952 talált cikk a vezető kifejezésre

Kérdés: Egyik műszakvezetőnk saját elhatározásából belekezdett egy munkafeladatba, bár határozott utasítást kapott, hogy várja meg a technológiai vezetőt, aki ellenőrzi a gépet, és megmondja, el lehet-e kezdeni a munkát. A műszakvezető a hozzá beosztott két kollégát is munkába állította. A munkavégzéshez használt gép meghibásodott, a feldolgozni kívánt anyagot szétforgácsolta, ami szétszóródva sérüléseket okozott a dolgozóknak. Ilyen esetben felelős-e a munkáltató a személyeket ért károkért?

Kérdés: Egyik műszakunk számára nyolc óra rendkívüli munkaidőt rendeltünk el a heti pihenőnapjukon. A kollégák az előírt műszakkezdésre megérkeztek, átöltöztek, ám technológiai hiba miatt nem indulhatott meg a munka. Kb. 30 perc elteltével világossá vált, hogy a hiba nem javítható rövid távon, ezért a műszakvezetők mindenkit hazaküldtek. Kérdésünk, hogy milyen díjazást kell elszámolnunk erre a napra?

Kérdés: Cégünk külföldi tulajdonosai olyan döntést hoztak, hogy költségcsökkentési okokból minden leányvállalatnál megtiltják az idei évben a jutalmak kifizetését. Lehetséges-e, hogy ennek ellenére a munkáltató az éves bérmegtakarítás terhére valamely más jogcímen (pl. egy törvény szerint nem kötelező bérpótlékként, teljesítményprémiumként) fizessen juttatást a munkavállalóknak?

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló cég munkáltatója módosíthatja-e úgy a munkaszerződést, hogy más munkakörbe sorolja a munkavállalót, és emiatt az alapbért is csökkenti?

Kérdés: A karácsonyi vacsorát a munkáltatóm egy étteremben tartotta. A vacsorán kicsit többet ittam a kelleténél, és állítólag kötekedtem a pincérrel és az üzletvezetővel. A munkáltatóm másnap azonnali hatállyal felmondott nekem. Szerintem ez nem volt jogszerű, mert nem függött össze a munkámmal az eset, és a vacsora sem a munkahelyen volt. Érdemes beperelnem a munkáltatómat emiatt?

Kérdés: Cégünknél előre tervezett a szabadságok kiadása, mégis előfordult, hogy a helyi vezető ettől eltért, és a munkavállaló részére a tervben szereplőnél több szabadságot adott ki, így az év végére az ünnepek közötti egységesen kiadandó szabadságra nem maradt elegendő szabadságnapja. Helyesen járunk-e el, ha a hiányzó napra fizetés nélküli szabadságot engedélyezünk, ha a munkavállaló is egyetért ezzel? E napra meg kell téríteni az egynapi egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Kérdés: A Kkt. 18/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak értelmezésével kapcsolatban az alábbi kérdéseink vannak. Egy cégnél gépjárművezető munkakörben ("céges sofőr") kívánnak alkalmazni egy munkavállalót. A munkavállaló feladatai az alábbiak lesznek: a cég belső működésével kapcsolatos személyszállítási feladatok (a cég vezetőségének, tulajdonosainak szállítása); szintén a cég belső működésével kapcsolatos áruszállítási feladatok (kisebb alkatrészek szállítása). Sem a személyszállítás, sem az áruszállítás nem harmadik személy részére és nem díj ellenében történne. A személyszállítás főként Magyarország területére korlátozódna, de esetenként szükség lesz külföldre történő, de az Európai Unión belüli személyszállításra is. Az áruszállításra Magyarország területén kerülne sor. A munkavállaló mind a személyszállítási, mind az áruszállítási feladatait ugyanazon, egy 5 személy szállítására alkalmas személygépjárművel végezné majd, amely gépjármű össztömege a 3,5 tonnát nem haladja meg. Kiterjed-e a fenti tényállás szerinti, gépjárművezető munkakörben alkalmazandó munkavállaló munkaviszonyára (munkavégzésére) a Kkt. utazó munkavállalók munkaidejére vonatkozó rendelkezéseinek (Kkt. 18/A-18/L. §) hatálya, különös figyelemmel a Kkt. 18/A. §-ának (1) bekezdésében foglalt, "a vezetési idő, a megszakítás és pihenőidő tekintetében e törvény hatálya alá tartozó munkavégzés" kitételre? Amennyiben a fenti tényállás szerinti munkavállalóra ("céges sofőr") a Kkt. utazó munkavállalók munkaidejére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók, akkor a munkavállaló munkarendjére, munkaidejére, pihenőidejére, vezetési idejére mely jogszabály(ok) előírásai vonatkoznak? A munkavállaló munkaviszonyára kizárólagosan az Mt. vonatkozik?

