Jubileumi jutalomra való jogosultság és a feljegyzések

Kérdés: Iskolában dolgozom közalkalmazottként. Hamarosan nyugdíjba megyek, ez év július 6-ától kezdem a felmentési időmet. Az iskola igazgatóhelyettese ma feljegyzést adott át nekem, amiben azt kifogásolta, hogy míg keresőképtelen beteg voltam március 20. és 24. között (hétfőtől péntekig), az előzetes jelzésemmel ellentétben, szerdán nem álltam munkába. Előzetesen azt jeleztem, hogy hétfő-kedden biztosan nem tudok dolgozni, ha szerdán jobban leszek, akkor megyek. Szerdán nem voltam jobban, de külön nem telefonáltam. Az iskolatitkár hívott, miért nem jelentkeztem. Azt is felemlegette, hogy ez máskor is előfordult. Ezzel egy korábbi esetre utalt, amikor a munkahelyemen fogott el a szédülés, szóltam az illetékes vezetőmnek, aki szóban a nemtetszését fejezte ki. Mégis hazamentem, hiszen rosszul voltam. Az iskolatitkár szerint ez rosszulesett egy másik kolléganőmnek, aki emiatt helyettem kellett, hogy felügyeljen a gyerekekre. Mindezt odaírtam a nekem átadott feljegyzésre. Kérdésem: mi ennek a feljegyzésnek a joghatása? Számít-e, hogy odaírtam a véleményemet? Érinti-e a nyugdíjba menetelemkor nekem fizetendő jubileumi jutalmat? Nem úgy megyek 40 évvel nyugdíjba, mint azt az igazgatónő szerette volna. "Kényszeríthet-e" a feljegyzésben leírt körülmények miatt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kjt. 30. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató a nyugdíjjogosultság megszerzésével indokolva felmentéssel megszüntetheti. Továbbá a 30. § (4) bekezdése alapján, ha a női közalkalmazott – életkorra tekintet nélkül – 40 éves...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 2.

Munkabérfizetés vezető tisztségviselő hozzátartozójának felszámolás esetén

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló vállalkozás munkaügyi perben áll volt dolgozójával, aki az egykori ügyvezető felesége. A volt dolgozó szerződése jó erkölcsbe ütközött, így a felszámoló megítélése alapján nem kapta meg felmondáskor a szerződés szerinti összes végkielégítést és felmondási időre járó bért. A Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja nem egyértelmű számomra, mit kell tekinteni kötelezően kifizetendő munkabérnek, és mi az, ami a felszámolási költségek közé nem sorolható ebben az esetben, ha a volt vezető közeli hozzátartozójáról van szó?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tekinteni e bérelemek vonatkozásában [Mt. 29. § (3) bek.].A felszámolás költségei közé egyébként a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője (itt az ügyvezető) és közeli hozzátartozója, élettársa részére járó– a kötelező legkisebb munkabér...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 2.

Parkolóhelyek elosztása

Kérdés: A munkahelyemen a kb. 60 db parkolóból 45-öt bizonyos (irodista) személyeknek tartanak fenn. Természetesen a munkáltató semmilyen bérleti díjat nem számol fel nekik. A maradék 15 parkolóhelyet használhatjuk mi sor melletti munkások, kb. 300-an. Jogos-e a vezetőség részéről ez a diszkrimináció?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani (Mt. 12. §). Ennek részletes szabályait az Ebktv. határozza meg. E szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Felmondás – a háttérben bizalomvesztéssel

Kérdés: Tavaly szeptemberben volt egy jelentősebb összegű hiányom a pénztárban, amit megtérítettem a munkáltatónak. Most talált helyettem másik pénztárost, engem pedig erre az esetre hivatkozva, bizalomvesztéssel indokolva küldene el. Szerintem ez igazságtalan, hiszen hosszú hónapok teltek el azóta! Mit tehetek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...elvesztése mindig valamely, a felmondásra egyébként jogszerűen okot adó magatartás következménye. Az ítélkezési gyakorlat szerint a vezető bizalmának elvesztése mint felmondási indok csak a munkavállaló magatartásában vagy munkájában megnyilvánuló, és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Felmondás és végkielégítésre való jogosultság 62 évesen

Kérdés: Igaz-e, hogy 62 éves kor után a munkáltató különösebb indok és végkielégítés kifizetése nélkül felmondhat a munkavállalónak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az esetben mentesülhet az indokolási kötelezettség alól, ha a határozatlan idejű munkaviszonyban álló munkavállaló nyugdíjasnak vagy vezető állásúnak minősül [Mt. 66. § (9) bek., 208. §, 210. § (1) bek. b) pont]. Végkielégítés akkor nem jár...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 10.

