Közalkalmazotti jogviszony jogellenes munkáltatói megszüntetésének lehetséges jogkövetkezményei

Kérdés: Önkormányzatunknál 2025. szeptember 8-tól közalkalmazotti jogviszonyban áll egy művelődésszervező. A próbaidő leteltekor közölte a munkáltató vele, hogy aktívabb érdeklődést, pontosságot, jobb kommunikációt kér tőle a partnerek és a munkáltató irányába, és ha ezen javítani tud, folytatja vele a közalkalmazotti jogviszonyt. A közalkalmazott szóbeli figyelmeztetésben részesült. Ezt követően az általa elkészített 2025. évi beszámolót és 2026. évi munkatervet a képviselő-testület számottevő hiányosságok (főleg az egyikből a másikba átmásolt szövegek és a lényegi tartalom hiánya) miatt nem fogadta el. Településünk legnagyobb rendezvényének szervezését sem kezdte el, mellyel jelentős időhátrányban vagyunk. Részéről nemtörődömség, hanyag magatartás tapasztalható. A képviselő-testület úgy döntött, mivel nem elfogadható ez a hozzáállás, támogatja a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését. Sajnos február végén munkájából hazafelé közúti balesetet szenvedett, mely miatt 100%-os táppénzre jogosult. A munkáltató felmondást vagy azonnali hatályú felmondást szeretne alkalmazni vele szemben a táppénzt követően. Ebben az esetben a közalkalmazott által munkaügyi bíróságon megtámadott munkáltatói döntésnek milyen következményei lehetnek? Ha a munkaadót elmarasztaló jogerős ítélet születik, milyen összegű kártérítésre számíthatunk?
Részlet a válaszából: […] problémákra lehet hivatkozni, amelyeket a munkáltató ilyen módon még nem tett szóvá, vagy amelyek miatt nem adott például írásbeli figyelmeztetést.A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt rendkívüli felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazotta) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagyb) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi [Kjt. 33/A. § (1) bek.].A munkáltató köteles mind a felmentést, mind a rendkívüli felmentést megindokolni. Az indokolásból a felmentés, illetve a rendkívüli felmentés okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén az indok valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A rendkívüli felmentés jogát azonban csak az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül (szubjektív határidő), legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni (objektív határidő). A tudomásszerzés időpontjának – ha a rendkívüli felmentés jogát testület jogosult gyakorolni – azt kell tekinteni, amikor a rendkívüli felmentés okáról a testületet – mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet – tájékoztatják [Kjt. 33/A. § (2)–(3) bek.]. Mivel a közalkalmazott február vége óta minden bizonnyal nem dolgozik, és a kérdés megválaszolásának időpontjában – és vélhetően a legutolsó kötelezettségszegés óta is – már tizenöt nap eltelt, nem javasoljuk a rendkívüli felmentés közlését, hiszen a munkáltató már nagy valószínűséggel „kifutott” a szubjektív határidőből. Megjegyezzük, hogy egyébként nem kizárt, hogy a munkáltató a közalkalmazottal a keresőképtelenségének fennállása alatt közölje a rendkívüli felmentést, mivel ez utóbbinak nem képezi akadályát semmilyen felmentési tilalom vagy felmentési korlátozás. Ugyanakkor – álláspontunk szerint – a kérdésben írottakból inkább arra lehet következtetni, hogy a rendkívüli felmentésnek nem feltétlenül állnak fenn a feltételei: a közalkalmazott munkájával szemben felhozott kifogások, így a kommunikációs problémák, a proaktivitás és a pontosság hiánya, a beszámoló és a munkaterv hiányosságai, a rendezvény szervezésével kapcsolatban tapasztalható késlekedés, a nemtörődöm és hanyag magatartás inkább a felmentést alapozhatják meg nem megfelelő munkavégzés címén.A közalkalmazotti jogviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit az Mt. – Kjt. tekintetében is irányadó – 82. és 83. §-a tartalmazza. Amennyiben a felmentés vagy a rendkívüli felmentés jogellenes, a bíróság a munkáltatót a közalkalmazott kérelme alapján kötelezi arra, hogy közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárát térítse meg a közalkalmazott részére. Az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés azonban nem haladhatja meg a közalkalmazott tizenkét havi távolléti díjának összegét. A közalkalmazott a kártérítésen túlmenően jogosult a végkielégítés összegére is, ha a közalkalmazotti jogviszonya jogellenesen nem felmentéssel szűnt meg, vagy ha a közalkalmazotti jogviszonya megszűnésekor a Kjt. 37. §-ának (2) bekezdése alapján a nem megfelelő munkavégzésre alapított