Vezető állású munkavállaló – a további munkaviszony létesítése

Kérdés: Egy vezető állású munkavállaló (kft. ügyvezetője, 40 órás, kötetlen munkaidővel) létesíthet-e további munkaviszonyt, ha az 40 órás jelenlétet követel meg?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. szerint a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet [új Mt. 211. § (1) bek.]. Ez a tilalom tehát a munkaidő mértékétől és a munkavégzés jogi formájától függetlenül kizárja a további jogviszony létesítését. Ugyanakkor, a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Szabadság elszámolása órákban

Kérdés: Mezőgazdasági cég vagyunk. Éves munkaidőkeretben dolgoznak a munkavállalóink, havonta más-más munkaidő-beosztásban. Milyen óraszámmal számoljuk el az adott hónapban a szabadságot?
Részlet a válaszából: […] 2012-ben a szabadság kiadására és elszámolására még a korábbi Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez a bírói gyakorlat szerint tiltja a szabadság munkanapok helyetti órákban történő elszámolását. Az idézett ítélet szerint a munkavállaló szabadságát munkanapban kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Rendkívüli munkaidő – a bérpótlék elszámolása

Kérdés: Négyhavi munkaidőkeret bevezetésénél a négy hónap elszámolása után keletkezett túlórákat hány százalékos pótlékkal számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt esetben a munkavállaló több órát teljesít a négyhavi munkaidőkeret tartama alatt, mint amennyi beosztható lenne. A munkaidőkereten felül végzett órák rendkívüli munkaidőnek minősülnek [új Mt. 107. § b) pont], amelyért a munkavállalónak 50%...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Keresőképtelen beteg közalkalmazott felmentése

Kérdés: Jól értelmezzük a Kjt. 38. §-ának (1) bekezdését, aminek alapján a keresőképtelen betegállományban lévő közalkalmazottat is fel lehet menteni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 38. §-ának (1) bekezdése kizárja az új Mt. 68. §-a (2) bekezdésének alkalmazását. Az Mt. 68. §-ának (2) bekezdése mondja ki, hogy a munkáltató felmondása (közalkalmazottaknál: felmentés) esetén a felmondási (felmentési) idő legkorábban az alábbiakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Pótlékra jogosultsági feltételek

Kérdés: Vendéglátóegységnél, ahol vasárnap is van nyitva tartás, és munkaidőkeretben dolgoznak, kell-e pótlékot fizetni? Például délelőtt 11-től van a nyitva tartás este 10 óráig. Hétköznap a 18 óra utáni munkavégzésnél kell-e a 30%-os pótlékot számolnunk a munkaidőkeretnél? A régi szabályozás szerint nem számoltunk pótlékot. Ha vasárnap van beosztva a munkavállaló rendes munkaidőben, és kap helyette szabadnapot, akkor kell-e 50%-os pótlékot adnunk; ha pedig valakinek állandó beosztása van 16 órától 22 óráig, kell-e 30%-os pótlékot számolni, mivel így nem változó a munkaideje?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Munkavállaló tartozásai és beteg­szabadságának megállapíthatósága

Kérdés: 2012. július 1. utáni munkaviszony megszűnése esetén nem kell/lehet kiadni a MIL-lapot. Mi a helyes eljárás az új munkaviszony létesítésekor a munkabért terhelő letiltásokra vonatkozóan? Nyilatkoztatni kell a munkavállalót, hogy milyen levonás terheli a munkabérét? Honnan lehet megtudni, hogy mennyi a tartozásának az egyenlege? A munkáltatónak milyen felelőssége, illetve készfizető kezessége van, ha nincs a birtokában a letiltásra vonatkozó irat? Másik kérdésünk: a munkavállalónak a tárgyévben kivett betegszabadságról nyilatkoznia kell-e, ha tévesen nyilatkozott, vagy nem tudja, hogy mennyi betegszabadságot vett igénybe, akkor mi a helyes eljárás? Ha tévesen nyilatkozott, annak milyen vonzatai lehetnek?
Részlet a válaszából: […] 2012. július 1. után az Mt. nem írja elő a munkaviszony megszüntetésekor munkáltatói igazolás (C.0243-74 nyomtatvány) kiadását. Ekkortól a következő igazolásokat kell a munkaviszony megszűnésekor a munkáltatónak kiadnia:– a kifizetett munkabérről való elszámolás az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Emberi reprodukciós eljárás és felmondási tilalom

