641 talált cikk a tanú kifejezésre

Kérdés: 2015. szeptember 10-én az Európai Unió Bírósága egy munkajogi tárgyú előzetes kérdésben döntött. A spanyol National High Court of Spain bíróság azzal az előzetes kérdéssel kereste meg az Európai Unió Bíróságát, hogy állandó vagy szokásos munkavégzési hely hiányában munkaidőnek minősül-e az utazási idő a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv alapján. Az Európai Unió Bírósága az irányelv rendelkezéseit egy konkrét ügyre alkalmazva megállapította, hogy az utazási idő is beleszámít a munkaidőbe az állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkező munkavállalók esetében. Kérdésem ezzel kapcsolatban: amennyiben egy munkavállaló munkaszerződésében munkahelyként a munkáltató székhelye/telephelye és/vagy munkavégzési helyként nagyobb földrajzi terület van feltüntetve, ez értelmezhető-e úgy, mint állandó vagy szokásos munkavégzési hely, ha egyébként a munkavállaló rendszerint "terepen" végzi a tevékenységét (pl. ügyféltől ügyfélig, és nincsen ún. bázisa)? Amennyiben az ilyen tevékenységet végzők munkaszerződésében változó munkavégzési hely van feltüntetve, azzal igazolható-e, hogy létezik szokásos munkavégzési helyük (lásd átmeneti szabályok az Mt. alkalmazására), avagy sem? Értelmezhető-e rájuk a munkaidőszabály (azaz az otthonuktól az első munkavégzési helyükre érkezés is beleszámít a munkaidőbe), amennyiben kötetlen munkarendben dolgoznak?

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?

Kérdés: Néhány havibéres munkatársunk az október 23-i hosszú hétvégét külföldön töltötte, betanulási célú kiküldetésben. Elegendő erre a napra "kiküldetést" írni a munkaidő-nyilvántartásba? Hogyan kell nekik elszámolni az október 23-i napot, ha egyébként a tanfolyam ezen a napon is tartott, kitöltve a napi nyolcórás munkaidőt?

Kérdés: Több munkavállalónk beiratkozott egy kétéves képzésre, amely után érettségizhetnek. Nem mi köteleztük őket a tanulásra, nem is támogatjuk a tanulásukat (nincs tanulmányi szerződés). Kötelező-e az iskolai napokra szabadnapot biztosítani számukra? Ha igen, akkor fizetett vagy nem fizetett távollétről van szó?

Kérdés: Munkavállalóinkkal minden esetben kötünk versenytilalmi megállapodást. Egyik munkavállalónknál megfelelő ellenértékként hathavi távolléti díjat határoztunk meg, amit ki is fizettünk a munkaviszony megszűnésekor. A munkavállaló azonban a következő hónaptól mégis átment a konkurenciához dolgozni, holott ezt egy évig nem tehette volna. A munkavállaló a neki kifizetett díjat, mint a szerződés szerint kikötött kötbért vissza is utalta, és álláspontja szerint ezzel le is zárult az ügy. Azonban már most látszik, hogy komoly kárt okozott nekünk, mert átvitte a versenytárshoz az általunk kifejlesztett technológiát. Mit tehetünk ilyen esetben? Valóban nem követelhetünk tőle semmit, ha kifizette a kötbért? Ezzel megszűnt a köztünk lévő versenytilalmi megállapodás?

Kérdés: Községünk óvodájában óvodai dajkaként foglalkoztatott közalkalmazott dolgozónk részére a szeptemberben módosult szabályok alapján kötelező-e nehéz körülmények között végzett munkáért járó, illetve gyógypedagógiai pótlék adása? Vagy az adott pótlékok nem kötelezőek, csak adhatók?

Kérdés: Milyen kommunikációt tilthat meg a munkáltató a közösségi oldalakon? Joga van viselkedési elvárásokat, belső etikai kódex betartását elvárni közösségi oldal használata során és munkaidőn kívüli?

Kérdés: Cégünk egy, a Műegyetemen tanuló török diákot szeretne foglalkoztatni. Ehhez külön munkavállalási engedélyt kell kérni, vagy a hallgatói jogviszony alapján megkapott tartózkodási engedély egyben munkavállalási engedélyt is jelent? Továbbá, hogyan kell értelmezni a Harmtv. 20. §-ának (3) bekezdését, ha részmunkaidőben kívánjuk a diákot foglalkoztatni?

Kérdés: Milyen jogszabály alapján kötelezhető a munkáltató, hogy adja ki a munkavállaló perindításához elengedhetetlenül szükséges iratokat, bizonyítékokat (pl. rendkívüli munkavégzés díja iránti igény érvényesítésében szükséges menetleveleket és vezénylést)?

Kérdés: Ha főállású könyvtáros-tanárt másik tantárgy tanításával is megbíznak, jár-e számára órakedvezmény a könyvtári órákból?