641 talált cikk a tanú kifejezésre

Kérdés: Az egyik munkavállalónk fizetés nélküli szabadságon van. Viszont jelenleg is vezet egy blogot, amin olyan bejegyzések jelennek meg, amelyek gyakran rossz színben tüntetik fel a céget. Ha fizetés nélküli szabadságon van az illető, akkor emiatt alkalmazhatunk-e vele szemben hátrányos jogkövetkezményeket, illetve felmondhatunk-e neki, vagy meg kell várni, amíg véget ér a fizetés nélküli szabadsága?

Kérdés: Az iskola saját dolgozója megbízási szerződéssel elláthat-e az iskolához tartozó kollégiumban éjszakai ügyeletet?

Kérdés: Ápolóként dolgozom egy kórházban. A két ünnep között részt vettem egy tömegrendezvényen, aminek semmi köze nem volt sem a munkámhoz, sem a munkáltatómhoz. A januári első munkanapon a munkáltatóm erre hivatkozva mégis felmentett rendkívüli felmentéssel. Megteheti ezt, ha magánemberként nyilvánítottam véleményt egy olyan kérdésben, aminek a munkámhoz semmi köze nem volt?

Kérdés: Hét hónapos a kisbabám, GYES-en vagyok vele. Valószínűleg ismét gyermeket várok. Mivel egyébként is úgy terveztem, hogy legalább két évig otthon maradok, a munkáltatóm még nem fog hiányolni egy darabig. Köteles vagyok bejelenteni neki, hogy megint gyermeket várok? Ha igen, mikor?

Kérdés: Új belépő közalkalmazottunk egy főiskolán 2011-ben pénzügyi szakügyintézői képesítést szerzett (a szakképesítés azonosító száma 55 343 01 0010 55 04). Hová sorolható be az illető? Szerinte ez diplomának minősül, ami alapján F fizetési osztályba sorolásra jogosult. Az azonosító szám alapján viszont szerintem E fizetési osztályba kell sorolni, mivel ez főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképzés.

Kérdés: A karácsonyi vacsorát a munkáltatóm egy étteremben tartotta. A vacsorán kicsit többet ittam a kelleténél, és állítólag kötekedtem a pincérrel és az üzletvezetővel. A munkáltatóm másnap azonnali hatállyal felmondott nekem. Szerintem ez nem volt jogszerű, mert nem függött össze a munkámmal az eset, és a vacsora sem a munkahelyen volt. Érdemes beperelnem a munkáltatómat emiatt?

Kérdés: Munkavállalónk több hete nem jelent meg munkavégzésre, telefonon, e-mailen, postai és egyéb úton többször próbáltuk felvenni vele a kapcsolatot, sikertelenül. Az álláspontunk szerint az azonnali hatályú felmondást ez megalapozza. Ezen időszak alatt igazolatlan távollétet rögzítettünk számára. A szabad­ságmegváltást lehet-e ebben az esetben csak arra az időszakra számolni, amikor még munkavégzés volt, vagy kötelező az igazolatlan távolléte idejére is megváltani a felgyülemlett szabadságát?

Kérdés: A szolgálati viszonyba beszámításra kellene kerülnie a szakmunkástanuló-éveknek, de ezt mivel lehet dokumentálni? (Korábban munkakönyv volt, de természetesen ebben sem szerepel.) Szeretnék kérni valamilyen jogszabályi hivatkozást, a dolgozó így hamarabb érné el a jubileumi jogosultság idejét.

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal a próbaidő utolsó napján közöltünk azonnali hatályú felmondást. Mivel sejtette, hogy meg szeretnénk szüntetni a munkaviszonyát, azt állítva, hogy rosszul van, egész napra bezárkózott a mosdóba, és ott próbálta megvárni, amíg mindenki elmegy. Mivel nem jött ki, a munkaidő lejártát megelőzően az ajtó alatt csúsztattuk be neki a felmondást. Most perrel fenyegetőzik, mondván jogellenes volt a felmondásunk, mert nem szemtől szembe adtuk át. Valóban nem adhattuk volna így oda a felmondást, meg kellett volna várnunk, amíg kijön, akkor is, ha esetleg ott éjszakázik?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató áthelyezés céljából kívánt "kikérni" egy közalkalmazottat egy másik, szintén Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatótól. A közalkalmazott október 7-én tanúk jelenlétében tájékoztatta a vezetőséget arról, hogy október 15-ével már a másik munkáltatónál kezdene. A vezetőség ezt tudomásul is vette, nem volt ellenvetésük, mégis a kikérő és az október 12-i háromoldalú megállapodás megérkezése után válaszlevelükben egy hónappal meghosszabbították az átadó munkáltatónál még eltöltésre kötelezett időt, arra hivatkozva, hogy csak október 12-ével jutott a tudomásukra. (Régi gyakorlat az átadó munkáltatónál, hogy általában egy hetet kér a közalkalmazott munkakörének átadásához, és még soha nem volt példa ilyen hosszú időre történő kötelezésre.) Az átvevő munkáltató joggal érezte úgy, hogy az átvenni kívánt közalkalmazott nem tájékoztatta időben vezetőit, ezért került sor a kellemetlen helyzetre, illetve felmerült a közalkalmazott megbízhatóságának kérdése is. A közalkalmazott illetménye jóval magasabb lenne az átvevő munkáltatónál, ami így jövedelemkiesést jelent a számára. Az áthelyezés elindítása óta a negatív megkülönböztetésre, megaláztatásra is alkalmanként sor kerül. Van-e valamilyen lehetőség, hogy a közalkalmazott az őt ért kellemetlenségek miatt munkaügyi pert kezdeményezzen?