Kérdés: Női munkavállalónk már egy éve lombikbébiprogramban vesz részt. Cégünk azonban olyan helyzetbe került, hogy kénytelen elbocsátani néhány munkavállalót. Az új jogszabályok szerint megilleti-e felmondási védelem a lombikbébiprogramban részt vevőt, ha már ilyen hosszú ideje tart az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A korábbi rendelkezések szerint a munkáltató nem szüntethette meg rendes felmondással a munkavállaló munkaviszonyát, ha külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt állt [Mt. 90. § (1) bekezdés d) pont]. Időbeli korlátja nem volt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Szabadság megállapítása

Kérdés: Egy munkavállalónk, akinek lejárt a GYED (második gyerek után), szeretne másutt elhelyezkedni. Mennyi szabadság jár neki az alábbi körülmények mellett? Jogviszony kezdete: 2007. 04. 02. Született: 1981. 07. 23. Jogviszony megszüntetése: 2012. 06. 30. Az első gyerek 2008. januárban született, ezt követően TGYÁS-t és GYED-et vett igénybe (itt 18 nap ki nem vett szabadsága maradt). Közben megszületett a második gyerek 2009 novemberében, ismét TGYÁS-t igényelt, majd 2010-ben GYED-del folytatódott az ellátása. Most, 2012-ben közös megegyezéssel szeretnénk a munkaviszonyt megszüntetni.
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. szabadságra vonatkozó előírásai csak 2013. január 1-jén lépnek hatályba [298. § (2) bek.], ezért a választ az 1992. évi Mt. alapján adjuk meg. A kérdésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy a munka­vállalónak hány nap ki nem adott szabadsága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Egészségügyi dolgozó rendkívüli munkája

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozónkat asszisztens munkakörben foglalkoztatjuk az izotópdiagnosztikai szakambulancián (egészségkárosító kockázatok között, kapja erre tekintettel a pótlékot is), emellett havi 60 órában rendkívüli munkát szeretne vállalni az idegsebészeti osztályon ápoló munkakörben. Az új Mt. 113. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a dolgozó rendkívüli munkára nem vehető igénybe, mert foglalkoztatására egészségkárosító kockázat között kerül sor. Az Eütev-tv. 12./E. §-ának (3) bekezdése szerint ugyanakkor az alkalmazott egészségügyi dolgozó részére készenlét elrendelhető, de rendkívüli munkavégzés nem. Viszont a rendkívüli munkavégzésre azonos munkáltatónál, de másik osztályon és másik munkakörben kerülne sor. Kérdésem az lenne, hogy a rendkívüli munkavégzés számára elrendelhető-e?
Részlet a válaszából: […] Az izotópdiagnosztikai szakambulancián asszisztens, valamint az idegsebészeti osztályon ápoló munkakörben (kettős munkakörben) foglalkoztatott egészségügyi dolgozó közalkalmazotti jogviszonyban áll, munkaidejére tehát az Mt. és az Eütev-tv. szabályait úgy kell alkalmazni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Kölcsönszerződésből eredő tartozás levonása a bank javára

Kérdés: Több alkalommal kaptunk értesítőlevelet a bankoktól, hogy munkavállalónk hiteltartozás-elmaradásban van, ezért a bank a tartozás közvetlen levonását kéri a munkavállaló munkabéréből. A bank ilyen esetben levele mellé csatolja a kölcsönszerződésnek azt a részét, amelynek értelmében a munkavállaló akként nyilatkozik, hogy amennyiben a bankkal kötött kölcsönszerződés alapján fizetési késedelembe esik, hozzájárul ahhoz, hogy a bank által írásban megjelölt összeget munkabérének legfeljebb 33%-a erejéig munkáltatója a munkabéréből levonja, és közvetlenül a bank által megjelölt bankszámlára utalja. Vajon elegendő-e a bank értesítése és a kölcsönszerződés részét képező munkavállalói nyilatkozat ahhoz, hogy a munkavállaló munkabérét letiltsuk, és a tartozását levonjuk, avagy ezen túlmenően a letiltás elindításához szükség van további nyilatkozatok beszerzésére, esetleg egyéb lépésekre is?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkabérére vonatkozó igényéről nem mondhat le, és a levonásmentes munkabérrész nem engedményezhető [új Mt. 163. § (1)–(2) bek.]. A munkabérből való levonásnak pedig jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.
1
161
162
163
174