Cafeteriajuttatás – nem lehet bérelőleg

Kérdés: A munkáltató cafeteriaszabályzata rögzíti, hogy e juttatás időarányosan illeti meg a munkavállalókat, ezért az előlegnek minősül abban az esetben, ha például a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, és a munkavállaló az időarányos résznél nagyobb összeget vett igénybe. Ebben az esetben a munkáltató, az Mt. 161. §-a (2) bekezdésének b) pontjára hivatkozással, a munkavállaló hozzájárulása nélkül, levonhatja a munkabérből az időarányos részen felül igénybe vett cafeteriajuttatás értékét?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató követelését a munkabérből levonhatja, ha az előlegnyújtásból ered [Mt. 161. § (2) bek. b) pont]. A cafeteriajuttatásokkal kapcsolatban azonban figyelembe kell venni, hogy a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni, utalvány vagy fizetőeszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Másodállás autószerelőként

Kérdés: Lehet-e még autószerelő szakmában másodállást kiváltani és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozás alapítása) a munkáltató által korlátozható. Mindez megtörténhet a munkaszerződésben vagy a munkaadó valamely szabályzatában is. Kifejezett törvényi tiltás a munkaviszony melletti munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésére csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Óvodavezető és jegyző – nem összeférhetetlen a házastársi kapcsolat

Kérdés: Amennyiben a vezető óvónő a jegyző felesége, ez esetben fennáll-e összeférhetetlenség? A vezető óvónő az élelmezésvezető is az óvodában, anyagi dolgokról is rendelkezik. Kinek tartozik beszámolni a munkaidejéről, a munkájáról a vezető óvónő?
Részlet a válaszából: […] ...2. pontja alapján a képviselő-testület az összeférhetetlenséggel kapcsolatos munkáltatói hatáskörét a szervezeti és működési szabályzatban átruházhatja.Az óvodákra vonatkozóan az összeférhetetlenség szabályait a Kjt., valamint az ez alóli egyes kivételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Újítás munkaviszonyban

Kérdés: Szerszámkészítő vagyok egy jó nevű kft.-nél, amely formák és alkatrészek gyártásával foglalkozik. Jeleztem a főnökömnek, hogy kitaláltam egy formatisztítási eljárást, ami idő- és költségtakarékos. Bemutattam és jónak találta. Biztatott, hogy újítás is lehet belőle. Jelezte is a főnöke felé. Azóta csönd van, sőt, minden munkámba belekötnek. Már az is elhangzott, hogy "úgysem lesz belőle semmi", meg hogy "sehol sincs leírva". Hogyan kell eljárnom az újítással kapcsolatban? Milyen lehetőségem van arra, hogy az ötletem idő előtti bevezetését megakadályozzam?
Részlet a válaszából: […] ...kidolgozása munkaviszonyból származó kötelességnek minősül-e, elsősorban a munkaszerződés, munkaköri leírás, esetleges munkáltatói szabályzat tartalma alapján lehet megítélni. A bírói gyakorlat szerint azonban a munkaköri kötelesség nem szűkíthető le kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.
Kapcsolódó címkék:    

Határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakulása fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Gyermekem jövő hónapban lesz kétéves, és ismét munkába szeretnék állni. A munkáltatómmal határozott idejű szerződésem volt, az egyik kolléga helyettesítésére vettek fel. Ez a kolléga tavaly szeptemberben vissza is tért. Ekkor én már fizetés nélküli szabadságon voltam. A cég szabályzata szerint a munkavállalóknak a CSED és a GYED alatt is jár a cafeteria, amit én a mai napig kapok a cégtől. Ebben az esetben meddig él még a szerződésem, ha visszamegyek?
Részlet a válaszából: […] A határozott idejű munkaviszony megszűnik a határozott idő leteltével [Mt. 63. § (1) bek. c) pont]. Ehhez nincs szükség a felek jognyilatkozatára, a megszűnés automatikusan bekövetkezik a határozott idő leteltével. Esetünkben a határozott idő aznap telt le, amikor a kolléga,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Ruházati hozzájárulás – a cafeteria része lehet

Kérdés: A közalkalmazotti pénzbeli (számlával igazolt) ruházati hozzájárulás (nem munkaruha) a cafeteria elemei közé tartozik-e? Nevesítve sehol nincs feltüntetve a cafeteria elemei között.
Részlet a válaszából: […] ...cafeteriát sem a Kjt., sem az Mt. nem szabályozza, ez a kollektív szerződés vagy a munkáltatói belső szabályzat – ideértve az általa egyoldalúan kialakított gyakorlatot is – alapján, az egyenlő bérezés elvének szem előtt tartásával nyújtott, válaszható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Kontroller alkalmazása bölcsődében