felmentés miatt – nem részesült végkielégítésben. A közalkalmazott a kártérítés és – annak részeként – az elmaradt jövedelem helyett követelheti a munkáltató általi felmentés esetén irányadó felmentési időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget [Mt. 82. §].A közalkalmazott kérelmére a bíróság csak néhány esetben dönthet úgy, hogy helyreállítja a közalkalmazotti jogviszonyt. Ez csak akkor fordulhat elő, haa) a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéseaa) az egyenlő bánásmód követelményébe,ab) a joggal való visszaélés tilalmába,ac) az Mt. 65. §-ának (3) bekezdésébe (felmentési tilalmakba), vagyad) az Mt. 273. §-ának (1) bekezdésébe ütközött (a szakszervezeti tisztségviselők, a közalkalmazotti tanács elnökének munkajogi védelmébe),b)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Jubileumi jutalomra való jogosultság a köznevelésben

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógus jubileumi jutalomra való jogosultságával kapcsolatban szeretnénk állásfoglalást kérni. Egy óvodapedagógus a „nők 40” kedvezményes nyugdíj alapján 2022. szeptember 1. napjától nyugdíjasnak minősül, a Budapest Főváros Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Főosztály határozata alapján a megállapított öregségi nyugdíj folyósításának kezdete 2022. szeptember 1. A kolléga nyugdíjazásakor nem szüntette meg a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát, az intézményben 2012. augusztus 15-től 2026. február 28-ig folyamatos foglalkoztatotti jogviszonyban állt. A munkáltató kezdeményezésére a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya felmentéssel megszüntetésre került, a felmentési ideje 2025. július 1-jétől 2026. február 28-ig tartott, amely idő alatt a munkavégzési kötelezettség alól is mentesítve volt. A 40 éves jubileumi jutalomhoz beszámítható jogviszony kezdete 1987. július 26., így 2025. évben 38 év szolgálati idővel rendelkezik. A fentiek szerint a kolléga jogosult-e a 40 éves jubileumi jutalomra? Amennyiben igen, mivel jogviszonya 2026. február 28-án megszűnt, annak kifizetését milyen módon és milyen határidővel kell teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] jogosító idő kezdete esik 1987. július 26-ára, és – megszakítás nélküli foglalkoztatás esetén – ez alapján az érintett 2027. július 26-án érte volna el a 40 évet, akkor a jogviszonya megszűnésekor, 2026. február 28-án még csak 37 év 7 hó 2 nap jogosító idővel rendelkezett. A Púétv. 105. §-ának (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy– ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya (áthelyezés, rendkívüli felmentés vagy elbocsátás esete kivételével) megszűnik, és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy– felmentésére nyugdíjjogosultság megszerzésének indokával kerül sor, feltéve, hogy ekkor legalább 35 évi szakmai gyakorlattal rendelkezik,a 40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalmat részére a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.A Púétv. 3. §-ának 26. pontja alapján nyugdíjas az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), vagy pedig, aki részére végleges határozatban az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjat állapítottak meg (idetartozik a nők 40 éves jogosító idővel, életkori feltétel nélkül járó öregségi nyugdíjának esete).Mindezen szabályokból következően, ha az érintettnek 2026. február 2-án valóban több mint 35 év (37 év 7 hónap 2 nap) jogosító ideje volt, akkor jogosult a 40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalomra, hiszen 2022. szeptember 1-jétől már nyugdíjasnak minősült annak folytán, hogy ettől az időponttól megállapították számára a „nők40” nyugdíjat.A Púétv. 63. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított 5. munkanapon a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére ki kell fizetni havi illetményét, egyéb[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Hozzátartozó halála – mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

Kérdés: Hozzátartozó halála esetén a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól két napra. A munkavállaló feleségének nagyszülője hunyt el, 2025. január hónapban. A munkavállaló az igényét egy évvel később, 2026. január 6-án nyújtotta be. A munkáltató köteles megadni ebben az esetben a két nap „rendkívüli szabadságot”, vagy elutasíthatja a kérelmet? Ha elutasíthatja, milyen jogszabályra hivatkozva? Belső szabályzatban lehet-e szabályozni, hogy meddig fogadja el a kérvényeket a munkáltató? Pontosan ezen kellemetlenségek elkerülése végett.
