Heti leghosszabb munkaidő munkaidőkeretben

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók részére kiadott tájékoztatóban négyhavi munkaidőkeret szerepel (az utolsó időszak az évben szeptember 1-jétől december 31-ig tart). A termelésben dolgozókat három műszakban, hétfőtől péntekig foglalkoztatjuk, napi nyolc órában, de havi egy-két alkalommal vasárnap este indul az éjszakai műszak. 1. Alkalmazhatjuk-e azt a szabályt, hogy túlóra esetén a heti 48 órát a munkaidőkeret átlagában nem lépjük túl? Mert ha valamely dolgozónk munkaidő-beosztása nem esik bele a vasárnapi kezdésbe, nála tulajdonképpen nem beszélhetünk egyenlőtlen munkaidő-beosztásról, de munkaidőkeret elő van írva.
2. Hogyan kell helyesen értelmezni, kiszámolni a heti átlag 48 órát? Mivel a hónapok nem pontosan 4 hétből állnak, fenti munkaidőkeret-meghatározás alapján ennek ellenére átlagolhatunk 16 héttel, vagy a tört heteket is figyelembe kell vennünk (17,42 hét)? Hogy számol a munkaügyi felügyelő?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). A munkaidő a hét egyéb napjaira vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, amely munkaidőkeret vagy elszámolási időszak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Munkarend megváltozásának feltüntetése a munkaköri leírásban

Kérdés: Ha a munkarend megváltozik, akkor új munkaköri leírást kell csinálni? A munkarendváltozás külön lett dokumentálva, viszont látszik a régi munkaköri leírásban, hogy előtte más munkarendben volt.
Részlet a válaszából: […] ...munkaköri leírás nem más, mint a munkáltató egyoldalú tájékoztatója arról, hogy a munkavállaló munkaszerződés szerinti munkakörébe mely feladatok tartoznak. Ezt a tájékoztatást a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül, írásban kell megadni [Mt. 46. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Engedélyezett távollét engedély nélküli meghosszabbítása

Kérdés: Határozatlan idejű munkaviszonyban álló művezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk személyes ügyei intézése miatt egy órával későbbi munkakezdés engedélyezését kérte, de az engedélyezett idő leteltével nem ment be a munkahelyére, és a telefonját is kikapcsolta, így felettesei nem tudták elérni sem. Aznap csak több mint 3 órás késéssel vette fel a munkát, ezáltal veszélyeztette a munkáltató által ellátandó feladatok megfelelő ellátását. Utóbb nem tudta megmagyarázni a távollétének indokát. Élhetünk-e ebben az esetben Önök szerint azonnali hatályú felmondással?
Részlet a válaszából: […] ...idő lejártát követően több mint 3 órán keresztül nem jelent meg a munkahelyén, felettesei számára telefonon elérhetetlen volt, és nem tájékoztatott senkit sem a távollétének okáról, illetve előrelátható idejéről, az engedély nélküli távollét jelentős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Munkaidőkeret bevezetése

Kérdés: Gyárunk be szeretné vezetni a hathavi munkaidőkeretet a több műszakos munkarendben dolgozó kollégák számára. Szükséges ehhez a munkaszerződések módosítása, vagy elég egy belső szabályzatot kiadni?
Részlet a válaszából: […] ...a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik [Mt. 22. § (2) bek. b) pont]. Tehát, nem kell személyre szabottan, írásos tájékoztatót átadni minden munkavállalónak a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról, hanem elég, ha a gyárban szokásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Parkoló bérlése

Kérdés: Az irodaházban, ahol dolgozom, béreltem parkolót. 2018-ban a duplájára emelte a munkáltatóm a parkoló bérleti díját. Indoklásként csak arról tájékoztatott, hogy megváltoztak az adózási szabályok. Az én esetemben a parkolóbérlés milyen jogszabályba tartozik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben az szerepel, hogy "bérelte" a parkolóhelyet. A bérlés független a munkaviszonytól, külön polgári jogi megállapodást jelent, még ha a felek azonosak is a munkaviszonybeli munkáltatóval és munkavállalóval. Azt, hogy a bérbeadó (aki jelen esetben egyébként maga a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.
Kapcsolódó címkék:    