Kérdés: Integrált intézményünkben dolgozó közalkalmazottak szociális, bölcsődei és egészségügyi szolgáltatást nyújtanak. Új vezetőnk kontrollert kíván alkalmazni. A kontroller feladata lenne például: "támogató jellegű üzemgazdasági szolgáltatás nyújtása az intézményvezető számára a célorientált tervezéshez, irányításhoz; közreműködés a kontrollingrendszer bevezetésében, működtetésében; elkészíti az intézmény kontrollingtervét; a felelős vezetőkkel való egyeztetés alapján a szükséges intézkedésekre javaslatot tesz; koordinálja a részcélok, illetve résztervek teljesülését; szervezi a beszámolórendszert". Szociális, bölcsődei területen a kontroller közalkalmazottként való alkalmazása elfogadható-e?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi. A kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat nem lehet jogszabállyal ellentétes. Az a rendelkezés, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.
Kapcsolódó címkék:    

Napidíj belföldi kiküldetés esetén

Kérdés: Veszélyes hulladék szállításával foglalkozó cég benzinkutakról szállítja el a veszélyes hulladékot a kezelőtelepekre. Mindezt belföldön végzi. A sofőr és a kocsikísérő hétfőn elindul, és általában 3-4 napig is eltart egy kör, mire visszatér a cég telephelyére. Esetükben a belföldi kiküldetés költségtérítése (napidíj) adható juttatás, vagy kötelezően el kell számolni a telephelytől távol töltött napokra? Illetve milyen dokumentációval kell az elszámolást alátámasztani? Továbbá a 437/2015. Korm. rendelet szerint, a rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíjátalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni. A rendeletből idézett részt úgy kell értelmezni, hogy ha minden hónapban átlagban kb. 15 napot távol töltenek a munkavállalók a telephelytől, akkor automatikusan 15 napra el lehet számolni a napidíjat, függetlenül attól, hogy bizonyos hónapokban lehet, hogy több, lehet, hogy kevesebb a távol töltött napok száma? Milyen dokumentációval kell az átalánydíjas elszámolást alátámasztani. Esetlegesen egy szabályzat elegendő?
Részlet a válaszából: […] ...veszi alapul. Az átalánydíjas elszámolás mellé a költségek tételes igazolása ebben az esetben sem szükséges, elegendő egy utasítás (szabályzat), amelyben a munkáltató rendelkezik a kiküldetésre járó költségtérítés havi átalány formájában való rendezéséről....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.
Kapcsolódó címkék:  

Foglalkoztatás rehabilitációs járulék mellett

Kérdés: Rehabilitációs nyugdíjas vagyok. Négyórás részmunkaidőben sikerült elhelyezkednem, 61 000 Ft a bruttó fizetésem, 59 éves vagyok, egyedülálló. A férjem két éve meghalt, a gyerekeim nagyok. Mennyi fizetést fogok kézbe kapni, jár-e étkezési utalvány, és mennyi szabadság illet meg?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a munkáltatónak nem kötelező biztosítania, ezért az, hogy ilyet kap-e, attól függ, a munkáltató saját döntése vagy belső szabályzata, kollektív szerződése alapján biztosítja-e ezt a juttatást.Az Mt. 116-117. §-a alapján egy munkavállalót 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Teljesítményalapú juttatás meghatározásának módjai

Kérdés: A dolgozók irányításával megbízott felső vezetők jövedelmét szeretnénk megbontani két részre. Az egyik rész a fix munkabérük (nem órabér és nem is teljesítménybér), a másik pedig olyan rész (a munkabér kb. 10%-a), amit a rájuk bízott feladatok elkészültségének függvényében kapnának meg. A lényeg, hogy olyan része legyen a jövedelmüknek, amit bármikor megvonhatunk, és újra adhatunk úgy, hogy megfeleljünk az Mt.-nek is. Ezt a 10%-ot milyen jogcímen adhatjuk a dolgozóinknak, és ezt miként szerepeltessük a munkaszerződésükben?
Részlet a válaszából: […] ...felül kapja meg, akkor azt nem kötelező a munkaszerződésben rögzíteni, a munkáltató egyoldalúan megállapíthatja, akár írásos szabályzat vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat útján is – ennek visszavonása, módosítása viszont csak a törvényben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.
Kapcsolódó címkék:      
1
18
19
20
29