Heti pihenőnapi rendkívüli munkavégzés elszámolása

Kérdés: Ha mezőgazdasági dolgozóként dolgozom, és a hétvégi munkavégzést a munkahelyi vezető 12 órás műszakkal elrendeli, abban az esetben, ha pihenőnapot nem tud biztosítani, a pótlék mértékét 12 órára számítva 100%-os mértékkel kell elszámolni, vagy csak 8 órára jár a 100%-os pótlék, és a fennmaradó órákra csak 50%?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap), amelyek egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén egyenlőtlenül is beoszthatók [Mt. 105. § (1)–(2) bek.]. Abban az esetben, ha a beosztott heti pihenőnapra a munkáltató munkavégzést rendel el, az rendkívüli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 10.

Külföldi ügyvezető szabadságmegváltása

Kérdés: Egy tagtársaságunknál az ügyvezető munkaviszonyban áll, osztrák állampolgár. Mióta Magyarországon alkalmazásban áll, még nem írt ki szabadságot, 88 napja van összesen. A munkaviszonya rövidesen közös megegyezéssel megszüntetésre kerül, ám kérdéses, mi a teendő a ki nem adott szabadsággal. Megilleti-e egyáltalán az ügyvezetőt a magyar szabályok alapján? Nem lehet szankcionálni, hogy miért nem vette igénybe természetben ennyi év alatt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megillet a szabadság, amit az általános szabályok szerint ki is kell adni a tárgyévben [Mt. 123. § (1) bek.]. Akkor is, ha az illető ügyvezető, vagy nem magyar állampolgár.A ki nem adott szabadság nem évül el a tárgyév végével (hanem csak az általános szabályok szerint...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 10.

Korlátozott belátási képességű vezérigazgató

Kérdés: A megváltozott munkaképességűek érdekében kérdezem, hogy miért nem ellenőrzik az akkreditált munkahelyek vezetőinek alkalmasságát a vezetésre? Ugyanis az egy (nem nevesítem) zrt. vezetői között pszichiátriai betegek vannak. A vezérigazgató asszony marékszámra szedi a nyugtatószereket, többször próbált meg öngyilkossági kísérletet. A dolgozók félve járnak be a munkahelyükre. Az idei évet azzal kezdte a vezérigazgató asszony, hogy több száz munkavállaló munkaidejét és munkabérét csökkentette. A sajátját megemelte, és felvette nem kevés összegért a testvérét is. Tehát alkalmatlan a munkaképesség-csökkent embereket foglalkoztató zrt. vezetésére!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– nem csupán megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató zrt.-nél, hanem valamennyi gazdasági társaságnál – csak olyan nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 20.

Spontán sztrájk a béremelés "lefaragása" miatt

Kérdés: Varrónő vagyok egy német tulajdonban lévő varrodában. A kötelező béremelés kapcsán a munkáltató bejelentette, hogy nekünk ezt ki kell termelni, ezért bizonyos intézkedéseket vezetett be. Például elvette az étkezési utalványt, lefaragta a munkaközi szünetet. Próbáltunk tiltakozni a csoportvezetőkön keresztül, de sajnos eredménytelenül. Ezért, hogy egyáltalán szóba álljanak velünk, az egyik reggel nem álltunk egyöntetűen munkába (nem haladta meg a két óra hosszát). Azt mondták, amiért megkárosítottuk a céget, kollektív fegyelmit kapunk, ha nem mondjuk meg, kik voltak a felbujtók, és pénzbírsággal is fenyegetőztek. Megtehetik ezt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A minimálbér összegét a munkavállaló alapbérének – teljes munkaidőben történő alkalmazás esetén – el kell elérnie. Önmagában nem tilos, hogy az emelkedő minimálbér miatt a munkáltató az egyéb bérelemeket csökkentse. Erre akkor van lehetősége, ha az adott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 20.

Nyugdíjas foglalkoztatása közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott élelmezésvezetőnk a 40 éves jogosultsági idejére tekintettel jogosultságot szerzett a nők kedvezményes nyugdíjára. Az élelmezésvezetői munkakört többszöri hirdetés ellenére sem tudjuk a jogszabályban előírt végzettséggel rendelkező közalkalmazottal betölteni, ezért szeretnénk a nyugdíjast tovább foglalkoztatni. A nyugdíj folyósításának szüneteltetése nélkül milyen feltételekkel és módon (pl. megbízási szerződéssel) tudjuk őt alkalmazni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a Kjt. szerint közalkalmazotti jogviszony létesíthető [Kjt. 1 § (1) bek.], általános szabály szerint e munkáltatóknál élelmezésvezetői munkakör csak ilyen jogviszonyban látható el. A tevékenység megbízási vagy vállalkozási szerződés keretében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 20.
1
…
56
57
58
…
102