Találati lista:
1. cikk / 92 Besorolás – főiskolai diploma helyett szakképesítés alapján
Kérdés: Bölcsődei kisgyermeknevelő besorolásával kapcsolatban kérdezzük: a jelentkező rendelkezik kisgyermek gondozó-nevelő OKJ alapképesítéssel. Ezenkívül rendelkezik szociológus főiskolai végzettséggel. A 15/1998. NM rendeletben szereplő képesítési előírások között szerepel a felsőfokú szociális szakképzettségű személy, mint elfogadható végzettség. A kisgyermeknevelői alapképesítéssel és a szociológus diplomával a jelentkező diplomás besorolásba (pedagógus-bértáblába) kerülhet-e?
2. cikk / 92 Munkaviszony – eltérő megítélés a jubileumi jutalomra való jogosultságnál
Kérdés: A Púétv. 158. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján 2024. január 1-jével a köznevelési intézményben dolgozó gondozónő és takarító, szakorvos, úszómester, műszaki vezető, továbbá gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakult át. Aki nem volt közalkalmazott, mert egyházi fenntartás alatt munkaviszonyban volt, tehát az Mt. alá tartozott, őket hogyan kell kezelni? A Kjt. alapján? Jár nekik jubileumi jutalom? Ha igen, a munkaviszonyban töltött idejük beszámít-e a jubileumi jutalomba?
3. cikk / 92 Nevelőszülői hálózat – egy munkáltatóval két jogviszony
Kérdés: Lehet-e egyidejűleg gyermekgondozóként és nevelőszülőként foglalkoztatni valakit egy nevelőszülői hálózatnál? A dolgozót gyermekgondozóként negyvenórás munkaviszonyban foglalkoztatjuk egy nevelőszülői hálózatnál, de szívesen lenne nevelőszülő is. Megteheti-e ezt egy intézményen belül, vagy van-e ennek valamilyen jogi akadálya?
4. cikk / 92 Munkaviszony figyelembevétele a jubileumi jogosultság megállapításakor
Kérdés: Egy önkormányzat által fenntartott szociális intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló intézményvezetője kéri, hogy jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából vegyük figyelembe korábbi munkaviszonyát az E. Gondozóház Egyesületnél 2016. szeptember 13-tól 2018. március 31-ig, valamint az E. Nonprofit Kft.-nél 2018. április 1-től 2019. április 30-ig töltött munkaviszonyát. A nonprofit kft.-nél töltött munkaviszonya alatt is a munkavégzés helye az E. Gondozóház volt, ahol intézményvezetőként dolgozott (1333 volt a FEOR-szám). Az E. Nonprofit Kft. esetében bemutatott egy Magyar Államkincstár által kiállított határozatot, amely a 2025. évre támogatást állapít meg a fenntartónak az E. Idősek Otthona szolgáltatóra vonatkozóan, a férőhelyszámra vonatkozóan, és a szociális ágazati összevont pótlékra. Emellett benyújtott egy 2023. évi férőhely-módosításról szóló, a kormányhivatal gyámügyi osztálya által egy határozatot, amelyben az E. Nonprofit Kft. adatainál típusként az van feltüntetve, hogy „nem állami fenntartó”. Ezek alapján figyelembe vehetőek-e ezek a munkaviszonyok jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából?
5. cikk / 92 Nyugdíjas közalkalmazott felmentése – a munkáltatói költségek
Kérdés: Nyugdíjas közalkalmazottunk jogviszonyát szeretnénk megszüntetni. Munkaköre szociális gondozó és ápoló, tartós bentlakást nyújtó intézményben dolgozik, teljes munkaidőben tizenkét órás műszakban. A felmentésben milyen jogszabályokra hivatkozzunk és mennyi felmentési idővel kell számolnunk?
6. cikk / 92 Napi 12 órás munkaidő túllépése
Kérdés: Bentlakásos szociális intézményben a gondozók munkaidőkeretben vannak beosztva napi 12 órára. Napi 12 óránál többre be lehet-e osztani a munkavállalót, ha egy másik gondozó lebetegszik, és máshogy nem lehet ellátni a lakókat? Akár 17 órára is? Vagy 12 óránál semmiképp nem lehet több órára beosztani, és ha 17 órát dolgozna, akkor az 5 órára járna-e neki túlórapótlék?
7. cikk / 92 Közalkalmazotti besorolás – a közfoglalkoztatási jogviszony
Kérdés: Gondozói munkakörbe szeretnénk felvenni közalkalmazottként új munkavállalót, 2016-ban szerezte meg szociális gondozó és ápolói végzettségét. Ezt követően több önkormányzatnál közfoglalkoztatási jogviszonyban állt, ezek tartama beszámítható-e a közalkalmazotti besorolásához?
8. cikk / 92 Köznevelés – a fizetési fokozat megállapítása munkaviszonyban
Kérdés: A köznevelési dolgozót be kell sorolni a Kjt. előmeneteli szabályai szerint, meg kell állapítani a fizetési osztályt és fokozatot, és ez alapján adható meg az alapszabadság és a fizetési fokozattól függő pótszabadság. Ez a besorolás azonban csak a szabadság mértéke meghatározásához szükséges. Milyen korábbi jogviszonyokat lehet beszámítani a nevelési-oktatási intézménynél munkaviszonyban betöltött munkakörökben a fizetési fokozat megállapításához? Az iskolai végzettséget nem igénylő munkaköröknél be kell-e számítani a korábbi, nem a Kjt. alá tartozó munkaviszonyokat? Az értelmezendő törvényi rész: 87/A. § (3) bekezdés a) pont.
9. cikk / 92 Gyermek utáni pótszabadság és a gyám házastársa
Kérdés: Jár-e a gyermekek utáni pótszabadság a gyermekek gyámja (nagymama) házastársának? A három gyermeket közös háztartásban nevelik.
10. cikk / 92 Jogviszonyok között a köznevelésben
Kérdés: Ha egy munkavállaló a Púétv. szerint köznevelési dolgozói jogviszonyban áll, de a továbbiakban nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben szeretnénk foglalkoztatni, akkor ebben az esetben van-e valamilyen lehetőség jogviszonyváltásra úgy, hogy folyamatos maradjon a jogviszony? Vagy meg kell szüntetni a munkavállalói jogviszonyt, el kell vele számolni, és új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt kell létesíteni?