Jubileumi jutalom egyházi óvodánál

Kérdés: Önkormányzati óvodánkat 2004-ben átvette a katolikus egyház. Akkor minden dolgozó kapott egy olyan írásos dokumentumot, amely szerint: "Illetménye: a közalkalmazotti illetménytábla szerint, 13. havi illetmény, jubileumi jutalom." Tehát: semmilyen hátrány nem ér bennünket a változás miatt. Ennek ellenére 2007-ben én voltam az utolsó, aki jubileumi jutalomban részesültem (a 30 év után járóban). Azóta ezt nem kapják az intézményben dolgozók. Tudok az állami támogatásban részesülő egyházakra vonatkozó törvényekről, a szociális ellátásokról szóló törvény is kimondja: nem érheti hátrány az egyházi intézményekben dolgozó pedagógusokat [Kjt. 78. §, 94/L. § (4) bekezdés, költségvetési törvény 35. § (3) bekezdés stb.]. 61 évesen, a 40 éves munkaviszony megléte kapcsán, a nők kedvezményes nyugdíjába mentem 2015. XII. 29-én. Megillet-e ebben az esetben – 38 év közalkalmazotti jogviszonyban ledolgozott idő után – a 40 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...egyenértékűnek minősülő gyakorlat alapján [Mt. 17. § (1) bek.]. Mint írja, a 2004-ben az átvevő intézmény által adott írásbeli tájékoztatóban szerepelt egy utalás a jubileumi jutalomra, valamint 2007-ig érvényesült az a gyakorlat, hogy az intézmény fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.
Kapcsolódó címkék:    

Munkabérből levonás a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: Egy munkahelyen napi bejelentéssel 2 hétig dolgoztam, de mivel nem felelt meg a munka, nem mentem többször. Miket vonhat le a munkáltató a fizetésemből? A tűzvédelmi oktatást és vizsgát le akarja vonni, valamint a beléptetőkártyámat, és még ezeken kívül is felsorolt egypár dolgot, amiről engem nem is tájékoztatott munkába álláskor, és szerződést sem írtunk ilyesmiről (másról sem).
Részlet a válaszából: […] A munkáltató jogosult a munkaviszony megszüntetésekor bizonyos követeléseit érvényesíteni, azonban a munkavállaló munkabéréből a munkaviszony végén esedékes elszámolás [Mt. 80. § (1) bek.] során is csak a törvényben meghatározott esetekben van helye levonásnak. Erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Napi munkaidő éjszakai munkavégzésnél a közúti közlekedésben

Kérdés: Áruszállító cég naponta romlandó élelmiszert szállít közúton. A megrendelő érdekének megfelelően a fuvar éjfél után indul, és a tehergépkocsi vezetője 00.00-04.00 között vezet, az "időkapu" miatt. Ezen esetekben a napi vezetési idő nem haladhatja meg a 10 órát, de egy tájékoztató szerint a dolgozó munkaszerződésében foglaltak alapján el lehet térni a napi 10 órás korláttól, tekintettel az élelmiszer szállítására. Mit kell tartalmaznia a dolgozó szerződésének, ha a kapott információ megfelel a hatályos közúti áruszállítási előírásoknak?
Részlet a válaszából: […] A Kkt. szerint, amennyiben a közúti közlekedésben a munkavégzés – a munkavégzés helye szerinti helyi időszámítás szerint – részben a 00.00 és 04.00 óra közötti időszakra (éjszakai időszak) esik, a napi munkaidő – ha kollektív szerződés, illetve munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Munkahely-módosítás – ha "visszavágyik" a munkavállaló

Kérdés: Egy bolthálózatnál dolgozom évek óta. Többször kértem a munkáltatómat, hogy ha üresedés lesz a lakóhelyemhez közelebbi üzletben, akkor helyezzen át. Nemrég tájékoztatott, hogy közelebb helyezne, ha beleegyezek. Átgondoltam, és sokkal kényelmesebb lenne a napi munkába járás. Viszont, ha ott nem olyan jó a munkahelyi légkör, akkor nem biztos, hogy jobban járnék. Ha hozzájárulok az áthelyezésemhez, és nem tetszik az új hely, visszahelyeztethetem magam?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkáját szokás szerint végzi [Mt. 45. § (3) bek.]. Mindebből az is következik, hogy ha a munkaszerződésben kikötötték a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Kikölcsönzés – ha letelt a kölcsönvevőnél az öt év

Kérdés: Kölcsönbe adó cég vagyunk, november 30-án lejárt az öt év kölcsönzési idő. Mi a teendő akkor, ha másik cégnek adjuk kölcsön a dolgozókat? Elég a szerződés módosítása és tájékoztató kiadása, illetve az eddigi cégnél ki nem adott szabadságot el kell számolni?
Részlet a válaszából: […] A kölcsönzött munkavállaló legfeljebb öt évig dolgozhat ugyanannál a kölcsönvevőnél. Egy átmeneti szabály értelmében azonban a 2011. december 1-jét megelőzően létesített határozatlan idejű munkaviszonyokban ez az ötéves korlát csak 2011. december 1-jétől számítandó....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.
1
…
5
6
7
…
14