Részlet a válaszából: […] 294. § (1) bek. b) pont], tehát a kérdés szerinti esetben a munkavállaló valóban jogosult a két munkanap fizetett távollétre a felesége nagyszülője halála okán. A törvény e távollét igénybevételére nem határoz meg határidőt, de a szabály rendeltetéséből eredően, ezt a halálesethez kapcsolódó észszerű időn belül lehet igénybe venni (pl. az érzelmi megrázkódtatás miatt a halálesetet közvetlenül követően, a temetés megszervezéséhez, a temetés napjára, a hagyatéki tárgyalás idejére). Elképzelhető, hogy a munkavállalónak akár egy évvel később van észszerű igénye a távollétre, például a hagyatéki eljárás elhúzódása miatt.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Óvodapedagógus – az egészségi alkalmatlanság következményei

Kérdés: Óvodapedagógus munkakörben határozatlan időre foglalkoztatott munkavállaló (köznevelési foglalkoztatott) 2025. január 6-tól 2026. január 7-ig tartós táppénzen volt. 2026. január 8. naptól a felhalmozott, majd a 2026-os időarányosan kiadott szabadságát tölti 2026. április 2-ig. A foglalkozás-egészségügyi orvos alkalmassági véleménye alapján ideiglenesen, majd a következő vizsgálat véleménye alapján a munkavállalót nem tartja alkalmasnak a munkavégzésre. A munkavállaló fizetés nélküli szabadságra nem szeretne menni, és a jogviszonya megszüntetését sem szeretné kezdeményezni. A munkáltató más munkakört nem tud felajánlani. A munkáltatónak április 2-át követően kell-e a munkavállaló részére állásidőre járó díjazást fizetni, illetve egyáltalán van-e anyagi kötelezettsége a munkavállaló felé? Ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pedagógus jogviszonyát megszünteti, kell-e végkielégítést fizetnie a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] 2025. február 28.-i hatállyal megsemmisítette az Mt. 146. §-a (2) bekezdésének a Púétv. idézett szabályával azonos tartalmú rendelkezését, miszerint nem illeti meg a munkavállalót távolléti díj, ha munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan. Ahogy az Alkotmánybíróság rámutatott, természetes, hogy a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége nem áll fenn olyan munkakör ellátására, amelyben – a konkrét feladatellátási körülményekre is tekintettel – „nem alkalmas” minősítést kapott. Ugyanakkor a munkáltató – az Alkotmánybíróság értelmezése szerint – nem mentesül erre az időre az általános foglalkoztatási kötelezettsége alól [1/2025. (II. 27.) AB határozat (90) bek.]. Márpedig a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve –, alapbér, illetve a munkaidő-beosztás szerinti bérpótlék illeti meg [Mt. 147. §].Visszatérve a kérdésre, ebben az esetben a jogviszony megszüntetése a megfelelő megoldás. Természetesen a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nem kötelezhető sem arra, hogy lemondjon, sem arra, hogy egy közös megegyezéses megszüntetéshez hozzájáruljon. Ez irányban „ráhatásnak” sem tehető ki, mivel az megtámadhatóságot eredményező akarathibának (fenyegetés) minősülne [Púétv. 23. §]. Mivel a munkáltató érdeke, hogy az álláshelye felszabaduljon, értelemszerűen ez esetben ő élhet az egészségi alkalmatlanságra alapított felmentéssel [Púétv. 49. § (1) bek. c) pont]. Ez esetben a felmentésnek már feltétele lesz, hogy előtte megvizsgálják, hogy a munkáltatónál, vagy az azonos fenntartóhoz tartozó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Pedagógus I. vagy gyakornoki besorolás

