Étkezési jegyek kifizetési határideje

Kérdés: A munkáltatónál cafeteriaszabályzat alapján havonta adunk étkezési jegyeket, amelyeket a szabályzat szerint 10-éig kell kiadni, és a HR-osztályon vehetők át. A munkavállalók egy része nem jött be az utalványokért már több hónapja, egy részük lassan le is jár. Mit kell ilyen esetben tennie a munkáltatónak? Kaphat bírságot azért, mert nem adta ki 10-éig az étkezési jegyeket?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések megtartására terjed ki [Met. 3. § (1) bek. g) pont], ezért a cafeteriaszabályzat alapján nyújtott, munkabérnek nem minősülő juttatások kifizetési határideje nem ellenőrizhető, és bírság sem szabható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Munkavállalói teljesítmény és a cafeteria keretösszege

Kérdés: Szabályozhatja-e a munkáltató belső szabályzatában úgy a munkavállalók által igénybe vehető cafeteriaelemeket, hogy azok a teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalók, akik legalább az esetek felében meghaladják a rájuk vonatkozó teljesítménykövetelmény alapján a 100%-ot, magasabb éves keretösszeg erejéig válogathatnak a munkáltató által felkínált cafeteriaelemekből?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. XII. fejezete szerint a munkabér a munkavégzés ellenértéke. Az Mt. nem szabályozza a cafeteriát, a 16. § azonban lehetővé teszi, hogy a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján biztosítson a munkavállalóknak a munka díjazásán kívüli juttatásokat. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Mozgó bér bevezetése – munkáltatói kötelezettségvállalással

Kérdés: Dolgozóinkkal a munkaszerződésben bruttó havi alapbér vagy órabér fizetésében állapodtunk meg. Vezetőink mozgó bért szeretnének bevezetni a bérezés kiegészítésére, melynek összegéről havonta a munkáltató lenne jogosult dönteni a munkavállalók teljesítménye alapján. Úgy gondolják, hogy ez a dolgozókra is ösztönző hatással lenne. Milyen feltételei vannak a mozgó bér bevezetésének? Kell-e a munkaszerződéseket módosítani, amelyek most csak időbérről rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...esetén az időbér nem éri el az alapbér összegét [Mt. 137. § (3) bek.]. Ezért a tervezett mozgó bér bevezethető egy egyoldalú szabályzattal (kötelezettségvállalással) is, amely tartalmazza, hogy a munkáltató ezt a juttatást milyen feltételekkel, milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Füstmentes munkahely – és a "füstbe ment cigiszünet"

Kérdés: 2015. február elsejével módosították cégünknél a munkaügyi szabályzatot, amelyben kitiltották a cég területéről a dohányzást. Ez igen kellemetlenül érinti a dohányzó kollégákat (kb. 30%-a az összlétszámnak). Milyen körülményekre lehetne hivatkozni, hogy a munkáltató mégis megengedje a munkahelyi dohányzást? Kell-e valamilyen kompenzációt adni amiatt, hogy mostantól a "cigiszünetet" is le kell dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A Dohánytv. szerint a dohányzás számára kijelölt helyek kivételével a munkahelyen tilos a dohányzás [2. § (1) bek. c) pont]. A munkáltató által hatályba léptetett módosítás így alapvetően ennek a törvénynek a végrehajtását szolgálja. Teljes dohányzási tilalmat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

További munkaviszony-létesítés – a korlátozhatóság feltételei

Kérdés: Egyik munkavállalónknak cégünknél napi 8 órás munkaviszonya van jelenleg. Szeretne még egy részmunkaidős állást vállalni, napi 2 órában. Lehetséges ez? Nem ütközik azzal a szabállyal, hogy egy héten maximum 48 órát lehet dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...eredő kötelezettségeinek. Megjegyezzük, az Mt. tételes rendelkezése hiányában célszerű a munkaszerződésbe foglalni, vagy a munkaadó szabályzatában előírni: a munkavállaló köteles előzetesen bejelenteni a további munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Mt. hatálya közvállalat esetében

Kérdés: Köztulajdonban álló gazdasági társaság jogosult-e alkalmazni a Kttv. vagy a Kjt. előírásait? Valamint jogosult-e rendelkezési állományba helyezni létszám felettinek ítélt munkavállalóját?
Részlet a válaszából: […] ...a neki tetsző intézmények közül. A Kjt. és a Kttv. egyes rendelkezései átvételének (pl. kollektív szerződésben, munkáltatói szabályzatban) ugyanakkor – ha azok alkalmazása az Mt. alapján nem kizárt – nincs akadálya. Ennek alapján a kérdésükben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Joghátrány munkavállalói kötelezettségszegésért – szankciók a munkaszerződésben vagy a fegyelmi szabályzatban

