Munkaviszony-megszüntetési ok: a tájékoztatási kötelezettség megszegése

Kérdés: Egyik munkavállalónk nem jelent meg a munkahelyén a munkaidő kezdetekor, és semmilyen módon nem jelezte távolmaradása okát. A boltvezető próbálta elérni telefonon, de a munka­vállaló nem vette fel és vissza sem hívta őt. Másnap a boltvezető újra próbálta telefonon elérni, szintén sikertelenül, majd egy figyelmeztető SMS után, amelyben kértük, hogy hívja fel a boltvezetőt, egyik kolléganőjén keresztül üzente, hogy betegállományban van. Ezek után nem tartunk igényt a munkájára. Kérdésem, hogy azonnali hatállyal felmondhatunk-e neki, ha letelt a betegszabadsága, vagy akkor már nem hivatkozhatunk arra, hogy nem jelezte távolmaradását időben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Munkáltató általi azonnali hatályú felmondásra okot adó körülménynek az tekinthető, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 23.

Felmondás keresőképtelenség után visszatérő munkavállalónak

Kérdés: Egy kollégánk hosszabb ideig volt táppénzes állományban, amely január elején ért véget. Az üzemorvosi vizsgálat az első munkanapján munkavégzésre alkalmasnak találta. Mivel a hosszú idő alatt, amíg nem dolgozott, pótolnunk kellett a munkáját, ezért felvettünk egy új embert, így nincs üres pozíció, amiben tudnánk alkalmazni. A korábbi csoportjából ráadásul senki sem akar vele együtt dolgozni, rosszindulatú vezetőnek tartják, félnek a visszatértétől. Milyen feltételekkel tudnánk szabályosan megválni a munkavállalótól?
Részlet az állásfoglalásából: […] Önmagában a hosszabb idejű keresőképtelenség miatt a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt. Még egy tartós betegség sem eredményezi automatikusan azt, hogy a munkavállaló – akár szakmai, akár egészségügyi szempontból – alkalmatlanná vált a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 23.

Pótszabadságok és az időarányosítás

Kérdés: A törvény szerint a munkavállalót megillető szülői pótszabadság először abban az évben jár, amikor a gyermeke megszületik. Egyik munkavállalónknak december 30-án született meg a kisfia. Ez azt jelenti, hogy 2014-re akkor is jár neki két nap pótszabadság, ha a tárgyév utolsó előtti napján lett apa? Vagy időarányosítani kell az év hátralévő részéhez a szabadságot, és akkor mondhatjuk, hogy az így kiszámított töredék a fél napot sem éri el, ezért egy napot sem adunk? Mi a helyzet akkor, ha az egészségkárosodott munkavállaló februárban elveszíti a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát? Neki hány nap pótszabadságot számoljunk 2015-re?
Részlet az állásfoglalásából: […] A gyermeke után pótszabadság illeti meg a szülőt, elő­ször abban az évben, amikor a gyermek megszületett [Mt. 118. § (3) bek.]. A gyermek születésével automatikusan nő a tárgyévi szabadsága. Ez akkor is így van, ha a gyermek szilveszterkor jön a világra, és a plusznapokat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 23.

Szabadságkiadás munkaidőkeret esetén – év közbeni átállás az elszámolásakor

Kérdés: Munkaidőkeret év közbeni indítása esetén át lehet-e állni a szabadságok órás elszámolására? Ilyen esetben hogyan kell kiszámolni a fennmaradt szabadságok mértékét, és hogyan kell elszámolni a munkavállalóval díjazás szempontjából?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. kizáró szabályának hiányában nincs akadálya, hogy a szabadságkiadás munkanapban történő nyilvántartása és elszámolása során a munkanapok helyett munkaórákkal kalkuláljanak. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 23.

Szabadság – töredéknap kiadása munkaidőkeret alkalmazásának megszűnésekor

Kérdés: Hogyan kell eljárni akkor, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaidőkerete, de van fennmaradt, egész napi munkaidőt kitevő szabadsága? Például év végén megszűnik a munkaidőkeret, és nem kezdődik új a következő évben, de a munkavállalónak 4 órányi szabadsága nem lett kiadva tavaly. Hogyan kell ezt kiadni idén?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nincs tételes szabály arra, hogy a munkavállaló fennmaradó szabadságát hogyan kell kiadni és elszámolni, ha megszűnik a munkaidőkeret, és nincs annyi munkaórányi szabadsága, mint amennyi a napi munkaideje. Amennyiben a munkaidőkeret nem folytatódik, a szabadságot ezt követően...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 23.