Kérdés: A munkáltató az OEP-pel szerződésben levő gazdasági társaság, amely keretében betegszállítói tevékenységet végez: időpontra beszállítja a betegeket a gyógyintézetbe, átadja a szakrendelőnek, és várakozik, majd több óra múlva a betegeket visszaszállítja lakóhelyükre. A gépjárművezetők B kategóriás jogosítvány és PAV I és PAV II-es vizsgával rendelkeznek. A gépkocsik GPS nyomkövetős rendszere alapján objektíve megállapíthatók a vezetési és a várakozási időszakok. A napi munkaidő elszámolásakor jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a várakozási időszakokat rendelkezésre állási időnek minősíti (a Kktv. 18/A. §-a, az utazó munkavállalók munkaideje fejezete alapján), azaz nem munkaidőnek, és erre 40%-os díjat számol el? Vagy alkalmazhatja a munkáltató az osztott napi munkaidőt is, amikor a gépkocsivezető hazamegy, és szabadon rendelkezik az idejével, majd visszamegy a betegekért, felveszi és hazaszállítja őket? Alkalmazhatja-e a munkáltató a rendelkezésre állást a teljes munkaidőre alkalmazott betegkísérő esetében is? A betegkísérő kora reggel beszáll a gépkocsiba, és a gyógyintézménybe érkezésig rendelkezésre állási időt számolunk el, tehát az ő napi munkaideje a gyógyintézménybe érkezéskor kezdődik, majd a betegek visszaszállításától ismét rendelkezésre állási időt teljesít, amikor is csak ül az autóban, egészen a telephelyre beállás időpontjáig, azzal a kitétellel, hogy reggel és a délutáni időszakra 1-1 órát munkaidőnek számol el a munkáltató a betegek be- és kiszállása segítésére, bekísérésére fordított időszakra.

Kérdés: A kft. ügyvezetője, aki a cég tagja is, munkaviszonyban 3639 FEOR-számmal történt bejelentés alapján ügyvezetői, valamint egyéb adminisztrációs feladatokat lát el. Számára a garantált bérminimumot meghaladó bér kerül számfejtésre, melynek járulékai a munkaviszony alapján vannak megfizetve. Megfelelő-e a fenti FEOR-szám a két munkakör ellátásához? Ellátható-e egy FEOR-szám alatt a két fenti tevékenység? Meg kell határozni a munkaszerződésben pontosan, hogy napi vagy heti munkaidő tekintetében mennyi időt tölt az egyik vagy a másik feladatkörében?

Kérdés: Az Mt. 208. §-ának (2) bekezdése alapján vezetővé minősített munkavállalóra kiterjed a kollektív szerződés hatálya? Találkoztam olyan állásponttal, mely szerint a munkaszerződésben vezetőnek minősített munkavállalót nem lehet a kollektív szerződés hatálya alól kizárni; azaz a kollektív szerződés hatálya csak a munkáltató első számú vezetőjére és helyettesére nem terjed ki.