Találati lista:
41 Oltakozási kötelezettség – kivételekkel
Kérdés: Az 599/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (1)–(2) bekezdésében foglaltak jogértelmezésével, a jogalkotói szándék tekintetében szeretnék kérdést feltenni. Intézményünk tekintetében a kormányrendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja releváns. Ez alapján a rendelet alkalmazásában foglalkoztatottnak minősül az Nkt. szerinti köznevelési intézménynél foglalkoztatott személy. A "foglalkoztatott" fogalmát a Tbj. 4. §-ának 5. pontja szerint kell értelmezni, vagyis foglalkoztatott az a személy, akit a köznevelési intézmény biztosítási jogviszony keretében foglalkoztat, vagy az a személy is e fogalom alá tartozik, aki a köznevelési intézmény területén végez munkát, de nem a köznevelési intézmény alkalmazottja? A fogalom konkrét meghatározása azért fontos számunkra, mert intézményünk konyhai dolgozókat alkalmaz az iskolák tálalókonyháin, de a dolgozók nem az iskolával, hanem az intézményünkkel állnak közalkalmazotti jogviszonyban. A tankerület arról tájékoztatott minket, hogy az 599/2021. Korm. rendeletben leírtakat kiterjeszti mindazon személyekre, akik az iskolákba belépnek, és a tanulókkal közvetlen kapcsolatba kerülnek. Mivel intézményünk önkormányzati fenntartású, és alkalmazottai a Kjt. hatálya alá tartoznak, rájuk – értelmezésünk szerint – az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltak nem vonatkoznak, viszont a fenti esetben a konyhás munkakört ügyfelekkel közvetlenül érintkezőnek kell minősítenünk, és alkalmazni kell rájuk a rendeletben foglaltakat. De ha az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltakat a konyhás munkakör tekintetében alkalmazzuk, alkalmazni kell-e a többi alkalmazott tekintetében azzal a megkötéssel, hogy nekik pedig a 2. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontjában meghatározott időpontban kell felvenniük az oltást? Kinek kell ebben az esetben az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltak végrehajtását elrendelni?
42 Heti pihenőidő beosztása heti pihenőnap helyett
Kérdés: Egyik részlegünknél három műszakos munkarendre térünk át január 1-jével. Felmerült, hogy egyúttal változtatunk a heti pihenőnapok rendjén is. Eddig két naptári napot (jellemzően szombat és vasárnap) osztottunk be, de az új rendszerben áttérnénk a megszakítás nélküli (legalább) 48 órás pihenőidőre (azaz a nap közepén kezdődne a heti pihenés, és napközben érne is véget). Szükséges-e ehhez a munkaszerződéseket módosítani? A munkaidőkeretben elegendő-e átlagosan beosztani ezt a 48 órát, azaz lehetséges-e, hogy egy adott héten szombaton 18 óráig dolgozik a munkavállaló, hétfőn pedig reggel 6-kor kezd, feltéve, hogy az adott hónapban a többi héten péntek 22 órától hétfő reggel 6-ig biztosan nem kell dolgoznia? Az utazási idő beleszámít-e a heti pihenőidőbe?
43 Munkáltatói tájékoztatás módosítása
Kérdés: Az Mt. 46. §-ának (1) bekezdése szerint kiadott munkavállalói tájékoztatót hiányosnak találom, és javítani szeretném. Eredeti dátummal javítsam, vagy akár a jelenlegi dátummal is kiadhatok egy újat?
44 Vezető munkaideje – a jogviszonyváltás után
Kérdés: A Módtv. 4. §-a szerint a közalkalmazott és a munkáltató a munkaviszony keretei között történő további foglalkoztatásra irányuló munkaszerződést 2020. október 31-éig köti meg. Az Mt. 209. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a vezető munkarendje kötetlen. A munkaszerződésben meghatározhatunk munkaidőkeretben való foglalkoztatást is, vagy csak kötetlen munkaidőt? Ha eltérünk a rendelkezésektől, akkor kell-e a munkaszerződésben rögzíteni? Ha igen, akkor hogyan?
45 Besoroláshoz elfogadható iratok
Kérdés: Közalkalmazotti kinevezésnél besoroláshoz milyen jogviszonyt igazoló iratokat fogadhatunk el, ha a dolgozó a régebbi jogviszonyairól nem tudja bemutatni a munkaszerződést vagy a kinevezést?
46 Nyugdíjba vonulás és a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulása
Kérdés: 1956. augusztus 5-én születtem. Betöltött 64 év + 183 ledolgozott munkanap után mehetek el nyugdíjba, amely 2021. február 5-én jár le. Kulturális közalkalmazottként dolgozom mint fegyveres biztonsági őr. Szeretnék elmenni nyugdíjba 2021-ben, miként érinti ezt a november 1-jei közalkalmazotti jogviszony megszűnése? Alá kell írnom az erről szóló papírt? Ha nem írom alá, milyen következményei lesznek? Kinek kell felmondania? Kinek kell elindítani a nyugdíjazási kérelmet? Végkielégítést kaphatok, ha nem írom alá az új munkaszerződést? Igényt tarthatok-e a Kjt. szerinti végkielégítésre? Mennyi a mértéke? Hány havi végkielégítésre tarthatok igényt?
47 Munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó tájékoztató pótlása
Kérdés: Új HR-es kollégát vettünk fel, és a céges papírok átnézése során kiderült, hogy a munkavállalóinknak a korábbi munkatársunk nem készített a munkaszerződésük mellé tájékoztatót. Önök szerint érdemes-e a jelenlegi helyzetben, ami a járványra tekintettel több sajátos, az alapműködésünktől lényegesen eltérő feltételt hozott (pl. home office, munkaidőkeret), pótolni ezeket a tájékoztatókat?
48 Munkaidő-beosztás megváltoztatása – munkaszerződés-módosítás nélkül
Kérdés: Ha azt akarjuk, hogy a munkavállalóink a jövőben munkaidőkeretben dolgozzanak, szükség van-e a munkaszerződésük módosítására? A munkaszerződések jelenleg nem rendelkeznek sem munkaidőkeretről, sem a munkaidő beosztásáról, a tájékoztatóban azonban egyenlő munkaidő-beosztás szerepel (hétfőtől péntekig minden napon ugyanannyi a munkaidő, és mindig ugyanakkor kezdődik és fejeződik be). Egyáltalán hozzá kell-e nyúlnunk a munkaszerződésekhez?
49 Adatszolgáltatás – az előző munkáltatótól a felvételi eljárás során
Kérdés: Gyanítom, hogy a volt munkáltatóm rossz véleményt közöl rólam, ezért nem hívnak be állásinterjúra. Úgy tudom, hogy a munkavállaló írásos beleegyezése nélkül a volt munkáltató nem adhatna ki adatokat. Mit mond erről a törvény?
50 Fegyelmi büntetés arányossága
Kérdés: Egy gyárban dolgozom, és a sorfelelős fegyelmit akar adni, mert egy perccel a munkaidő vége előtt átmentem egy másik sorhoz. A munkaidő óra ötvenötig tart, amit ledolgoztam, a munkaterületet nem hagytam el, csupán ott álltam meg, ahol a többi munkatársam. Adhatnak ezért is fegyelmit?
