerül kifizetésre. Az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekcióval kapcsolatban ilyen esetben a korrekció kizárólag az alapbérre vonatkozik, vagy a havi átalány formájában fizetett bérpótlékra is kiterjed? Ha a munkáltató a GYED-ről vagy GYES-ről – a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról – visszatérő munkavállalót nem tudja foglalkoztatni, és a munkaviszonya olyan jogcímmel kerül megszüntetésre, amelynek értelmében végkielégítés jár részére, a végkielégítés alapját milyen módon lehet megállapítani abban az esetben, ha az elmúlt hat hónapban nem történt tényleges munkavégzés? Ilyen esetben mire alapozható a távolléti díj helyes megállapítása?
7. cikk / 1209 Bérkorrekció gyermekgondozási szabadság után – ha felszámolás alatt áll a cég
Kérdés: Felszámolás alatt álló cég esetén GYES-ről visszatérő édesanyánál ugyanúgy el kell-e végezni az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekciót?
8. cikk / 1209 Munkabért terhelő követelések – a letiltás sorrendje
Kérdés: A Vht. 63. §-a alapján a 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer Ft-ot. Két letiltás esetén a levonás mértéke 50%, vagyis 33% és 17%. Nettó 500 ezer forintos bérnél két letiltás esetén a letiltás 50%, 250 ezer forint és a 200 ezer forint feletti rész 50 ezer forint, összesen 300 ezer forint. A 33% és 17% arányát a 300 ezer forinthoz viszonyítsuk (198 ezer és 102 ezer forint), vagy a 250 ezerhez, de akkor a maradék 50 ezer forint melyik letiltásban fog törleszteni? És mi van akkor, ha van egy sorban álló harmadik is?
9. cikk / 1209 Letiltás a munkabérből – a végrehajtás alól mentes rész
Kérdés: A letiltás módosult szabályai szerint 2025. július 1-jétől a mentes rész 116.029 Ft. Ezt a szabályt mind egy korábban kiadott, mind egy új letiltás esetén alkalmazni kell már? Melyik havi munkabérnél, a június vagy csak a július havitól? A családi adókedvezmény mentes a letiltás alól 2025. július 1-jétől. Ez a mentesség csak az újonnan kiadott letiltásokra vonatkozik? Akiknek „régi” letiltásuk van, abból pedig ugyanúgy kell levonni, mint eddig?
10. cikk / 1209 Munkáltatói jogutódlás és a kollektív szerződés szerinti SZÉP-kártya-juttatás
Kérdés: Vidéki, kereskedelmi kft. munkáltató az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti folyamatban az átadó szerepét viszi. A cégnél kollektív szerződés van hatályban, az átvevő munkaadónál viszont nincs. Az átszállás időpontja 2025. november 1. Az egyik ügyvezető betegállományban van, és marad is, az átvevő cég ügyvezetője már az átadóban is tevékenykedik ügyvezetőként. Ennek során vitatja a kollektív szerződés egyéb juttatásra (SZÉP-kártyára) vonatkozó előírását, amely szerint az egyéb juttatás a teljes munkaidős dolgozót „a kifizetést megelőző hónap fizetett munkanapjai és a ledolgozható munkanapjai arányában” illeti meg. Értelmezése szerint a szabadság nem minősül fizetett munkanapnak e tekintetben, így a szabadságnapok nem jogosítanak SZÉP-kártya-juttatásra a következő hónapban. Az utóbbi hónapban már az átadó munkáltató is így számfejtett. Az átvevő munkáltató is megtagadhatja az eddig a szabadságnapokra is számfejtett juttatás kifizetését?