Kérdés: A bölcsőde 2016. VIII. 22. óta felsőfokú végzettségű (E besorolású) kisgyermeknevelőként foglalkoztatja a dolgozót. A dolgozó főiskolai oklevelet szerzett csecsemő- és kisgyermeknevelő szakon, így a Púétv. alapján pedagógusbesorolásba tehető. Gyakornoki fokozatba kell-e sorolni gyakornoki idő megállapításával, vagy a munkáltatónál eltöltött közel 10 év szakmai gyakorlatra való tekintettel sorolható Pedagógus I. fokozatba is?
Részlet a válaszából: […] többek között a besorolásról szóló 37. § is, hozzátéve, hogy ezt a 257/2000. Korm. rendelet 9/B–9/H. §-ában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A 401/2023. Korm. rendelet 37. §-ának (1)–(3) bekezdései szerint a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint 2 évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust Gyakornok fokozatba kell besorolni, és számára 2 év szakmai gyakorlatot kell kikötni, amelybe beleszámítandó (vagyis azt csökkenti) a korábbi szakmai gyakorlati ideje is. A (4) bekezdés értelmében pedig, ha a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a pedagógus rendelkezik két év szakmai gyakorlattal, de nincs 6 év munkaviszony jellegű jogviszonya, szintén Gyakornokként sorolandó be. Ekkor 6 hónap gyakornoki időt kell kikötni. Ha pedig az érintett a jogviszonya létesítésekor 6 évet elérő munkaviszony jellegű jogviszonnyal rendelkezik (bármilyen munkakörben), akkor a 401/2023. Korm. rendelet 37. §-ának (12) bekezdése alapján a Pedagógus I. fokozatba sorolandó. Kiemelendő, hogy ez az ún. „hatéves szabály” csak a jogviszony létesítésekor alkalmazható; akkor tehát nincs erre mód, ha a fennálló jogviszony időtartama alatt szerez valaki olyan végzettséget, amely alapján pedagógus-előmenetel hatálya alá sorolandó.Mindezen szabályok alapján jelen esetben a kisgyermeknevelőt Gyakornokként kell besorolni. A szakmai gyakorlata körében egyfelől a 401/2023. Korm. rendelet 42. §-ának (1) bekezdése szerinti, másfelől a 257/2000. Korm. rendelet 9/E. §-ának (1) bekezdése szerinti időket kell figyelembe venni. A bölcsődében középfokú, technikumi szintű szakképesítés alapján kisgyermeknevelő munkakörben eltöltött idő azonban a szakmai gyakorlatába nem számítható be, mert ezt egyik jogszabályhely sem sorolja fel. A 401/2023. Korm. rendelet 42. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint ugyan be kell számítani a pedagógus-munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt, viszont a Gyvt. 15. §-ának (10a) bekezdése a gyermekjóléti ágazat területén kizárólag a felsőfokú végzettség birtokában ledolgozott időket tekinti pedagógus-munkakörben töltött időnek. Azaz,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Közhasznú munkavégzés és a közfoglalkoztatás figyelembevétele a besorolásnál és a jubileumi jutalomra való jogosultságnál

Kérdés: A közhasznú munkavállalói munkaszerződést, majd 2011. január 1-jétől a közfoglalkoztatási jogviszonyt be kell-e számítani a köztisztviselői, a közalkalmazotti, illetve az egészségügyi szolgálati jogviszony besorolásánál, valamint a jubileumi jutalomra való jogosultságnál?
