Gyermek utáni pótszabadságok kiadása

Kérdés: Hozzánk forduló munkavállalók kérdezik, hogy a gyermeknevelési pótszabadságot a munkáltató az alap- és életkor szerinti szabadság kiadásával egyező módon adhatja ki, vagy a munkavállalónak lehet-e jogszerű igénye arra, hogy a gyermeknevelési pótszabadságot akkor vegye igénybe, amikor arra szüksége van, például óvodai, iskolai szünet, gyermekbetegség esetén?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 115. §-ának (1) bekezdése kimondja: a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Ezt követően a törvény meghatározza az alapszabadság és az egyes pótszabadságok jogcímeit,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 2.

Szabadságra jogosító idő számítása – a keresőképtelenséggel kapcsolatos változás

Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszabb ideje beteg, még tavaly december 17-én vált keresőképtelenné. Ez már a sokadik betegsége, így a 30 nap keresőképtelensége már korábban összegyűlt. Hogyan kell számítani a munkavállaló szabadságát? A keresőképtelensége teljes ideje szabadságra jogosító idő?
Részlet az állásfoglalásából: […] 2015. január 1-jétől a munkavállaló számára szabadságra jogosító időnek minősül a keresőképtelenség teljes időtartama [Mt. 115. § (2) bek. e) pont]. Ez a szabály a 2015. évi szabadságokat érinti, a 2014-ben esedékes szabadságokat nem. Ebből következően a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 2.

Keresőképtelenség és a szabadságra jogosító idő számítása

Kérdés: Az Mt. 115. §-ának (2) bekezdése rendelkezik a munkában töltött időről, amely alapjául szolgál az éves alapszabadság és pótszabadság(ok) számítási módjához. A hivatkozott paragrafus e) pontja alapján 2015. január 1-jétől a keresőképtelenség teljes tartama munkában töltött időnek minősül, míg a tavalyi évben csak a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség idejére járt szabadság. Hogyan járjunk el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. november eleje óta beteg (tehát 30 napot jóval meghaladóan), és 2015-ben február előtt biztosan nem jön vissza dolgozni? Minden típusú keresőképtelenségi kódra ugyanazt a szabályt kell alkalmazni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Fontos változás 2015. január 1-jétől, hogy a kérdésben idézett szabály alapján a keresőképtelenség teljes tartama szabadságra jogosító időként veendő figyelembe. A korábbiakkal szemben tehát nem fog változni a munkavállalót megillető szabadság mértéke, ha a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 2.

Apai pótszabadság idejére járó távolléti díj megtérítése

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy idén változtak a gyerekszületés esetén az apát megillető pótszabadság állami támogatására vonatkozó szabályok. Miben áll a változás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tavalyi év végéig a kérdést a 420/2012. Korm. rendelet szabályozta, mégpedig mind a magán-, mind a közszférára kiterjedő hatállyal. A változás lényege, hogy 2015. január 1-jétől e rendelet helyébe két másik lép: a 350/2014. Korm. rendelet, valamint a 351/2014. Korm....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 2.

Szabadság kiadása tárgyévet követően

Kérdés: Tavaly év közben a sok munka miatt nem nagyon tudtam szabadságra menni. Már novemberben jeleztem a főnökömnek, hogy ki kéne vennem, mert különben bent marad, de azt mondta, legfeljebb a két ünnep közötti időt tudja kiadni, mert egy nagyobb megrendelésen dolgozunk. Év végén ugyan kivettem a bent lévő szabadságaim egy részét, de még így is maradt tizenhat napom. Elveszett, vagy kivehetem ebben az évben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Általános szabály szerint a tárgyévi szabadságot az esedékesség évében ki kell adnia a munkáltatónak. Ettől néhány esetben el lehet térni, ha:– a decemberi szabadságkiadás megszakítás nélkül legfeljebb 5 munkanapnyi tartamban átnyúlik a következő évre;– a munkaviszony...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 2.

Töredéknapi szabadság kiadása – ha órákban számolnak el

Kérdés: 12 órás műszakokban, de teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak év végén négy óra kivehető szabadsága maradt. Hogy adom ki ezt a négy órát, fél nap szabadsággal, vagy fel kell kerekíteni egész napra?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Az tehát nem lehetséges, hogy egy munkanapon a munkavállaló a munkaidő egy részében szabadságon van, a másik részében pedig a munkáltató rendelkezésére áll. Ha a munkáltató az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 2.
Kapcsolódó címkék:      

Határozott idejű munkaviszony határozatlan tartamúvá módosítása

Kérdés: Két munkavállalónk tekintetében határozott idejű munkaviszonyt létesítettünk 2014. de­cember 31. napi lejárattal. Közös megegyezéssel a határozott időre szóló munkaszerződés a határozott idő lejárta előtt módosítható-e határozatlan idejű munkaviszonnyá? Amennyiben nem, lehet-e határozatlan időre szóló munkaszerződést kötni 2015. január 1-jével?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaviszony tartama alatt a határozott idejű munkaszerződés módosítására ugyanazok az általános szabályok vonatkoznak, mint a határozatlan idejű munkaszerződésre. Azaz a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják azzal, hogy a munkaszerződés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 2.

Határozott idejű munkaviszony módosítása

Kérdés: Módosítható-e közös megegyezéssel a határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ahogyan a 2194. számú cikkben adott válaszban is olvasható: a munkaviszony tartama alatt a határozott idejű munkaszerződés módosítására ugyanazok az általános szabályok vonatkoznak, mint a határozatlan idejű munkaszerződésre. Tehát a felek a munkaszerződést közös...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 2.

Munkaszerződés-módosítás – ha megfeledkeztek róla

Kérdés: Egyik munkavállalónk 2006 óta áll munkaviszonyban. Néhány napja a HR-igazgató előtt felmutatott egy 2013. április 1-jén hatályba lépett munkaszerződés-módosítást, amely szerint az ő fizetése valójában közel 150 000 Ft-tal magasabb, mint amelyet a gyakorlatban havonta kifizettünk neki. Ezt a szerződést másolatban mutatta be, de valóban szerepel rajta a HR-igazgató aláírása, aki állítja, hogy soha nem látta ezt a papírt korábban, noha valóban minden évben áprilistól szokás cégünknél a bérrendezés. Az illető munkavállaló korábban a magasabb alapbért tartalmazó munkaszerződésére soha nem hivatkozott, a munkáltató által kifizetett bérre észrevételt nem tett, minden bérpapírját és adónyilatkozatát aláírta. Figyelmen kívül hagyhatjuk a most előkerült munkaszerződést?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 2.

Távolléti díj számítása bérpótlékátalány alkalmazásakor

Kérdés: Ha egy dolgozónknak készenlétátalányt határozunk meg, az része a távolléti díjnak? A szabadság az alapbére után számolódik, és a havi átalány eredeti összegben számfejtésre kerül? Ilyen esetben szükséges a munkaidő-nyilvántartáson jelölni a készenléti órákat? A 168 órás korlát vonatkozik készenlétátalányban részesülő munkavállalóra is?
Részlet az állásfoglalásából: […] A felek a munkaszerződésben– bérpótlék helyett,– készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglalóhavi átalányt állapíthatnak meg [Mt. 145. § (2) bek.]. Ilyen bérpótlékátalány esetén a távolléti díj alapbérrésze...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 2.
1
…
106
107
108
…
174