420 talált cikk az utasítás kifejezésre

Kérdés: Megszakítás nélkül működő egészségügyi intézmény vagyunk. Foglalkoztatottjaink nagy része műszakbeosztásban dolgozik. Azonban vannak az intézményben egy műszakos munkarendben dolgozó munkavállalók is, például az élelmezési osztályon. Aki egy műszakos beosztásban dolgozik 6.00-14.00 óráig, és munkaszervezési okból őt időnként 5.00-13.00 óráig osztják be, annak kell műszakpótlékot fizetni?

Kérdés: Polgármesteri hivatalban a dolgozó munkakörébe nem tartozó feladatot lát el. A munkaügyes kolléga szerint a Kttv. 52. §-ának (6) bekezdése alapján nem jár helyettesítési díj, csak 30 nap után. Felhívtam a figyelmét, hogy nem munkaköri kötelezettsége a feladat ellátása, de ragaszkodik hozzá, hogy csak 30 nap után jár a helyettesítési díj.

Kérdés: Novembertől a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy előírja a munkavállalóinak az oltás kötelező felvételét. Hogyan kell alkalmazni a szabályt, ha munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatjuk a munkavállalókat? A kölcsönbeadó is előírhatja ezt a munkavállalónak, vagy csak a kölcsönvevő? Ha a kölcsönvevő elrendeli a fizetés nélküli szabadságot, akkor az alapján a kölcsönbeadó – egy év elteltével – megszüntetheti azonnali hatállyal a munkaviszonyt?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kulturális szolgáltató költségvetési szerv munkavállalóival összefüggésben két kérdés vetődött fel. Az intézmény előadó-művészeti szervezetet alapító okirata szerint munkavállalói az Mt. hatálya alá tartoznak. Az érintett munkavállaló munkaköre kórustag, és ehhez kapcsolódóan szólóéneklésre – mint művészeti tevékenységre – számlát nyújtana be a munkáltatója felé. Köthet-e vele polgári jogi szerződést az intézmény vezetője erre a tevékenységre eseti jelleggel? A másik munkavállaló művészeti menedzser munkakörben van, és az intézmény kórusfellépései során konferálási feladatokat látna el, és számlázna rendezvényszervezési és kommunikációs tevékenységről. Jogszerű megoldás-e, ha a fenti tevékenységek nem kerültek felsorolásba a munkaköri leírásukban, azonban a tevékenység jellegéből adódóan az intézményvezető utasításai szerint járnak el abban a feladatkörben, amelyre a számla szól? Egyáltalán számlázhatnak-e a munkáltatójuk felé?

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó intézmény vagyunk. Munkavállalónk szakképesítését Szerbiában szerezte. Az OKFŐ határozata alapján a Szerbiában megszerzett és az egészségügyi iskola által 1999-ben kiállított egészségügyi nővér-technikus oklevél által tanúsított szakképesítés egyenértékű a 34/1977. (Eü. K. 23.) EüM számú utasításban meghatározott felnőtt szakápoló szakképesítéssel. A kollégát D vagy E fizetési osztályba kell sorolni?

Kérdés: A múlt hónapban az egyik kivitelezési helyszínen egy munkavállalónk nem volt hajlandó felvenni a munkát, mert álláspontja szerint az aznapi festési feladatokhoz a létra nem volt biztonságos. Csak akkor kezdett el dolgozni (kb. három órával később), amikor valaki a központi raktárunkból kivitt neki egy másikat. A műszakvezetője utólag megvizsgálta a helyszínen lévő létrát, szerinte nem volt újszerű, de nem is volt vele gond. Valóban megtagadhatja a munkavállaló az utasítást, ha nem érzi biztonságosnak a munkaeszközt? Milyen díjazás jár erre az időre?

Kérdés: A munkáltatónál nem volt írásba foglalt munkaidő-szabályzat. A gyakorlat szerint rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a munkaközi szünettel együtt ledolgozott 8:20 percen felüli túlmunka hónap végén túlórában került kifizetésre. Tavalyi évben, a járvány időszakában meghosszabbította a munkáltató a kihirdetett 6 havi munkaidőkeretet kétévesre, amely 2021. december 31-én jár le. Ezzel egyidejűleg beszüntette a túlmunka-kifizetéseket. Mivel egy év alatt több munkavállalónál nagymértékben nőtt az úgynevezett "balanszidő", 2021. április 1-jétől kiadott a munkáltató egy munkaidő-szabályzatot, melybe belefoglalta, hogy a rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a többletidő le nem csúsztatása esetén a keret végén elveszik a többletidő. Valamint azt is szabályozta, hogy csak az minősül túlórának, amit a munkáltató elrendel. Szabályosan járt-e el a munkáltató a munkaidőkeret közben kiadott új munkaidő-szabályzattal, annak ellenére, hogy nem került lezárásra a munkaidőkeret? Valóban nem kell kifizetnie a munkavállalónak a többletidőt (ha a munkáltató nem rendelte el túlóraként) a munkaidőkeret végén, annak ellenére, hogy a munkavállaló sok esetben nem tudja elvégezni a munkáját nyolc óra alatt, a többletidejét pedig nem tudja lecsúsztatni a megnövekedett munkamennyiség miatt?

Kérdés: A polgármesteri hivatalban elkülönült szervezeti egység (ellenőrzési osztály, amely 3 főből áll) feladatkörébe tartozik a belső ellenőrzési tevékenység ellátása. A 370/2011. Korm. rendelet 2. §-a szerint a belső ellenőrzési vezető: a költségvetési szerv belső ellenőrzési egységének vezetője, ha a költségvetési szervnél egy fő látja el a belső ellenőrzést, akkor a belső ellenőrzést ellátó személy. Az ellenőrzési osztály vezetője nyugdíjazás miatti felmentési idejét tölti, végig mentesítve a munkavégzés alól. Afelmentési idő alatt az osztályvezető helyett a munkaköri leírásban kijelölt helyettese elláthatja-e a belső ellenőrzési vezetői feladatokat. vagy megbízható-e ezzel a feladattal? A felmentési idő leteltét követően, ha az osztályon több belső ellenőr is van, és nem kerül sor azonnal új osztályvezető kinevezésére, kijelölhető-e bármelyikük belső ellenőrzési vezetőnek, és ezzel nem sérti-e a hivatkozott rendelkezést a költségvetési szerv vezetője?

Kérdés: Egyik munkavállalónk balesetet szenvedett, mivel a munkavédelmi oktatáson elhangzottak ellenére önként belekezdett egy munkába, ráadásul rávette a kollégáit is, hogy segítsenek neki. Tette ezt annak ellenére, hogy kifejezetten azt az utasítást kapták az ügyeletes diszpécsertől, hogy várják meg a műszakvezetőt, és addig ne csináljanak semmit. Most kártérítési igénnyel lépett fel. Lehet alapja a követelésének?

Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződésében szerepel egy olyan rendelkezés, amely szerint a munkavállalók munkahelye nem egyetlen, hanem több konkrétan meghatározott telephely. Mivel cégünk átszervezést hajt végre, melynek keretei között az egyik telephelyet bezárni kényszerülünk, a munkaszerződések e rendelkezése alapján az ott dolgozó munkavállalókat arra utasítjuk, hogy egy másik (a szerződésükben is rögzített) telephelyen vegyék fel a munkát. Már most látható, hogy lesz olyan munkavállaló, aki nem lesz hajlandó erre. Ebben az esetben felmondhatunk-e neki?