Munkaszerződés-kötés a korábbi munkaviszony megszűntét követően

Kérdés: Egyik munkavállalónk hétéves határozatlan idejű munkaviszony után felmondott cégünknél tavaly szeptemberben. Munkavállalói felmondás szabályai szerint elszámoltunk vele. Most januárban jelezte, hogy visszajönne dolgozni. Mi éppen tudnánk foglalkoztatni korábbi munkakörében, de bizonytalan ideig. Határozott idejű szerződéssel felvehetjük-e? Ha pedig mégis határozatlan idejű szerződéssel vennénk vissza, akkor van-e jelentősége, illetve kockázata egy esetleges felmondás esetén a felmondási idő és a végkielégítés szempontjából, hogy ő korábban több mint hét évig dolgozott nálunk?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy akár határozott, akár határozatlan idejű munkaviszony keretében a korábbi munkavállalót ismét foglalkoztassa a munkáltató. Határozatlan idejű munkaviszony esetén az Mt. egyáltalán nem állít korlátot. Határozott idejű munkaviszony...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 23.

További munkaviszony-létesítés – a korlátozhatóság feltételei

Kérdés: Egyik munkavállalónknak cégünknél napi 8 órás munkaviszonya van jelenleg. Szeretne még egy részmunkaidős állást vállalni, napi 2 órában. Lehetséges ez? Nem ütközik azzal a szabállyal, hogy egy héten maximum 48 órát lehet dolgozni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje valóban legfeljebb negyvennyolc óra lehet [Mt. 99. § (2) bek. b) pont]. Ez a korlátozás azonban csak az adott munkaviszony tekintetében értelmezendő, esetünkben a munkavállaló meglévő napi nyolcórás munka­időre létrejött...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 23.

Hozzátartozó halála miatti munkaidő-kedvezmény – az igénybevétel időkorlátja

Kérdés: Meddig vehető igénybe a hozzátartozó halálára tekintettel a két munkanap munkaidő-kedvezmény? Jelen esetben egyik munkavállalónk hosszabb ideje táppénzen van, és még marad is egy ideig. Közben elhunyt az édesanyja, akit évek óta gondozott otthon. A táppénze miatt most nem tudja kivenni az édesanyja halála után járó két nap munkából való mentesülést, de a későbbiekben igényt tartana rá egyéb ügyekben (pl. hagyatéki tárgyalásra). Korlátozza-e ezt az Mt.?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halálakor két munkanapra. Ez a távollét az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján távolléti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 23.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaszüneti nap elszámolása megszakítás nélküli munkarendben

Kérdés: Megszakítás nélküli műszakrend esetén hogyan kell elszámolni a munkaszüneti napi munkavégzést, ha a munkavállaló e napon 12 órás műszakot teljesít? Megfelel a törvénynek, ha 12 órára járó alapbért, műszakpótlékot és fizetett ünnepre járó távolléti díjat adunk neki?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállalót megilleti a 12 órára járó alapbére és a 12 órára járó munkaszüneti napi pótléka. A munkaszüneti napi pótléknak ugyanis csak az e napon történő munkavégzés a jogosultsági feltétele [Mt. 140. § (2) bek.]. Emellett járhat a műszakpótlék is, ha annak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 2.

Ügyelet – a rendelkezésre állás és a munkavégzés díjazása

Kérdés: Ügyelet alatt hogyan kell pótlékot fizetni? Az ügyelet teljes tartamára, ha jól gondolom, nem jár a munkavállaló alapbére, csak a pótlék. Mi a helyzet akkor, ha az ügyelet alatt munkavégzés történik? Kell alapbért kifizetni akkor, ha a nem mérhető munkavégzés alatt 50%-os pótlékot állapítunk meg, vagy itt is elég csak a pótlék megfizetése?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállalónak ügyelet esetén negyven százalék bérpótlék jár [Mt. 144. § (1) bek.]. Mivel az ügyelet alapvetően munkavégzés nélküli, munkavégzés céljából történő rendelkezésre állás a rendes munkaidőn felül, ezért az ügyelet – a munkavégzés nélküli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 2.
1
…
105
106
107
…
174