Részlet a válaszából: […] munkaviszony – így a közhasznú munkaviszonyok ideje is – figyelembe veendő a közalkalmazott fizetési fokozata megállapításánál. A Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján pedig 1992. július 1. után azoknak a munkaviszonyoknak az ideje – ideértve az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatóval fennállt közhasznú munkaviszony időtartamát is – veendő figyelembe a fizetési fokozat megállapításánál, amelyek alatt a közalkalmazott már rendelkezett a jelenlegi munkakörének betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképzettséggel. A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál fennállt munkaviszonyokat természetesen szintén figyelembe kell venni a fizetési fokozat megállapításánál [Kjt. 87/A. § (1) bek. a) pont]. Ez alapján tehát a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített közhasznú munkaviszonyban töltött idő be fog számítani a fizetési fokozat megállapításánál.Itt jegyezzük meg, hogy a Kjt. 87/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja egészen 2025. február 28. napig úgy szólt, hogy a Kjt. alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a Ktv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt. Ez a rendelkezés 2025. március 1. nappal úgy módosult, hogy a Kjt. alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a Kttv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyban töltött időt. A Ktv.-re hivatkozást a jogalkotó azóta sem pótolta, ez hiányzik a Kjt.-ből, szemben a többi jogállási törvénnyel. Más jogállási törvényekben, így például a Kttv. és az Eszjtv. rendelkezései között is szerepel a jogviszonyban töltött idő beszámításánál a Ktv. hatálya alá tartozó szervvel fennállt jogviszonyok beszámítása. A Ktv. 2012. február 28. napján – vagyis hatályon kívül helyezése előtti napon – hatályos 1. §-a szerint a Ktv. szervi hatálya a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatalára és hatósági igazgatási társulására, közterület-felügyeletére, a körjegyzőségre, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzatok hivatalára terjedt ki. A Kttv. 1. §-ának e) pontja 2012. március 1. napján – hatálybalépése napján – hatályos szövege szerint a Kttv. szervi hatálya a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatalára és hatósági igazgatási társulására, közterület-felügyeletére, a körjegyzőségre, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzatok hivatalára terjedt ki. A két törvény szervi hatálya tehát – a képviselő-testület hivatala tekintetében – gyakorlatilag teljes mértékben megegyezett. Erre tekintettel, továbbá az egyéb jogállási törvények vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel – megítélésünk szerint – a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatónál fennállt munkaviszonyokat szintén figyelembe kell venni a fizetési fokozat megállapításánál. Ez alapján tehát a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített közhasznú munkaviszonyban töltött idő be fog számítani a fizetési fokozat megállapításánál.A jubileumi jutalom – egyezően a Kttv. szellemével – alapvetően a költségvetési szférában munkában töltött időt honorálja a Kjt. által meghatározott körben. A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál figyelembe vehető időtartamok köre ezért jóval szűkebb, mint a fizetési fokozatnál figyelembe veendő jogviszonyban töltött időké: csak a kifejezetten a közszférához tartozó foglalkoztatás időtartamának beszámítása lehetséges [lásd Kjt. 87/A. § (1) bek.!]