Kérdés: Az Mt. szerint, ha nincs kollektív szerződés, a munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. Az adott munkáltatónál nincs kollektív szerződés. Ez azt jelenti, hogy tételesen fel kell sorolni minden egyes munkaszerződésben azt, hogy melyik kötelezettségszegést mivel kívánja sújtani? Ha mindent bele akar foglalni a munkáltató, a munkaszerződés nagyon hosszú lenne. Van lehetőség arra, hogy a munkaszerződés egy pontjában hivatkozik az Mt. 56. §-ára, és rendelkezik arról, hogy kötelezettségszegés esetén hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz a munkáltató, de tételesen nem itt, hanem egy külön (fegyelmi) szabályzatban lenne leírva minden, az eljárási rend, a kötelezettségszegések, amiket a munkáltató szankcionálni kíván, és az értük járó büntetések? Megfelelő-e a munkáltató eljárása, ha az írásban indoklással ellátott hátrányos jogkövetkezményként pénzbírságot kiszabó határozat végén, záradékként szerepel a munkavállaló nyilatkozata, mely szerint a határozatban foglaltakat tudomásul vette, és a pénzbírság munkabéréből történő levonásához hozzájárul? Ez az eljárás megfelel-e az Mt. 161. § (2) bekezdése a) pontjának?
Részlet a válaszából: […] ...típusú és mértékű lehet, és milyen időre szólhat (pl. alapbércsökkentés 30%-os mértékben, 3 hónapra).A kérdésben említett fegyelmi szabályzat az Mt. 56. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel büntetéseket nem fogalmazhat meg, de a munkaszerződésekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Bérfizetési határidő különös bérelemeknél

Kérdés: A munkabér elszámolásának és kifizetésének határidejével kapcsolatos a kérdésem. A munkáltató az alapbéren felül több kiegészítő díjazást fizet, a juttatási szabályzatunk alapján. A tervező kollégák projektpótlékot, a kiküldetést teljesítők napidíjat kapnak, illetve mindenki jogosult egy bizonyos óraszám felett kiegészítő pótlékra. Az alapbérünket mindig megkapjuk a tárgyhónapot követő utalással, a következő hónap 10. napjáig legkésőbb. Azonban előfordul, hogy a pótlékokat, napidíjat nem kapjuk meg az egész bérszámfejtési hónapra, az utolsó egy-két hét rendszeresen elszámolatlanul marad. Ezeket csak a következő havi bérrel utalják, azzal a magyarázattal, hogy az adatokat nem tudják korábban feldolgozni. Szabályos-e ez az eljárás? Hova fordulhatunk munkavállalóként a panaszunkkal?
Részlet a válaszából: […] ...más rendben történik. Hangsúlyozzuk, ehhez a munkavállalóval kötött megállapodás kell, tehát nem elegendő egy munkáltatói belső szabályzat, de kollektív szerződés (üzemi megállapodás) sem. Ilyen megállapodás hiányában a törvényt kell követni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Szakszervezet tájékoztatása a jutalmazásról

Kérdés: Vállalatunk dolgozói a júliusi bérrel együtt kapták meg az első féléves jutalmat. Nem mindenki részesül jutalomban, csak akit a vezetője az erre vonatkozó szabályzat alapján erre jelöl. A szakszervezet számos kérdést tett fel a munkáltatónak a jutalmazással kapcsolatban, mivel idén a korábbiakhoz képest sokan, a munkavállalók közel 20%-a nem kapott jutalmat. Többek között a jutalmazásból kizártak pontos arányára, ennek indokaira és arra is kíváncsiak, hogy a jutalomkeret fel nem használt részét mire fogja fordítani a munkáltató. Köteles vagyok megadni ezt a tájékoztatást, ha egyébként ilyesmit nem ír elő a szakszervezettel kötött együttműködési megállapodásunk?
Részlet a válaszából: […] ...jutalmazásból való kizárásnál figyelembe vett szempontokról szintén kérhető tájékoztatás, bár a kérdés alapján ez egy szabályzatban egyébként is szerepel. Kérheti ugyanakkor a szakszervezet annak részletezését, mi az oka a kiugróan magas kizárásnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Kormánytisztviselő igazolatlan távolléte – az illetmény visszatarthatósága

Kérdés: Egyik kormánytisztviselőnk július 8-a óta nem jelent meg a munkahelyén, nem válaszol semmilyen megkeresésünkre, és semmivel nem indokolta meg távollétét. Megindítottuk az ügy kivizsgálását, de tudni szeretnénk, hogy addig is kötelesek vagyunk-e illetményt fizetni részére, mert az igazolatlan távollétre konkrét rendelkezést nem találtunk a Kttv.-ben. Egyelőre nem fizettünk illetményt. Jogszerűen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] ...családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét, a Kttv.-ben vagy végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint a közszolgálati szabályzatban meghatározott időtartam, illetve a munkáltató engedélye alapján (Kttv. 79. §)].Az általános szabály szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.
1
18
19
20
26