. Így például – egyebek mellett – a Kjt., illetve a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatónál fennállt munkaviszonyokat kell beszámítani [Kjt. 87/A. § (1) bek. a)–b) pont]. Ez alapján tehát a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóval, valamint – a fent írtakból következően – a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített közhasznú munkaviszonyban töltött idő be fog számítani a jubileumi jutalomra jogosító időbe. Viszont, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített közhasznú munkaviszonyban töltött idő nem vehető figyelembe a jubileumi jutalomra jogosító időbe, figyelemmel arra, hogy ilyen jogviszonyt a Kjt. 87/A. § vonatkozó felsorolása nem tartalmaz.3. A fizetési fokozat számítása során figyelembe vehető jogviszonyokat az Eszjtv. 8. §-ának (9) és (9a) bekezdése sorolja fel. Az Eszjtv. 8. §-a (9a) bekezdésének b) pontja alapján a fizetési fokozat megállapítása szempontjából egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni az 1992. július 1. előtt fennállt valamennyi munkaviszonyt – így a közhasznú munkaviszonyok idejét is –, ha ezen időtartamok korábban nem kerültek beszámításra a közalkalmazotti jogviszonyba.Az Eszjtv. 8. §-a (9a) bekezdésének a) pontja alapján pedig 1992. július 1. után azoknak a munkaviszonyoknak az ideje – ideértve az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatóval fennállt közhasznú munkaviszony időtartamát is – vehető figyelembe a fizetési fokozat megállapításánál, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett, ha ezen időtartamok korábban nem kerültek beszámításra a közalkalmazotti jogviszonyba.Ezen túl, egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban és közszolgálati jogviszonyban töltött időt [Eszjtv. 8. § (9) bek. b)–c) pont]. Ez alapján tehát a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóval, valamint a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített közhasznú munkaviszonyban töltött idő be fog számítani a fizetési fokozat megállapításánál.Az Eszjtv. 9. §-a az egészségügyi szolgálati jogviszonyban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Pedagógus I. fizetési fokozatba sorolás két kérdése

Kérdés: Az óvodapedagógus 2026. február 6-án szerezte meg a diplomáját. Ezen a napon kezdődött a jogviszonya a mi óvodánkban. Gyakornok fizetési fokozatba soroltuk, mert nem mutatott be az előző munkahelyéről igazolásokat. A napokban hozta be a papírjait, miszerint 17 év munkaviszonnyal rendelkezik értékesítési vezető munkakörben. Jól gondoljuk, hogy így visszamenőlegesen Pedagógus I. fizetési fokozatba kell sorolnunk, mert rendelkezik 6 év jogviszonnyal? Továbbá a bölcsődei dajka egyetemi tanulmányait folytatja, és kisgyermeknevelői diplomát fog szerezni. 10 éve dolgozik az intézményünkben. Ha megszerzi a diplomáját, kötelesek vagyunk átsorolni Gyakornok vagy Pedagógus I. fizetési fokozatba? Mivel nincs kisgyermeknevelői üres álláshelyünk, így maradna bölcsődei dajka munkakörben.
Részlet a válaszából: […] §-ának (3) bekezdésében előírt általános, a jogviszonnyal összefüggő lényeges körülményekről egymás tájékoztatására vonatkozó általános kötelezettségét, és mivel általános jogi alapelv az, hogy saját jogszabálysértő magatartására senki sem alapíthat igényt, az átsorolásból eredő illetményemelésre csak a jogviszonyai igazolásától kezdődő időponttól jogosult. Nem lehet tehát igénye elmaradt illetmény címén a jogviszonya kezdő időpontjától az igazolások bemutatásáig terjedő időszakra.A Gyvt. 15. §-a (10b) bekezdésének a) pontja kimondja: a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy előmeneteli és illetményrendszerére a Púétv. 96. §-ának (1) bekezdését, 97. §-ának (1)–(2) és (4)–(8) bekezdését, 98. §-ának (1)–(2), (6) és (8) bekezdését, 104. §-ának (3) és (4) bekezdését, 159. §-át, 160. §-ának (2) és (6) bekezdését [átmeneti szabályok] kell alkalmazni. A 15. § (10a) bekezdése úgy definiálja a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyt, hogy annak felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie. A 257/2000. Korm. rendelet 9. §-ának (5) bekezdése értelmében továbbá a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, a javítóintézetben és a bölcsődében, minibölcsődében dolgozó, Gyvt. 15. §-ának (10a) bekezdése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Iskolagondnok jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskolánkban 2018. február 15-től áll alkalmazásban egy munkavállalónk iskolagondnok munkakörben, aki 2026 első felében betölti a nyugdíjkorhatárt. A Púétv. 132. §-a alapján felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-i rendelkezései az irányadók. A köznevelési dolgozó munkaviszonyának megszüntetése a nyugdíjkorhatár betöltésével időszerűvé válik. Meglátásunk szerint ez a folyamat az Mt. alapján közös megegyezéssel, illetve a munkavállaló vagy a munkáltató felmondásával történhet. A Púétv. alapján hivatkozott Kjt. 33. §-a megszüntetési eljárásként felmentést, továbbá hatvannapos felmentési időt nevesít, illetve ezt kiegészítendő további hónapokat bizonyos közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtartamokat követően. Mi alapján számítható ki az említett dolgozó felmentési ideje, ha a munkaviszonya nem felmentéssel szűnik meg, és nem is dolgozott közalkalmazotti jogviszonyban az intézményben? Van-e különbség a felmentési idő kiszámításánál abban az esetben, ha a munkáltató vagy a munkavállaló kezdeményezi a felmondást?
Részlet a válaszából: […] kötelezettségszegése). Alkalmazni kell az Mt. 66. §-ának (9) bekezdését is, mely szerint a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.A Púétv. 132. §-ának (7) bekezdése értelmében a köznevelési dolgozó részére járó végkielégítés összegének, szabadságának, jubileumi jutalmának és a felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a munkaviszony munkáltatói felmondással szűnik meg – ez a jogcím felel meg a közalkalmazottakra vonatkozó szabályozásban a felmentésnek –, akkor a felmondási idő nem lehet kevesebb, mint a Kjt. 2023. december 31-én hatályos szabályai szerint kiszámított felmentési idő. A Kjt. 33. §-a szerint a felmentési idő 60 nap és 8 hónap között lehet, a 60 napos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltötta) 5 év után egy hónappal;b) 10 év után két hónappal;c) 15 év után három hónappal;d) 20 év után négy hónappal;e) 25 év után öt hónappal;f) 30 év után hat hónappalmeghosszabbodik.A közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt a Kjt. 87/A. §-ának (1) bekezdése alapján kell számítani. Ez alapján jogosító időnek számít a közalkalmazotti jogviszony (és a felsorolt, közszférabeli egyéb jogviszonyok). Kiemelendő, hogy nemcsak az adott munkáltatónál jogviszonyban töltött idők számítanak be, hanem az életpálya egésze alatt szerzett jogosító idők is. Fontos ugyanakkor, hogy a Kjt. 87/A. §-ának (3) bekezdése a munkaviszonyok beszámítását csak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

„Többlet”-szabadság visszakövetelhetősége

Kérdés: Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott orvos munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre, a „többlet”-szabadságra kifizetett összeget a munkáltató az elszámolás keretében levonhatja-e a munkavállaló utoljára kifizetett munkabéréből, egyéb járandóságaiból?
Részlet a válaszából: […] része jár azzal, hogy a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít [Mt. 121. §]. A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt pénzben meg kell váltani [Eszjtv. 6. § (13) bek.]. Arra azonban nem tartalmaz kifejezett felhatalmazást sem az Eszjtv., sem az Mt., hogy ellenkező esetben – ha a munkavállaló az időarányosnál több szabadságot vett igénybe a munkaviszony megszűnéséig – a munkáltató visszakövetelhetné a többletnapokra járó díjazást. A szakirodalomban kialakult többségi álláspont szerint ez a törvény más rendelkezéseiből sem vezethető le egyértelműen (pl. a jogalap nélkül felvett munkabér visszakövetelésére vonatkozó szabályokból). Ezért a munkáltató feladata, hogy a naptári év során lehetőleg úgy ütemezze a szabadság kiadását, hogy az nagyjából megfeleljen az időarányosan járó mennyiségnek. Ha ettől eltér (pl. már februárban négy hét fizetett szabadságot ad ki a munkavállalónak),[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Szociális asszisztens besorolása

Kérdés: Családsegítő intézményünkbe szeretnénk felvenni egy szociális asszisztenst mentesítéssel. Jelenleg érettségije van. Helyesen járunk-e el, hogy ha felvesszük C osztályba, és miután meglesz a végzettsége, áttesszük E-be? A besoroláshoz milyen jogviszonyait számíthatjuk be? Beszámítható-e bármelyik a besoroláshoz egyáltalán? Az Mt. hatálya alatt dolgozott ügyvédi irodában, illetve közfoglalkoztatás keretében önkormányzatnál. A 257/2000. Korm. rendelet szerint: E fizetési osztályba kell sorolni: az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkaköröket (pl. szociális asszisztens, szociális gondozó és szervező, mentálhigiénés asszisztens, csecsemő- és kisgyermekgondozó, vezetési-szervezési ismeretet nyújtó képesítéssel rendelkezőket). A képesítés alóli mentesítést az 1/2000. SzCsM rendelet 6. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján adjuk meg: „A munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól – ide nem értve a vezető beosztású, megbízású vagy munkakörű, valamint a szakápolási központban szakápolást végző személyeket – a munkáltatói jogkör gyakorlója határozott időre, de legfeljebb öt évre, házi segítségnyújtás esetén három évre felmentést adhat, ha (…) b) az adott munkakör betöltésére nem áll rendelkezésre a képesítési előírásoknak megfelelő személy, és a munkakört betölteni kívánó személy vállalja a szükséges szakirányú képesítés megszerzését.”
Részlet a válaszából: […] segítő munkatárs (OKJ),– mentálhigiénés asszisztens (OKJ),– szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ),– szociális segítő (OKJ),– szociokulturális animátor (OKJ),– foglalkoztatásszervező (OKJ),– ifjúságsegítő (OKJ),– felsőfokú szociális munkás asszisztens,– felsőfokú ifjúságsegítő asszisztens,– gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens,– gyermek- és ifjúsági felügyelő,– szociális és gyermekvédelmi asszisztens,– szociális és rehabilitációs szakgondozó,– szociális és mentálhigiénés szakgondozó,– pedagógiai munkatárs (pedagógiai asszisztens),– pedagógiai munkatárs (gyógypedagógiai asszisztens).Az 1/2000. SzCsM rendelet 6. §-ának (5) bekezdése valóban lehetővé teszi, hogy a képesítési feltételek alól legfeljebb 5 évre a munkáltató átmeneti mentesítést adjon. E szabály alapján tehát a minimumkövetelményekben előírt képesítéssel nem rendelkező személy is elláthatja az adott munkakört. Ugyanakkor ez a rendelkezés a besorolással kapcsolatosan nem tartalmaz előírást, így ekkor továbbra is az általános szabályt kell alkalmazni, miszerint annak alapját az a legmagasabb végzettség képezi, amellyel a közalkalmazott ténylegesen rendelkezik [Kjt. 63. § (1) bek.]. Tehát a mentesítő szabály nem teremt „fiktív” végzettséget a besorolás szempontjából. A mentesített közalkalmazottat ezért a meglévő legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján, és nem azon végzettség, képesítés alapján kell besorolni, amely alól a felmentést kapta. Jelen esetben legmagasabb iskolai végzettségként a meglévő érettségi végzettség fogadható el, amely a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének cb) pontja alapján „C” fizetési osztályba sorolásra jogosít. A közalkalmazottat feljebb sorolni akkor lehet, ha majd megszerzi a munkaköre ellátásához szükséges magasabb iskolai végzettséget, szakképzettséget.A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
1
2
3
14